Óvodánkban a tornabemutató a challange day-hez, a kihívás, mozgás napjához kapcsolódik. Ezen a napon mindenütt a világon valamilyen mozgást végeznek az emberek az egészségük érdekében. Nálunk, az óvodában már a reggel így indul. A szülők és a gyerekek csak úgy jöhetnek be, hogy valamilyen tornagyakorlatot végeznek.
A délelőtt folyamán közös tornát tartunk a gyerekeknek, dolgozóknak – régebben még szülők is részt vettek ezen. Utána akadálypályákon mozgásos tevékenységek zajlanak délig. Délután pedig a tornabemutatóval zárul a napunk.
Óvodánkban a tornabemutató 29 éves múltra tekint vissza. Ezzel kapcsolatban és óvodai mivoltunkra való tekintettel egy rövid mesét szeretnék megosztani. Rögtön a címmel kezdem.
Egy mesébe illő, igaz történet
Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, Mátészalka szívében, a Wesselényi utcában volt egyszer egy óvoda.
Ebben az óvodában az óvónénik úgy gondolták, hogy a sok minden más tevékenység mellett a gyerekeket az egészséges életmódra, a mozgás és torna szeretetére nevelik. Telt az idő, múlt az idő, és az egyik óvónéni azt gondolta, hogy a gyerekek tornáját egy kis zenével színesíti: így alakult ki a zenés torna. A gyerekek nagyon örültek neki, és mindig nagyon várták a zenés tornát. Ez az óvónéni azt gondolta, jó lenne, ha a szülők is meg-megnézhetnék, hogy a gyerekeik milyen ügyesek. Ekkor eszelte ki a tornabemutató ötletét.
A legelső bemutatót a régi, kis, Wesselényi úti óvoda udvarán tartották. Majd a következő évben az óvoda parkolójában, aztán a gépészeti szakközép iskola tornatermében, végül így jutottak el a sportcsarnokig.
A bemutatók egyre nagyobbak és színvonalasabbak lettek a szülők, a gyerekek, az óvó nénik és különösen annak a bizonyos óvó néninek nagy örömére.
Ma már 134 gyermek tornázik a bemutatón: kicsik, középsősök, nagyok egyaránt. Ez a történet igazán mesébe illő, hogy ennyi óvodás gyerek együtt tornázik, de igaz! A történethez még az is hozzátartozik, hogy évek óta már a szülők is örömmel tornáznak együtt gyermekeikkel a tornabemutató zárásaként.
Ez a mese nyitott, hiszen továbbfolytatódik még sok-sok évig a gyerekek, szülök, óvónénik örömére és az egészség védelmére, mert „a mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené!”
Aki nem hiszi, járjon utána!
Ennek a mesének a kiegészítéseképpen elmondanám, hogy az a bizonyos óvónéni, aki a mesében szerepel, én vagyok, aki megálmodta és 27 éven keresztül szervezte, lebonyolította a tornabemutatókat. Most eljött az idő, és átadtam a zenés torna vezetését és a tornabemutató lebonyolítását fiatal kolléganőmnek. Azt gondolom, sőt tudom, hogy megtaláltam méltó utódomat, aminek nagyon örülök, mert tudom, hogy a gyerekek jó kezekben vannak és lesznek, és aki ugyanolyan intenzitással, szeretettel, elhivatottsággal fogja folytatni ezt a tevékenységet, ahogy én tettem 27 évig.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Tóth Nóra
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria