Az október 25-én tartott ünnepségen az Egri Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke emlékeztette a megjelenteket, hogy Dobó István volt az, aki megvédte a várat; Pyrker János egri érsek pedig a XIX. század elején, megálljt parancsolva a rombolásnak, megmentette a pusztulástól, és Gárdonyi Gézának köszönhetjük, hogy Eger neve szerte a világon csillogón tündököl. „Az ő regénye vitte be az egri várat és a várost a köztudatba” – fogalmazott a főpásztor.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az egriek régi adósságukat törlesztették e napon. Elmondta: a Gárdonyi-emlékévre 100 millió forintot különített el a Nemzeti Kulturális Alap. Az emlékév keretében időkapszulát helyeztek el, emléktáblát avattak, emlékkonferenciát rendeztek, továbbá két Gárdonyi-levél is Egerbe került.
Az ünnepségen felidézték, hogy Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezésére, a város támogatásával nyerte el végső nyughelyét Gárdonyi Géza az egri várban. Temetésén Kosztolányi Dezső mondott beszédet.
Most nemcsak a sírhely újult meg, hanem az egri vár is: az erődrendszer turisztikai látványosságainak fejlesztésére másfél milliárd forintos támogatást nyertek el.Eger történelmi város; büszke múltjára, örökségére – mondta Rázsi Botond egri alpolgármester. „Az elmúlt években elkezdtük ismét felfedezni, milyen kincs is számunkra 1552 és Gárdonyi Géza: a város saját évszámához és saját regényéhez kötődik az Egri Bikavér legendája és a nagy fehérbor, az Egri Csillag elnevezése is. A megújulás kulcsa Egerben, hogy tudjuk, kik vagyunk és mivel rendelkezünk, és tudjuk, hogy kiket követünk. Gárdonyi sok más kiváló műve mellett megírta Az egri csillagokat, ezzel a városban történt csoda kitörülhetetlenül belekerült a magyar irodalomtörténet nagy könyvébe – emlékeztetett Rázsi Botond.
MTI/Magyar Kurír