Major Balázs tanszékvezető egyetemi docens az MTI-nek elmondta, hogy a kutatólaboratórium felszerelésére, valamint a tizenhárom szobából álló régészeti gyakorlóbázis helyiségeinek felújítására több 10 millió forintot fordított az egyetem, valamint öt főállású munkatársat alkalmaznak a labor működtetésére.
A létesítmény a legmodernebb geodéziai és térinformatikai adatgyűjtést lehetővé tevő precíziós mérőeszközökkel, valamint az adatok feldolgozására alkalmas mérnöki számítógépekkel és szoftverekkel rendelkezik. A berendezésekkel, a roncsolásmentes régészet részeként, lehetséges pontos topográfiai felmérések elvégzése, légifotók, 3D felmérések és geofizikai vizsgálatok adatainak feldolgozása. A labor a három éve indult régészképzés nemzetközi és hazai kutatási programjaihoz biztosít térinformatikai hátteret, valamint az egyetem Egyházrégészeti Kutatócsoportjának munkáját segíti.
A tanszék a jövőben szeretne műemlékek, ásatások dokumentálása, 3D-s modellezése céljára használható kamerás drónt, valamint földradart, magnetométert és talajellenállás-mérő műszert beszerezni, hogy a roncsolásmentes régészeti kutatások terén teljes önállósággal tevékenykedhessen – ismertette a terveket a tanszékvezető.
A PPKE Régészeti Tanszéke magyarországi lelőhelyek mellett térinformatikai eszközökkel végzett feltárásokat Szíriában, al-Marqab keresztes várában, a II. András király temetkező helyéül szolgáló ciszter kolostorban Romániában, a libanoni Deir el-Salib középkori kolostorban, valamint Oroszországban, az uelgi kora-középkori temetőben.
Egyházrégészeti Kutatócsoport
Vezető: Dr. Tóth Endre DSc, egyetemi tanár
A Magyar Katolikus Egyház egyetemeként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiemelt feladatának tekinti hazánk egyházi kulturális örökségének kutatását, mely nem csak egyházi szempontból fontos feladat. Az egyházi örökség a magyar kulturális örökség egyik legjelentősebb részét képezi, amely minden település területén megtalálható. Az álló emlékek mellett igen nagy a száma azoknak az egyházi vonatkozású objektumoknak is, melyek a történelem viharaiban elpusztultak, és ennek következtében csak régészeti módszerekkel kutathatóak. Az egykor a helyi közösségek életének központi elemeként és identitásuk alapjaként funkcionáló templomok és egyéb egyházi intézmények jelentős része rendkívül elhanyagolt, sokszor a végső pusztulás előtti állapotban van, felkutatásuk, bemutatásuk és szakszerű kezelésük minden szempontból fontos feladat.
A PPKE BTK Régészeti Tanszékével közösen az Egyházrégészeti Kutatócsoport, mint különböző diszciplínák PPKE-n belüli és kívüli szakkutatóit egyaránt összefogó kutatóbázis, kiemelt feladatának tekinti a középkori Magyarország egyházi emlékeinek kutatását, oktatását és a tágabb közönség számára történő megismertetését. A katolikus egyház vallások és kultúrák közti párbeszéde jegyében a kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít a Közel-Kelet keleti keresztény kultúrkincseinek kutatására, dokumentálására és megismertetésére is.
Forrás: PPKE-BTK, Régészeti Tanszék
Fotó: PPKE-BTK, Régészeti Tanszék
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
