Egy ilyen kert más is, több is, mint egy virágos udvar. Életünknek középpontra van szüksége. A kolostorkert otthonunk legbelső, csendes magja. A kertépítészet segítségével jeleníti meg azt, ami a szerzetesi élet lényege – fogalmaznak a nővérek a program ajánlójában.
Békességre törekszünk, s a békesség a rendezettségből születik. Isten megteremtette a világot, a káoszból kozmoszt formált. És ebbe az elrendezett világba helyezte el az embert, hogy művelje és óvja azt. A kolostorkert mindenekelőtt ezt szimbolizálja.
A kert a legtöbb kultúrában és vallásban jelen van. A Távol-Keleten szintén a rendezett világ kicsinyített mása. Az iszlám szerint a kertész maga Allah, s a kertben szárba szökkenő növények mind róla beszélnek. „Az, aki Isten dicsőségén akar elmélkedni, egy piros rózsán elmélkedik.”
A kert olyan szakrális tér, amely a növekedés, a termékenység színtere, ahol az élet és annak gazdagsága az évszakok változása szerint más arcát mutatja. A kertfal óvja a bent burjánzó erőket. Oda legtöbbször csak egy szűk kapun lehet bejutni. A kereszténységben a paradicsomkert, az idilli állapot és a tudás szimbóluma mellett a getszemáni éjszaka óta a szenvedés, a vérrel és verítékkel meghozott döntés színhelye is.
A kolostorkertekbe a szerzetesek virágokat, fákat, fűszernövényeket és gyógynövényeket ültetnek. Így lesz e tér test és lélek, szépség és egészség őrzője.
A Boldogasszony Iskolanővérek kertje nyolc évvel ezelőtt Bárkányi M. Krisztella nővér jóvoltából, Tasnádiné Geiger Nóra okleveles tájépítészmérnök tervei alapján jött létre. A benne található plasztika Petrás Mária Prima Primissima és Magyar Örökség díjas keramikus és népdalénekes alkotása, amely a Szűzanyát ábrázolja a kis Jézussal és az őt körülvevő asszonyokkal.
A Boldogasszony Iskolanővérek kolostorkertje a IX. Ráday utca 36. szám alatt szeptember 29-én, szombaton, a Ráday Korzó rendezvény keretében, 10:00–12:00 óra között várja a látogatókat.
Forrás és fotó: Boldogasszony Iskolanővérek Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria