Palánki Ferenc mutat be szentmisét a máriakönnyei búcsún

Hazai – 2017. augusztus 30., szerda | 15:18

Szeptember 9–10-én tartják a Baja melletti máriakönnyei (vodicai) Kisboldogasszony-búcsút. Az ünnepen lesz horvát és német nyelvű mise is. A búcsúi szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatja be.

Szeptember 9-én, szombaton 11 órakor kezdődik a program szentmisével. Délután fogadják a messzebbről érkezett zarándokokat, majd 18.30-kor Nyiredi Maurus tihanyi bencés szerzetes mutat be szentmisét, melyet gyertyás körmenet és szentségimádás követ. 23 órakor kezdődik a búcsúsok halottaiért felajánlott szentmise, amelyet Fülöp Ernő plébános, kanonok, érseki irodaigazgató celebrál.

Szeptember 10-én, vasárnap óránként mutatnak be szentmisét: az elsőt 6 órakor a kegykápolnában, a következőt 7-kor a dusnoki hívek részvételével a szabadban. 8 órakor horvát nyelvű szentmise lesz a kápolnában, amit Zdenko Gruber szabadkai ferences házfőnök celebrál. 9 órakor német nyelvű szentmisét mutat be a kápolnában Schindler Mátyás, a bajai Szent Antal-templom (melynek filiája Máriakönnye) plébánosa.

10 órakor kezdődik az ünnepélyes búcsúi szentmise, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök celebrál. A programot 15 órakor litánia zárja.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén, Baja közelében fekszik Máriakönnye, szláv néven Vodica. Közkedvelt búcsújáró helye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt. A kegyhely területén külön forrása, szentkútja van a katolikus magyaroknak és az ortodox szerbeknek.

Máriakönnye már a 18. században zarándokhely volt. A kápolnát 1810-ben építették és 1811-ben szentelték fel. VII. Pius pápa 1816-ban engedélyezte a Kisboldogasszony napi búcsút (szeptember 8.), amit 1817-ben hirdetett ki a kalocsai érsek.

A kegykép a 18. század végén, 19. század elején készült. A Szűzanya ölében a gyermek Jézus ölelésre tárja karját. A búcsújáró hely 1923-ban kapta a Máriakönnye nevet, utalva a helyi legendára.

A magyarok szerint egy Mária-kép függött itt egy fán, és egyszer egy vándorlegény pihent meg alatta. A legény szomorú sorsán kesergett, amikor egyszerre csak vízcseppek hullottak a karjaira. Mivel eső nem esett, kíváncsian lesett fölfelé, és úgy látta, hogy a Szűzanya szemeiből hullottak a könnyek. Mária meg is szólalt, és azt mondta, merítsen vizet a forrásból, mely a Szűzanya könnyeiből fakadt a földön.

A szerbek elbeszélése szerint egy magyar és egy szerb diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket. Ekkor észrevették a közelben egy magas fán a Szűzanya képét. Hozzá fohászkodtak és megmenekültek. Látták, hogy a fa alatt két forrás csobog: a két diák akkor megfogadta, ezt a helyet a Boldogságos Szűz Máriának fogják szentelni, ki-ki saját hitvallása szerint.

Forrás: Mária Út; Wikipédia

Forrás: bajai Szent Antal-plébánia

Fotó: Wikipédia; Bucsujaras.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria