Krisztus Király megtörte a jeget – Felszentelték a dunaújvárosi templomot

Hazai – 2008. november 24., hétfő | 10:47

November 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök az egyházmegye megjelent papjaival együtt bemutatott szentmise keretében felszentelte a Krisztus Király plébánatemplomot, amelynek építése 1993-ban kezdődött.

A szentmisén részt vett Takács Nándor ny. megyéspüspök is. A szentmise elején Nagy Mihály plébános beszámolt a templomépítés főbb mozzanatairól, majd kezdetét vette a templomszentelés szertartása. Spányi Antal püspök először szenteltvízzel meghintette a padokat és a templom falait, majd az olvasmányos könyvvel adott áldást. Ezután következett az ige liturgiája.

Az olvasmányok és az evangélium elhangzása után szentbeszédében Spányi Antal a világban többféle szinten tapasztalható válság s annak jelenségei, így az elöregedő társadalom, a környezetszennyezés, az erkölcsi hanyatlás kapcsán feltette a kérdést: vajon lesz-e jövő, lesz-e élet? Isten azért adta a világot nekünk, embereknek, hogy építsük és ápoljuk azt, azonban mi kizártuk életünkből Istent, így parancsai nincsenek jelen mindennapjainkban. Az Egyház – Krisztus teste – viszont él és működik, nagyobb és erősebb, mint valaha. Soha ennyi szegényt nem támogatott, ennyi vigasztalást nem nyújtott, mint napjainkban. Az Egyház ereje pedig abból fakad, hogy Istent szolgálja – hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: a felszenteléssel ezt a teret kiemeljük a világhoz való tartozásából, és Istennek szenteljük, visszahódítjuk Isten számára. Isten itt él közöttünk, velünk van, s mi a belé vetett hitből kapunk erőt, hogy szeretni tudjuk egymást. Ha van bennünk hit, remény és szeretet, akkor Isten él bennünk, és ha erről életünkkel tanúskodunk, akkor tettünk valamit azért, hogy eljöjjön Krisztus Király uralma – zárta beszédét Spányi Antal.

A szentbeszéd és a hitvallás után a hívek a Mindenszentek litániáját imádkozták el. Ezután került sor X. Szent Piusz pápa ereklyéjének elhelyezésére az oltárban. A szentelési szertartás következő mozzanata az oltár előtt mondott szentelési imádság volt. Ezt követően a püspök Krisztus öt sebének jelképeként az oltárt öt helyen megkente krizmával, majd a falakat is, tizenkét helyen. Ezután az oltáron öt helyen tömjént égettek, majd a püspök körbejárta a tömjénezővel a templomot. Az oltáron elhelyezték a terítőt, díszítésként a virágokat, a püspök meggyújtotta a gyertyákat, és a templomban kigyulladtak a fények. A szentelés szertartása után a szentmise az Eucharisztia liturgiájával folytatódott. A szentáldozás után került sor a tabernákulum megáldására.

Annak kapcsán, hogy a templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel, Nagy Mihály plébános, aki a kezdetektől fogva irányította a templom építését, a Magyar Kurírnak elmondta: „Amikor Nándor püspök atyával arról beszéltünk, hogy kinek a tiszteletére szenteljük fel a templomot, megállapítottuk, hogy bár a szentek sok mindenben elöl jártak, de az igazi példakép számunkra Jézus Krisztus, hát miért ne lehetne Krisztus Királynak szentelni az új templomot. A kommunista Dunaújvárosban ateista szellem uralkodott, annak idején szó sem lehetett arról, hogy itt egyszer templom épüljön. Aztán a Jóisten, helyesebben Krisztus Király megtörte a jeget: isteni bölcsességével és szeretetével mégiscsak felépült ez a templom.”

Spányi Antal megyéspüspök így foglalta össze a templom jelentőségét szerkesztőségünknek: „Az, hogy ez a templom Dunaújvárosban épült, nagy jel, hiszen itt azt mondták, hogy nincs szükség Istenre, nincs szükség Egyházra, itt az emberek úgy nőttek fel és úgy éltek, hogy nem nagyon hallottak Istenről, Egyházról. Istennek azonban mindenhol van népe, itt Dunaújvárosban is, hiszen megtelt a templom, sok száz ember volt jelen a szertartáson. Ez a templom azt hirdeti egy szocialista gondolkodásúnak képzelt városban, hogy van Isten, hogy él az egyház, és hogy az Egyház ma is tevékeny, van üzenete az emberek számára és a Dunaújvárosban élők számára is.”

* * *

A templom tervezésére meghirdetett pályázaton 1992-ben fogadták el Oláh M. Zoltán tervét, s a következő évben, november 20-án került sor az alapkő-letételre. Hét év múlva, 2000. november 26-án Takács Nándor akkori megyéspüspök megáldotta az új templomot, 2008. november 22-én Spányi Antal püspök pedig konszekrálta. Az építkezés anyagi fedezetét az egyházmegye támogatása, a Dunaújvárosi Római Katolikus Templom- és Iskolaépítő Alapítvány és a hívek adományai biztosították. Az egyházközség a Bittigheim-Bissingen-i Jópásztor-templomtól ajándékba kapta többek között a padozatot, az oltárt, a tabernákulumot és a kétmanuálos, 22 regiszteres orgonát is. A templom jobboldali tornyában három, a baloldaliban egy harang szól. A templom alapterülete 1010 négyzetméter, és van egy 350 négyzetméteres kórus is. A belső kupolamagasság 23,5 méter, a tornyok 50 méteresek.

A szentmisék rendje a plébánia honlapján olvasható. 

Horánszky Anna/Magyar Kurír