Megtapasztalni a mennyországot minden szentmisén – Urunk színeváltozása-búcsú Győr-Újvárosban

A Győri Egyházmegyében a győr-újvárosi az egyetlen templom, melyet Urunk színeváltozásának tiszteletére szenteltek fel.

Az ünnep csendes szentségimádással kezdődött.

A szentmise zenei szolgálatát az újvárosi templom szkólája végezte, akik többek között Kodály Zoltán Magyar miséjét, valamint Marco Frisina Anima Christi című kórusművét adták elő.

Gulyás Vilmos diakónus a színeváltozás eseményéről elmélkedett. Elmondta, hogy Jézus életének egy olyan pillanatára emlékezünk ezen a napon, amikor megmutatta az Ő isteni dicsőségét. Azt a dicsőséget, amit az emberi természet felvételekor elrejtett, és ami a feltámadáskor is rejtve volt, de a Tábor hegyén megmutatta dicsőségét az Ószövetség két képviselőjének, Mózesnek és Illésnek, valamint a kiválasztott apostoloknak: Péternek, Jánosnak és Jakabnak.

Jézus fölment a hegyre imádkozni a három kiválasztott apostollal.

A hegy minden vallásban az Istennel való találkozás helye. 

Mózes a Sínai-hegyen találkozik Istennel, Illés próféta pedig a Hóreben. És mintha újra megtörténnének ezek a találkozások: Mózes és Illés a Fiúisten elé járul, és vele beszélgetnek, vele vannak, és szemlélik az ő dicsőségét. Hasonló a találkozás, de mégis más. Mózes és Illés sem tekinthettek Istenre e földi életben: befödték mindig az arcukat, amikor Istennel találkoztak. De itt rátekinthettek Isten arcára, sőt nemcsak ők, hanem az apostolok is, és ez már előrevetíti a szenvedéstörténet egyik elemét, a templom függönyének kettéhasadását. Láthatóvá vált az Isten. Rá lehet tekinteni. A Tábor hegyén ugyan csak a kiválasztottak számára vált láthatóvá, de a Golgota hegyén már mindenki rátekinthet az Isten arcára. Mindannyian a végtelenül szerető Isten arcára nézünk – ez minden szentmisében megtörténik, még ha rejtetten is. Jézus elrejtette az istenségét a kereszten, de szeretete láthatóvá válik, és láthatjuk, valahányszor az Eucharisztiára tekintünk.

Jézus önmagával táplál minket, így a mennyország jelenik meg a szentmisén.

Az Atyát dicsőítjük a Fiú által a Szentlélekben. A szentmisén jelen van az egész Szentháromság, jelen van az egész Egyház: a megdicsőült, a szenvedő, valamint a zarándok Egyház is. Így hív minket Krisztus, hogy találkozzunk vele a szentmisén. Valójában a Tábor hegyén is ez történik: a mennyország jelenik meg. Jézus ott volt az ő szentjei társaságában, színről színre látták az Urat az ott lévők. S ezért mondta Péter apostol azt, hogy jó itt lenni. Megtapasztalták az apostolok a mennyek országát. Az üdvösségbe nyertek betekintést, még ha csak néhány pillanatra is.

Életünknek az a célja, hogy sugározzuk Krisztust, szavainkkal és tetteinkkel tanúságot tegyünk róla, hogy így eljuthassunk az Ő örök boldogságába.

Halljuk meg Jézus hívását, menjünk vele életünk útján, és tapasztaljuk meg sokszor a Tábor hegyi élményt, akár itt a templomban, de bárhol máshol a világban is: érezzük meg Isten jelenlétét. Kövessük Jézus tanítását, hogy majd amikor újra eljön, akkor mi is Péter apostollal ki tudjuk mondani: „Mester, jó itt lenni! Jó veled lenni!” – biztatott az ünnep szónoka.

A szentbeszéd teljes terjedelmében ITT olvasható. 

A záróáldást követően a hagyományokhoz híven a papság és az asszisztencia levonultak az Újvárosi Segítő Szűzanya kegyoltárához hálát adni a búcsúünnep minden kegyelméért, és ismét a Segítő Szűzanya oltalmába ajánlották városrészüket, az Újvárosban istenkereső lelkeket, az egyházközséget és minden jó szándékú embert.

A szentmise után szeretetvendégségre invitálták a megjelent híveket.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Vaday Tamás

Magyar Kurír