Nyolcvan éve szentelték fel Fövenyes neoromán templomát

A Balaton egyik kedvelt üdülőtelepét 1931-ben alapította a móri születésű, mélyen vallásos Czermann Antal (1885–1971) pénzügyminisztériumi tanácsos, később országgyűlési képviselő. Baráti köréből kilenc család vásárolta meg az első kiparcellázott telkeket, és szép kőház nyaralókat építettek, zöld zsalugáterrel, vadszőlő borította falakkal. A Budafoki Keresztény Ifjak Egyesülete, melynek alapító elnöke Czermann Antal volt, szegény gyermekek, cserkészek, vallásos ifjúsági kongregációk tagjainak nyaralását biztosította a telepen, majd modern gyermeküdülőt is építettek az 1940-es években.

A hely szigetként nyúlik be a Balatonba, a balatonudvari fiatalok már korábban is ide jártak vasárnaponként strandolni. Mind többeket megérintett a tiszta víz, a susogó nádas, a Tihanyi-félsziget sajkodi oldalának tömör, sötétzöld erdeje, a szemközti somogyi part íves dombvonulata.

A neoromán stílusban épült Páduai Szent Antal-kápolnát 1939. július 2-án szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, akinek az egyházmegyéjéhez tartozott az alapító egyesület székhelye, Budafok is. Érdekesség, hogy a templomépítésre jelentős adományt adott a Magyar Nemzeti Bank, a Dreher sörgyár és a Törley pezsgőgyár is. 1945-ben átnevezték az üdülőt Kiliántelepnek; hamarosan KISZ-tábor létesült itt. A településrész a rendszerváltás után kapta a Fövenyes nevet.

A Tihanyi Bencés Apátság az újjáalakulása után a tihanyi plébánia mellett megkapta Aszófő plébániát és filiáit is (1993), amelyhez Fövenyes is tartozik. Június elejétől szeptember végéig vasárnap reggel 8 órakor kezdődnek itt a szentmisék. A hívek – főként az itt nyaralók – megtöltik a templomot.

A templom felszenteléséért, nyolcvan esztendejéért, a helyi közösség életéért hálát adó szentmisét július 7-én Márfi Gyula veszprémi érsek mutatta be.

A búcsúi szentmise elején a helyi közösség nevében a fövenyesi születésű és mindig itt nyaraló Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a Vatikáni Rádió munkatársa köszöntötte a főpásztort, és ismertette röviden a hely történetét. Márfi Gyula érsek a templom – az Isten felékesített, látható házának – fontos szerepéről beszélt homíliájában.

A szentmise végén Szabó László, Balatonudvari polgármestere köszönte meg a főpásztor látogatását; örömmel mondta el a nyaralóknak, hogy az anyatelepülés, Balatonudvari a bencések támogatásával minden évben zarándokutat szervez a húsvéti időszakban. A legutóbbi úti cél – Fövenyes jubileuma alkalmából – Páduai Szent Antal sírja volt.

Barkó Ágoston bencés szerzetes, tihanyi plébániai kormányzó, a hely lelkipásztora nagy szeretettel köszöntötte Vértesaljai Antalné Bizey Máriát, aki tizenhárom esztendős kislányként jelen volt a templom felszentelésénél, és azóta is gondozza a szentélyt.

Az ünnepi eseményre Fekete Attila kőrestaurátor és Báti Lázár bencés testvér restaurálta a templom régi, darabokra tört Szent Antal-szobrát. Az épület falain Pleidell János festőművész keresztúti stációi láthatók.

A szentmisén az énekszolgálatot Kicsák Tamás és Farkas Géza vezetésével a tihanyi apátsági templom énekesei látták el.

A liturgia után agapét tartottak a templomkertben – itt köszöntötték a győri bencés gimnázium most végzett diákjait, akik a tetőtől a kövezetig kitakarították a szentélyt az ünnepségre, továbbá a tihanyi apátsági konyha munkatársait, akik gondoskodtak az ételről.

Az árnyas fák között lévő szent hely a nyári szünetben napközben nyitva szokott lenni, és a betérők a kihelyezett imádság segítségével tudják kérni Páduai Szent Antal oltalmát.

Forrás és fotó: Tihanyi Bencés Apátság/Facebook

Magyar Kurír