Kiszabadult a dzsihadisták fogságából a Maliban közel öt éve fogva tartott Gloria nővér

Elrablását követően, 2017 nyarán az al-Káida terrorszervezet egyik mali csoportja titkos internetes hálózatán keresztül közzétett egy videofelvételt, melyen Gloria nővér és a dzsihadisták által elrabolt további öt külföldi túsz is látható volt. Fél évvel később, 2018 januárjában újabb videó jelent meg az interneten, melyben a látszólag jó állapotban lévő nővér Ferenc pápa közbenjárását kéri a kiszabadítása érdekében. Korábban szabadult fogolytársaitól egy éve az a hír érkezett, hogy a nővér életben van, de orvosi kezelésre szorulna.

A szerzetesnővér kiszabadításában – Mali és Kolumbia hasonló szervezeteivel együtt – szerepet játszó olasz külügyminisztérium és az olasz titkosszolgálat tette közzé a szabadulás hírét október 9-én. Az emberrablást a Magreb térségben működő egyik dzsihadista fegyveres csoport vállalta magára. Gloria nővért megviselte a 4 év 8 hónapon át tartó fogság, de megfelelő egészségi állapotban van.

A kongregáció korábbi rendfőnöknője úgy jellemezte a misszionárius nővért, mint aki szeretettel fordul mindenkihez, törődik a szegényekkel, és mindig új, kreatív megoldásokat talál a hozzá fordulók legsürgetőbb problémáira. Elrablásáról így nyilatkozott: „Amikor az emberrablók elfogták a kongregáció egyik tagját, ő előjött búvóhelyéről, és azt mondta nekik, ő itt a legfontosabb felelős vezető, engedjék el rendtársát. Az emberrablók szabadon engedték a másik nővért, és végül Gloria nővért vitték magukkal.” Egy fogolytársa így beszélt róla: „Egész életét mások megsegítésének szentelte, szegény és veszélyes országokba ment, hogy támogassa a nőket és vigyázzon a legkisebb gyermekek egészségére, akik a támogatása nélkül valószínűleg nem maradtak volna életben… Nagyon egyedül van. Nagy szenvedést él át, még ha erős is és nem veszti el a reményt. Nem vesztette el a hitét Istenben, az életben, az emberségben.”

Pierluigi Macalli misszionárius, az Afrikai Missziós Társaság papja, aki a másik olasz fogollyal együtt egy évvel ezelőtt szabadult ki Maliban börtönéből, és aki könyvet is írt két éven át tartó rabságáról (Catene di libertà. Per due anni rapito nel Sahel – A szabadság láncai. Két év fogság a Száhel-övezetben), túláradó örömmel fogadta a hírt: „Mérhetetlen örömöt éltem meg, olyan volt, mintha újra átélném egy évvel ezelőtti szabadulásomat. Erre nincsenek szavak, a szívem ujjongott örömében, üzeneteket küldözgettem a barátaimnak, azoknak, akiket kértem, hogy imádkozzanak a túszok szabadulásáért. Öröm, öröm, öröm. Mérhetetlen öröm járt át a hír hallatán.” Őt 2018. szeptember 17-én ejtették foglyul, 2020. október 8-án szabadult. Könyvében így fogalmaz: „A lábamat megkötözték, de a szívemet nem. Megnyílt egy tér, amelyben új módon éltem meg a missziót. A szívem járt ezen az úton.”

Mit jelent visszanyerni a szabadságot ennyi idő után? – kérdezte tőle a Vatican News riportere. „Az ember akkor érti meg, mekkora érték a szabadság, amikor elveszíti. A rabság, a magány megtapasztalása növeli bennünk annak a tudatát, milyen szép a szeretettel és szabadsággal teli élet. A rabság megtapasztalása után visszanyerni a szabadságot azt jelenti, újra élni, teljes életet élni, és ez egyedülálló tapasztalat a magány után. Megértjük, hogy nem jó az embernek egyedül, átszőnek minket a szeretet és szabadság szálai, a kapcsolatok a szeretteinkkel, Istennel, a világgal, ez az élet! A rabság olyan létfontosságú dolgokat vesz el, mint az ölelés, a találkozás, hogy odamehetünk, és megölelhetjük azokat, akiket szeretünk. Számomra ezt jelenti szabadnak lenni, szabadon szeretni, megélni a maga teljességében ezt a szövetet, amitől szép az élet: a szeretetet és a szabadságot.”

Az imádság erejéről is beszélt: „Én mindig azt mondom, semmi nem lehetetlen annak, aki imádkozik, aki hisz, aki remél. Az imádság pozitív energia, tér, olyan üresség, amely készségesen vár Isten eljövetelére. A vasárnapi evangéliumban is az állt, hogy ami az embernek lehetetlen, az nem lehetetlen az Istennek. Hiszem, hogy az ima lehetővé teszi, hogy Isten eljusson az emberek szívébe a világban. Imádkozzunk továbbra is, támogassuk azokat, akik szenvednek, akik egyedül vannak, akikről megfeledkeztek. A sok imádság – ezt magam megtapasztaltam – felmelegítette a szívemet, támogatott rabságom idején, és most tanúskodom erről, hogy hála sokak együttes, szüntelen imájának, visszanyertem a szabadságomat. Az a kép írja le ezt számomra, amely az Apostolok cselekedeteiben szerepel: amikor Péter kiszabadul a börtönből, szüntelen imádság száll fel az Egyházból érte. Ez a szüntelen imádság az, amely széttöri a láncokat és a szabadság gyümölcsét termi. Semmi nem lehetetlen annak, aki imádkozik.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Vatican News; Fides; Avvenire

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír