Ne adjunk okot könnyhullatásra – A hívek zarándoklatának megnyitása a győri Könnyező Szűzanya-búcsún

A főpásztorral koncelebráltak Böcskei Győző székesegyházi plébános; Kálmán Imre püspöki irodaigazgató; Bognár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa; Bellovics Gábor jezsuita szerzetes, a budapest-belsőjózsefvárosi Krisztus Király-plébánia káplánja, valamint Gats Mihály és Kovács József plébánosok.

Veres András megyéspüspök a szentmise bevezetőjében köszöntötte paptestvéreit, az ország határain innen és túlról érkezett híveket, illetve külön köszöntötte azokat a zarándokokat, akik gyalogosan tették meg az utat a Szűzanya kegyképéhez. A főpásztor így fogalmazott: „Mindnyájunkat Isten iránti szeretetünk, a Szűzanya iránti tiszteletünk és a Krisztus-követésben egy célért küzdő vágyunk hozott ide ma a Szűzanya köszöntésére és az Eucharisztia megünneplésére.”

A megyéspüspök szentbeszéde kezdetén felelevenítette emlékeit a máriapócsi Könnyező Szűzanya kegyképével kapcsolatban. Elmondta, hogy a kegykép kapcsán sohasem a könnyezés mikéntje, hanem annak oka, miértje foglalkoztatta már gyerekkorában is. A könnyes szemek minden embert mélyen megérintenek. Müller Péter író szerint „van a lélekben valami olyan kőkeménység, amit csakis a könnyek tudnak feloldani”. Ez így van, hiszen a könnyek nem hazudnak. Hátterükben mindig valamilyen mély, érzelmi felindulás rejlik, mert lehetnek ezek az örömnek, miként a fájdalomnak is a könnyei. A megyéspüspök arra biztatott, hogy ne rejtsük el könnyeinket, mivel az érzelemnélküliség egy sokkal fájdalmasabb életállapot. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor sírni nem szabad. Van, amikor nem szabad kimutatni a fájdalmunkat a házastársi és családi béke megőrzéséért, a gyógyíthatatlan szerettünk szenvedése, a kimondhatatlan titok feszítő érzése miatt… Egy amerikai novellista szerint „minden anya tud könnyek nélkül is sírni”.

Veres András megyéspüspök emlékeztetett, az, hogy a Szűzanya itt, Győrben vérrel könnyezett, kétséget kizáróan arra a fájdalomra utal, amelyből előtörtek a véres könnyek.

Jézus vérrel verejtékezése kapcsán azt írják az orvosok, hogy nagyon-nagyon mély lelki fájdalom esetén lehetséges. Vajon milyen fájdalomnak a jelei a Szűzanya véres könnyei? – tette fel a kérdést a Győri Egyházmegye főpásztora.

Bizonyossággal állíthatjuk – szólt a válasz –: a gyermekei sorsa miatt fájdalmat érző anya könnyei ezek. A szenvedőkkel együttérző szeretet jelei, az üldözésekben és a háborúkban szenvedő emberekért. A Fiától, Jézustól elszakadt gyermekeiért érzett fájdalom jelei is, a hitetlenség és a vallástalanság miatt. Valójában ez mind-mind egymással szorosan összefüggő probléma, mert az Istentől való elfordulás mindig súlyos bűnökhöz, s ezáltal nagyon súlyos szenvedésekhez vezet. Ahol nem érvényesül a szeretet, a tisztelet, ahol nincs helye az irgalomnak az emberi kapcsolatokban, ott az ember embernek farkasává válhat; ott könny, fájdalom és bánat terem; ott szétszakított családok, sebesültek, haldoklók kiáltanak az életért. Hányan kiáltanak ma is a zsoltárossal az óvóhelyeken, menekülés közben, lövészárkokban, kórházakban, felbomlott családi otthonok magányában: „Tekints rám és könyörülj meg rajtam, mert elhagyatott vagyok és szegény.” (Zsolt 25,16)

Veres András püspök arra buzdította a zarándokokat, hogy imádkozzanak kitartóan a világban tobzódó gonosz hatalmának megtöréséért. – Rendkívül sok cinkosa van a gonosznak napjainkban is, ugyanakkor hitünk alapján mégsem szabad félnünk tőle, mert Jézus biztosít bennünket: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot” (vagyis a gonoszt) (vö. Jn 16,33). Azon kell munkálkodnunk, hogy a magunk és szeretteink szívét újra Isten felé fordítsuk. Minden szenvedésnek lehet gyümölcse, és minden szenvedés egyszer véget ér. „Még tengernyi könnynek is van túlpartja” – biztatott Tagore szavaival a szónok.

Nagyböjt harmadik vasárnapja evangéliumi részletéhez kapcsolódóan a megyéspüspök figyelmeztetett, senki ne gondolja, hogy nem felelős azért a sok rosszért, ami a világban történik. Jézus is óva intett ettől a tévedéstől: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind.” (Lk 13,3)

Éljünk a bűnbocsánat ajándékával és lehetőségével. A nagyböjti idő különösképpen is erre szolgál, miként ez a zarándoklat is – biztatott a győri főpásztor. – Rendezzük életünket, és semmilyen bűnnel, a legrövidebb időre se kössünk kompromisszumot. Ne éljünk vissza Isten türelmével sem, inkább teremjük a bűnbánat méltó gyümölcseit. Ne adjunk okot a könnyhullatásra se Istennek, se embertársainknak. Ehhez nyújtson segítséget a Vérrel Könnyezett Szűzanya.

Kozma László költő szavaival zárta szentbeszédét a szónok: „Kívánom, hogy több legyél, ne csak eső, könny legyél.”

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír