Okosak és balgák – Kortárs iskoladrámákat írt a nyergesújfalui szalézi iskola tanára

Kultúra – 2022. május 20., péntek | 19:50

Horváth Dániel Okosak és balgák című kötete tíz rövid színdarabot tartalmaz, az alcím szerint „nem csak egyházi iskolák számára”. A könyvet a Szent István Társulat ünnepi könyvhetén, május 19-én a budapesti Stephanus Könyvesházban mutatták be. A szerzővel Ábrahám Béla SDB, a magyarországi szaléziak volt tartományfőnöke beszélgetett.

Horváth Dániel a nyergesújfalui Zafféry Károly Szalézi Középiskola magyar–német szakos tanára. Béla atya kérdésére, hogy egykori frankás (Franka: az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium népszerű becézése – B. D.) diákként tagja volt-e a színjátszó körnek, felidézte: soha nem volt színjátszó kör tagja, de hetedik osztályos kora óta rendszeresen mondott verset iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken, városi szoboravatásokon. Emellett szerepelt a nyergesújfalui egyházközség misztériumjátékaiban, és egy alkalommal rábízták a pásztorjáték megrendezését. Már akkor felvetődött benne: bár le tud tölteni a netről különböző misztérium-előadásokat, de egyiket sem érzi a magáénak, úgy érezte, jobbat tud írni. Írt is egyet a hittanostársainak. Később, amikor már tanított az esztergomi ferences gimnáziumban, egykori osztályfőnöke és magyartanára, Pásztó András – aki ajánlást írt a könyvhöz – valódi színházi emberként rábízta, hogy legyen folytatója az ottani színjátszó hagyománynak. Egy évig vezette is az ottani diákszínjátszó kört, de az elsősorban a rendezésről szól: minden évben előadnak egy klasszikus darabot, és Horváth Dániel ebben nem érezte jól magát. Amikor aztán 2013-ban a szaléziakhoz került, a jelenlegi munkahelyére, ott már úgy fogadták őt, mint aki színkört vezet majd. A Szalézi Család nagyon készült Sándor István boldoggá avatására, és megkérték, hogy különböző dokumentumok alapján állítson össze egy darabot. Megírta, ez a mű is szerepel a kötetben.

Ábrahám Béla emlékeztetett rá: az osztályszinten, ünnepségeken való szereplés hagyománya a szaléziaknál mindig megvolt, a csúcs a Don Bosco-gála, de színvonalas szalagavató ünnepségek is vannak. Horváth Dániel szerint a középiskolai színjátszásnak nem az az elsődleges célja, hogy egy esztétikai élményt, katarzist nyújtó színdarab kerüljön a nézők elé; de természetesen ez is benne van, mert a darabnak meg kell szólítania a nézőt. A fő cél azonban az, hogy a munkafolyamat során a darabban szereplő diákok megtapasztalják, mit jelent az egymásra utaltság, az, hogy megvan a felelőssége minden résztvevőnek, mert ha egy kiesik, borul az egész. Mások a kiválasztás kritériumai is, mint a hivatásosoknál. A közelmúltban Havasi József atyáról készítettek színdarabot, aki a rendszerváltozás után újraindította a szalézi rendet, legendás alak, a szerző személyesen is ismerte, interjút készített vele. József atyának jellegzetes hanghordozása, testtartása volt. Természetesen keresték hozzá a leginkább megfelelő szereplőt. Az egyik diák gerincmerevítőt hord, félszeg, rekedtesen beszél, bármelyik castingon azonnal elküldenék. Horváth Dániel viszont rögtön arra gondolt, itt áll előtte József atya. Amikor bemutatták a darabot, többen áradoztak, milyen jó színész ez a gyerek, pedig csak megtalálta egy szerep.

Volt egy másik diák, izgága, közel a zsiványsághoz, paprikaspray-vel lespriccelte az osztálytársait, állandóan gond volt vele. Szent Mártonról készültek éppen darabot bemutatni. Hirtelen ötlettől vezérelve Horváth Dániel odalépett a fiúhoz, és felvetette neki: „Legyél te a főszereplő!” A diák annyira megdöbbent ezen, és olyan komolyan vette, hogy fantasztikus műsor lett belőle. Az iskolai színjátszás rengeteg olyan pillanatot nyújthat a gyerekeknek, amelyek meghatározóak lehetnek az életükben.

Béla atya megkérdezte azt is, miért lett a kötet címe Okosak és balgák. Horváth Dániel elmondta: olyan címet akart, ami az egyik színdarab címe, és sok mindent bele lehet gondolni. Ezt a darabot a saját osztályával csinálta meg, ahová tizenöt lány és négy fiú járt. A fiúk alapból is visszahúzódók voltak, a tizenöt lány között pedig még jobban bezárkóztak. Lehetetlen küldetés volt ilyen felállásban színpadra állítani őket. A legtöbb történet, amit feldolgozhatnak, férfiakról szól, Don Boscóról, Szalézi Ferencről, Sándor Istvánról. Kellett egy olyan darab, amiben lányok vannak, így került a képbe az öt okos és öt balga szűz evangéliumi története. Horváth Dániel modernizálta a példabeszédet, az ő átiratában az öt balga lánynak lemerül a telefonja, és megszűnik számukra a világ, míg az öt okos lány otthon hagyta a telefonját. Mivel az előadásnak nagy sikere volt, Horváth Dánielben megfogalmazódott az ötlet, hogy jó lenne, ha ezek a darabok könyvben is megjelennének. A cím talán azért is figyelemfelkeltő, mert ma az emberek szeretik magukat okosnak hinni, míg másokat balgának, buborékban élünk, nagyon nehéz lebontani az egymástól elválasztó falakat. Horváth Dániel elmondta azt is: könyvét pedagógiai segédeszköznek szánja, ezeket a darabokat más is színpadra viheti.

Ábrahám Béla megemlítette: igyekeznek újraéleszteni az óbudai misztériumjátékokat. Ez is a gyerekről szól, aki szerepel: vigyázni kell rá, lehetőséget adnak neki, hogy átélhessen olyan élményeket, melyeket egyébként talán nem élhetne át. Sajnos ez a fajta színjátszás, a misztériumjáték mintha kezdene kiveszni, és ezzel sok mindent elveszünk a gyerekektől, az önismeret, az élményszerzés, a közösségteremtés lehetőségét, a szülőktől azt, hogy lássák a gyereküket színpadon. A szalézi pedagógiában mindig helye volt a színjátszásnak, és biztató, hogy a jelenlegi tartományfőnök, Andrásfalvy János elkötelezett ez iránt. Horváth Dániel megjegyezte: a kötet megjelenése jelentős részben a rendi elöljárónak köszönhető.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Thaler Tamás/Szent István Könyvhét

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria