Hűség az Egyházhoz és a hazához – A Mindszenty-életműdíjas Vertse Márta a hercegprímásról

Nézőpont – 2022. május 25., szerda | 12:53

Mindszenty József-életműdíjjal tüntették ki május elején Esztergomban Vincenzo Criscuolo kapucinus atyát, a Szentek Ügyei Kongregációjának főrelátorát és Vertse Mártát, a Vatikáni Rádió magyar adásának egykori felelős szerkesztőjét, aki ma is a rádió munkatársa.

Vertse Márta a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva beszélt a kitüntetéshez kapcsolódó magyarországi útról és a hercegprímáshoz kötődő élményeiről, tapasztalatairól. Ebből közlünk részleteket.

„2020-ban részesültem abban a megtiszteltetésben, hogy számomra ítélték oda a Mindszenty József-életműdíjat, amelyet az Isten Szolgája által 1972-ben alapított Magyarországi Mindszenty Alapítvány hozott létre 2015. május 1-jén, Munkás Szent József ünnepén, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jóváhagyásával. Ez egy vándordíj, amelynek egyidejűleg legfeljebb hét személy lehet a tulajdonosa; élethossziglan lehet birtokolni; ünnepélyes formában adják át egy latin nyelvű adományozó levéllel és Mindszenty bíboros bronzból készült szobrával együtt, amely Hermann Zsolt alkotása. Mása annak a szobornak, amelyet szintén ő készített, és amely ma a Mindszenty téren, az egykori Conti utcai ÁVH-s börtön előtt áll 2017 óta, ahol a bíboros 1949 szeptembere és 1954 májusa között raboskodott. (…)

Idén Vincenzo Criscuolo OFMCap kapucinus atyának, a Szentek Ügyeinek Kongregációja főrelátorának ítélték oda a díjat, akivel hosszú éveken át együttműködhettem a boldoggáavatási eljáráshoz szükséges Positio elkészítésében. Ő kért meg, hogy gyűjtsek anyagokat többek között a bíboros haláláról és temetéséről. De számos dokumentumot is lefordítottam, például a Mindszenty József bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálásáról szóló hivatalos nyilatkozatot, a Legfőbb Ügyészség határozatát, amely 2012. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén jelent meg. Továbbá elvégeztem a mintegy 860 oldalas kötet kefelevonatának lektorálását, mind a magyar vonatkozású tartalmi részek, mind a magyar nevek, helységnevek helyesírását tekintve. Egyfajta összekötő kapocs szerepét töltöttem és töltöm be ma is a Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a Szentek Ügyeinek Kongregációja között, hiszen az eljárás tovább folytatódik.

A világjárvány miatt én is csak idén vehettem át az életműdíjat az idei díjazottal, P. Criscuoloval együtt. Vincenzo atyát én fogadhattam május 6-án délután a Ferihegyi repülőtéren (…). Szombaton reggel korán indultunk autóval az immár 1991 óta minden évben megrendezett országos Mindszenty József engesztelő zarándoklatra (…). Fél 10 körül érkeztünk meg az esztergomi bazilikához, amelyet már nagy hívősereg vett körül. Jelen voltak a biciklis zarándokok, sok gyermek, zenekarok; vidám, lelkes hangulat uralkodott az egész téren. Csak az autóból kitekintve tudtuk megcsodálni Vlagyimir Szurovcev orosz szobrász Mindszenty bíborosról készült alkotását, amelyet 2015-ben avattak fel. Az alkotó akkor elmondta, hogy művének a vezető motívuma az a Mindszentytől vett idézet volt, amely a szobor talapzatán fel is van tüntetve: »Imádkozom a szeretet és a béke világáért.« Ezeknek az orosz művész által bronzba vésett szavaknak ma különösen nagy a súlya.

Mielőtt elfoglaltuk volna helyünket az oltár két oldalán elhelyezkedő stallumban, megmutattam Vincenzo atyának a bazilika Dunára néző oldalát, a 2001-ben újjáépült Mária Valéria hidat, amelynek égbe meredő romjai évtizedeken át emlékeztettek a második világháborúra. Felidéztem neki, hogy a hidegháború idején a dombról letekintve szovjet katonákat és harckocsikat láthattunk. Most pedig a bazilikát körülvevő légkör azt sugározta, hogy a jelenlévők közös vágya a Pannonia Sacra, Mindszenty bíboros álmának a megvalósulása.

A fél 11-kor kezdődő szentmisének Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt a főcelebránsa, a homíliát pedig Francesco Moraglia velencei pátriárka mondta. Erdő Péter bíboros a szertartást megnyitó szavaival köszönetét fejezte ki a velencei pátriárkának a magyar nép iránti szolidaritásáért és testvéri szeretetéért. (Az eseményről szóló tudósításunk ITT olvasható.)

(…) A szertartás után Erdő Péter bíboros prímás vezetésével levonultunk a kriptába, és itt teljesült Vincenzo atya kívánsága, az, hogy imádkozhatott Mindszenty bíboros sírjánál, ahol égő mécseseket, gyertyákat helyeztünk el. Ezt követte a Szent Adalbert központban az ünnepélyes díjkiosztás és nagyszabású fogadás. Először az idei díjazott, Criscuolo atya laudációját olvasta fel olaszul Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Kardinal Mindszenty Stiftung és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, majd az én munkám méltatása hangzott el. A díjakat Erdő Péter bíboros, prímás nyújtotta át. Az egész számomra olyan volt, mintha egy filmet néznék, mintha nem velem történnének meg ezek az események. Vincenzo atya is nagy alázattal fogadta a díjat, mondván, hogy ő csak a munkáját végezte el. Ez részben igaz, hiszen minden eljárást ugyanazzal az aprólékos munkával, körültekintéssel végez, de azt is hozzá kell tennem, hogy aki járt dolgozószobájában, az meggyőződhet róla, hogy Mindszenty bíboros ügye különösen közel áll a szívéhez, erről fényképek is tanúskodtak már. Ugyanis az iroda egyik falán számtalan fiók sorakozik, amelyek az egyes eljárások dokumentációját őrzik, de csak az egyikre van kitéve kép, ez pedig éppen Mindszenty bíboros imádkozó kegyképe.

A díjkiosztó fogadást követően visszatértünk Budapestre és felkerestük a Magyarországi Mindszenty Alapítvány Horánszky utcai székházát, hogy ott megtekintsük a bíboros személyi tárgyait, majd a Conti utcai börtönben P. Vincenzo szentmisét mutatott be (lásd a képen). (…) Vincenzo atya mély meghatottsággal mutatta be a szertartást a cellában, amely nagy valószínűséggel Szent Pio bilokációjának a helyszíne volt. (…) Mindszenty bíboros emlékirataiból tudjuk, hogy cellája ablaka alatt állították fel a bitófát, és itt akasztották fel a halálra ítélteket, közöttük Rajk Lászlót és társait. A bíboros ablakából nézte végig a kivégzéseket, imádkozott az elítéltekért, feloldozta és megáldotta őket. A cellában ki van állítva P. Marko Rupnik szlovén jezsuita atya festményének egy másolata, amely a gazdagréti Szent Angyalok-templomában látható, és Pio atya bilokációját ábrázolja Mindszenty bíboros cellájában. (…)

Vasárnap délelőtt a Szent István-bazilikát kerestük fel, de előtte végigsétáltunk a Szabadság téren, hogy megtekintsük az Amerikai Nagykövetség épületét, amelyet csak messziről láthattunk, mert sokkal jobban be van kerítve, mint annak idején. (…) A Szent István-bazilika kincsestárában megtekintettük Mindszenty bíboros emlékeit, többek között a híres »Devictus vincit« szentképet, személyes tárgyait, liturgikus öltözékeit, majd pedig siettünk a Terror Házába. (…) A Könnyek termében, amely emléket állít mind a nyilaskeresztesek, mind a kommunizmus áldozatainak, Vincenzo atya megállt, és kérte, hogy imádkozzunk közösen minden kegyetlenség áldozataiért. Latin nyelven mondtunk el egy Miatyánkot, egy Üdvözlégy Máriát és egy Dicsőséget (…).

Vincenzo atya vasárnap délben visszatért Rómába; az én »hivatalos« programom még hétfőn délelőtt folytatódott. Kovács Gergellyel felkerestük a kútvölgyi engesztelő kápolnát, ahol Regőczy István atya, az Isten Vándora örökségét nagy gonddal folytató Beatrix Van de Borre belga nővér fogadott bennünket. Itt megtekintettük azt a kápolna melletti emlékszobát, amelynek egyik oldalán Mindszenty bíboros hagyatéka, másik részében pedig Regőczy atya emléktárgyai láthatók. Beatrix nővér beleegyezésével én itt helyeztem el az életműdíjjal járó szobrot, amelyet halálunk után vissza kell szolgáltatni az Alapítványnak – ez történt Mészáros István professzor esetében. Vincenzo atya a budai olasz kapucinusok rendházában hagyta a szobrot, én pedig a Mindszenty-emlékszobában állítottam ki, egy hasonló nagyságú, körülbelül félméteres Szent István-szoborral párhuzamosan, jelképesen utalva az ezeréves kezdetekre és napjainkra. Az emlékszobában találhatók Mindszenty bíboros személyes tárgyai, amelyeket az Amerikai Nagykövetségen használt, többek között imazsámolya is. Ezeket a bútorokat Regőczi atya vásárolta fel még annak idején árveréseken, Belgiumból kapott pénzen. (…)

Úgy érzem, hogy Isten Szolgája Mindszenty József bíboros szavai, amelyeket a Dél-Amerikában szétszórtságban élő magyarokhoz intézett búcsúlevelében, ma is kötelezik mindnyájunk lelkiismeretét: »maradjatok hűek apáitok és őseitek szent örökségéhez, Szent István végrendeletéhez, ami így szól: hűség az Úr Istenhez, Krisztushoz, a Nagyasszonyhoz, az Egyházhoz és a magyar hazához«.”

A beszámoló teljes egészében ITT olvasható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Szentmise Mindszenty bíboros egykori börtöncellájában, misét mond Vincenzo Criscuolo atya, felolvas Vertse Márta