Megjelent az Új Ember 2022. január 23-i száma

Hardi Richárd szemorvos, a Nyolc Boldogság Közösség tagja január 10-én a Sándor-palotában a Magyar Becsület Rend kitüntetést vehette át Áder János köztársasági elnöktől „a hazai orvostudomány jó hírnevét a kongói szegények és rászorulók körében végzett, áldozatos gyógyító munkájával erősítő, embertársai számára a cselekvő kereszténység szép és követendő példáját adó, negyedszázados szolgálata elismeréseként”. Küldetéséről, szakmai terveiről is beszélgettünk a kiváló szemorvossal.

Ajtót nyit az életre, vagy nekivezet a falnak? – ezzel a címmel írta meg gondolatait a hírközlésről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, aki jegyzetében arról is értekezik, hogy „nem minden történet jó. Rengeteg féligazságot, szennyes tartalmat, erőszakot, gyűlöletet »fogyasztunk«. Haladéktalanul meg kell tanulnunk és tanítanunk megszűrni ezeket.”

A szaléziak rendje 2022-ben világszerte jubileumi évet hirdetett arra emlékezve, hogy négyszáz évvel ezelőtt, 1622. december 28-án adta vissza lelkét a Teremtőnek Szalézi Szent Ferenc, akiről 1859-ben Bosco Szent János elnevezte a rendet. Szalézi Szent Ferenc liturgikus emléknapja – január 24. – előtt néhány nappal Andrásfalvy János tartományfőnökkel beszélgettünk az óbudai rendházban. A tartományfőnök az interjúban többek közt arról beszél, hogy „az igazság és a szeretet úgy függ össze, hogy a szeretettel kimondott igazság teljes ragyogásában csillogtatja fel az igazságot. Amikor viszont szeretet nélkül olvassuk egymás fejére az amúgy talán igaz állításokat, akkor az igazság is sérül. Ha valaki ellenségesen, durván vagy gunyorosan közelít a hitünkhöz, akkor is fontos, hogy a stílusunk, hangnemünk ne süllyedjen le arra az alacsony szintre, ami az igazságnak is árthat.”

Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja által fenntartott Szent Margit Gimnázium nemcsak Újbuda, de egész Budapest egyik leggyönyörűbb, neobarokk stílusú épületében működik a Villányi út elején. Lapunk 11. oldalán riportot olvashatnak a több mint harminc évvel ezelőtt itt megalakult Budai Margitosok Baráti Köréről, amelynek jelenleg mintegy negyven tagja van.

A Mértékadó kulturális mellékletben a bemutatásra váró Szent Erzsébet-musicalről olvashatnak.

„Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová »sajtónyilvános olvasópróbát« hirdettek. A valóban sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert – Zsuffa Tünde regényéből, Lezsák Sándor szövegére írt – Az Ég tartja a Földet című nagyszabású musicaljének előkészületei” – írja tudósításában Pallós Tamás.

A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításait ajánlja olvasóink figyelmébe – különös tekintettel a Régi Képtár újra megnyílt tárlatára – Mészáros Ákos.

A filmekről szólva pedig Weberné Zsikai Mária „C. S. Lewis életének eddig el nem mondott történetéről” ír. A cslewismovie.com oldalon megtekinthető alkotás, A legvonakodóbb megtérő végigköveti a tudós apologéta útját anyja tragikus halálától az apjával való feszült kapcsolatán keresztül az első világháború lövészárkainak rémálmán át az Oxfordi Egyetemig. Lewis itt találkozott J. R. R. Tolkiennel, aki nem kis szerepet játszott a megtérésében.

Az Olvasólámpa rovatban Ferdinandy György: Tambo. Rövidprózák, jegyzetek és a Szerecsenségem története című művének méltatását olvashatják. „Ferdinandy annyira fontos része a magyar irodalomnak, hogy az Európa Könyvkiadó, a szerző műveit gondozó újságíró, Navarrai Mészáros Márton munkájaként, életműkiadásban kezdte el (újra)megjelentetni a legfontosabb műveit” – olvasható a méltatásban. 

Magyar Kurír