Kit kerestek? (1.)

Szent asszonyok és az angyal az üres sírnál
(a ravennai Sant Apollinare Nuovo-bazilika mozaikja, 504 körül)

A Harmat Artúr és Werner Alajos által szerkesztett és 1958-ban kiadott Cantus Cantorum szerkönyvben a következőket olvassuk a húsvéti feltámadás szertartásával kapcsolatban: „Ahol azonban később kezdik a vigíliás szertartásokat, ott gyakorlati szempontok talán más megoldást fognak ajánlani.” A XII. Piusz pápa által kibocsátott A nagyhét megújított szertartásrendje (1956) nyomán egyrészt a húsvéti vigília szertartása újból nagyobb hangsúlyt kapott, másrészt átalakult a régebb óta ismert Feltámadás szertartása, amelyet tartományonként és egyházmegyénként más és más formában ünnepeltek mint népi jellegű és kevésbé kötött szertartást.

Az ötvenes évek közepéig a szertartás az Exsurge introitus (Zsolt 43,23–26) énekével kezdődött a szentsírnál, és a 138. zsoltár éneklésével folytatódott, majd a kar latinul énekelte a Feltámadtam introitus mindenki által ismert és megszokott dallamát, a főoltárnál pedig a Békesség veletek, én vagyok akklamációk hangoztak el, és ezt követően indult a körmenet.

Az új rend szerint – amely a II. vatikáni zsinat nyomán megújított misekönyv megjelenéséig általánosan elterjedt volt – megmaradt ugyan az Exsurge, viszont már elmaradt a 138. zsoltár éneklése, kivéve az erdélyi egyházmegyékben. Harmat Artúr és Werner Alajos jól látták, hogy a változások új, illetve ősibb formák felé nyitják meg Egyházunkat. Az 1983-ban megjelent Éneklő Egyház népénektár már jelezte, hogy a húsvéti nagykörmenetet eredetileg húsvétvasárnap reggel, a nagymise előtt tartották. Később az előző estére hozták előre, s összekapcsolták a szentsír felnyitásával. A népénektár szerkesztői húsvét reggelére helyezték a 138. zsoltárt és a Visitatio sepulchri húsvéti játékot, és utána a körmenetet. Sok nyugati egyházmegyében, ahol a húsvéti vigília szertartását teljes ünnepélyességgel ülik meg, már a hetvenes évek elejétől visszanyúltak az ősi liturgikus drámákhoz, és azok ma újból harmonikusan kapcsolódnak a liturgiához. Húsvét vasárnapján a Szent Péter-bazilikának is van saját Resurrexi szertartása, amely XVI. Benedek pontifikátusa alatt lett újra a húsvéti mise nyitánya.

Magyar Kurír