Kiállítás nyílt a szovjet egyházüldözés vértanújáról, az egykori tallinni érsekről

Kitekintő – 2022. augusztus 16., kedd | 11:36

„Szeretnénk, ha különösen a fiatalabb generációkból többen ismernék Isten szolgája Eduard Profittlich SJ és az egész észt katolikus egyház történetét” – mondta Marge-Marie Paas, a jezsuita vértanú boldoggáavatási ügyének egyházmegyei posztulátora a Fides katolikus hírügynökségnek az Eduard Profittlich érseket bemutató kiállítás megnyitója kapcsán az augusztus 8-i megnyitón.

Marge-Marie Paas külsős munkatársként dolgozik Pascual Cebollada SJ, a Jézus Társasága általános posztulátora mellett a Szentek Ügyeinek Kongregációjában. A tárlatot augusztus 8-án nyitották meg az Észt Köztársaság Külügyminisztériumában, Urmas Reinsalu külügyminiszter és Philippe Jourdan tallinni püspök, észtországi apostoli adminisztrátor jelenlétében.

Ez a vándorkiállítás negyedik állomása: járt már a tallinni Szent Péter és Szent Pál-székesegyházban, a tartui katolikus iskolában és az észt parlamentben.

Eduard Profittlich, aki 1890-ben a Német Birodalom déli részén fekvő Birresdorfban egy parasztcsaládba született, 23 évesen lépett be a Jézus Társaságába Hollandiában, mivel addigra már kitiltották a jezsuitákat a „második birodalom”, vagyis a bismarcki császárság területéről.

XI. Piusz pápa 1931. május 5-én nevezte ki Észtország apostoli adminisztrátorává, az észt katolikus egyház újraalapításának és újraszervezésének időszakában. Elkötelezett volt kulturális és pasztorális téren egyaránt; nemcsak a kisszámú katolikus közösséggel, hanem a többi keresztény felekezettel is párbeszédet folytatott, így közel állt a balti köztársaság értelmiségéhez és a legszerényebb körülmények között élő emberekhez is.

A Szentszéktől kapott feladatai iránti teljes odaadottságát mutatja az is, hogy 1935-ben észt állampolgárságért folyamodott. 1936-ban püspökké szentelték, kinevezték érseknek. Úgy döntött, nem hagyja el Észtországot a szovjetek 1940-es inváziója után sem, és noha lett volna lehetősége elmenekülni, azt választotta, hogy összeköti sorsát az észt népével. A szovjet egyházellenesség Tallinn érsekét sem kímélte: 1941-ben letartóztatták, Kirovba, egy Moszkvától mintegy 950 kilométerre fekvő városba deportálták, ahol börtönben hunyt el 1942-ben, 51 éves korában.

A mártírhalála 80. évfordulóján rendezett kiállítás is része annak a rendezvénysorozatnak, amellyel megemlékeznek arról, hogy száz évvel ezelőtt ismerte el a Szentszék az Észt Köztársaságot; de facto 1919-ben, de iure 1921-ben.

A kiállítást, amelynek kurátora Marge-Marie Paas, a Renovabis és a Bonifatiuswerk német segélyszervezetek támogatása és önkéntesek munkája tette lehetővé. A beszámoló kiemeli: sok látogató megosztja a jelenlévőkkel saját emlékeit a vallásüldözés időszakáról.

„Ez a kiállítás sokak szívét megérintette. Fontos, hogy megemlékezzünk Isten szolgájáról konferenciákkal, cikkekkel és ehhez hasonló kezdeményezésekkel, hogy segítsünk terjeszteni vértanúságának hírét, és elősegítsük életszentségének elismerését – mondta Marge-Marie Paas. – Örökségünk részét jelentik a szovjet uralom csaknem ötven éve idején hozott áldozatokról és a katolikus egyházhoz való hűségről szóló történetek, mint Eduard Profittlich atya története is, ezért is kell megismertetnünk az észt fiatalokkal. Napjainkban nagyon kicsi a katolikus közösség Észtországban, mintegy 6 ezer hívőt jelent, vagyis a teljes népesség 0,5 százalékát. Eduard Profittlich az első észt pap, aki úton van a boldoggá avatás felé.”

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria