Róma püspökének capitoliumi látogatása

Róma szimbolikus és adminisztratív központját látogatja meg XVI. Benedek, amikor ma felkeresi a Capitoliumot. Az ókori hatalmi és vallási központ romjaira épült a középkorban a városi önkormányzat székhelye, ami a reneszánsz idején kiegészült a világ első nyilvános múzeumával (a mai capitoliumi múzeum magjával). Az egykor szenátornak nevezett városvezető palotája (Palazzo Senatorio) ma polgármesteri hivatal: itt szólal fel most a Szentatya, Róma püspöke, majd köszönti a világhírű, Michelangelo-tervezte téren összegyűlt rómaiakat.

Õt megelőzően VI. Pál 1966-ban járt Capitoliumon, megköszönve a nemrég lezárult zsinat résztvevői iránt tanúsított vendégszeretetet. II. János Pál pedig 1998-ban a közelgő Nagy Jubileum megünnepléséhez kérte ott a város közreműködését. Ugyanő 2002-ben megkapta Róma díszpolgári címét is.

XVI. Benedek ezúttal nemcsak székvárosa közigazgatási központját látogatja meg, hanem – ugyancsak pápa-elődei nyomdokain járva – Római Szent Franciska egykori kolostorát is (Monastero di Tor de' Specchi) a Capitolium lábainál. A város egyik patrónájaként tisztelt szent liturgikus emléknapján így kívánja hangsúlyozni, hogy Rómát – amint a Pápai Himnusz is megénekli – a szentek és vértanúk tették halhatatlanná.

Péter apostol utódának hivatala elválaszthatatlanul kötődik Rómához, püspöki székvárosához. Az egyetemes egyház kormányzása és az Örök Város (Urbs Aeterna) hívő közösségének közvetlen vezetése mellé a pápa a római birodalom bukásakor megörökölte a város világi irányítását is. A közvetlen kapcsolat azonban a Pápai Állam megszűntét követően is fennmaradt.

Megválasztását követően a pápa külön szertartás (az ún. possesso) keretében veszi birtokba székesegyházát, a lateráni bazilikát, ahol fogadja a római papság hódolatát. Ugyanezen a napon találkozik a város polgármesterével is a Vatikánban, vagy – a hagyományoknak megfelelően – a polgármester üdvözli a Capitolium lábánál az arra elhaladó pápai díszmenetet.

A másik két pápai bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál, illetve a Santa Maria Maggiore felkeresése is az új pápa első tevékenységei közé tartozik. Ez utóbbi azért különösen fontos Róma püspöke számára, mert ott őrzik a rómaiak legkedvesebb Mária-kegyképét, az ősi Salus Populi Romani („római nép üdvössége”) ikont.

A pápák azzal is kimutatják saját egyházmegyéjük iránti gondoskodásukat, hogy időről időre felkeresik egyházi intézményeit. II. János Pál például rendszeresen látogatta a plébániákat, s ezt gyakorlatot XVI. Benedek is folytatja. Római Szent Franciska kolostorának felkeresése a XVII. század óta hagyomány – legutóbb XXIII. János elevenítette fel. S mint említettük, VI. Pál óta vált gyakorlattá a látogatás a Capitoliumon.

Róma és püspöke rendszeres kapcsolatához tartozik a város és a tartomány vezetőinek adott év eleji különkihallgatás, illetve a polgármester részvétele az év végi Te Deumon a Szent Péter-bazilikában. A Szentatya évente találkozik az egyházmegye papságával, általában nagyböjt elején, továbbá a szeminaristákkal (általában februárban, a római nagyszemináriumban), illetve a római egyetemek hallgatóival a tanév kezdetén, decemberben.

A pápa minden évben felkeresi nagybazilikáit is. A keresztény egységhét lezárása alkalmából a Falakonkívüli Szent Pál-bazilikában celebrálja a vesperást, a Népek Apostola megtérésének ünnepén. A lateráni Szent János-bazilikában mutatja be a nagycsütörtöki, valamint az úrnapi szentmisét. Ez utóbbit követően pedig a Lateránból a Santa Maria Maggioréig vezeti az eucharisztikus körmenetet. További sajátosan „római” pápai program a hamvazószerdai stációs szertartás az Aventinuson álló Szent Szabina-bazilikában, illetve decemberben a Piazza di Spagnán álló Mária-szobor megkoszorúzása a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén.

A római egyházmegye kormányzását a pápa nevében a bíboros helynök látja el, akinek munkáját egy érseki rangú helyettes (az ún. vicegerente), és területileg illetékes segédpüspökök támogatják. A helynökség (Vicariatus Urbis) székhelye a Lateráni Pápai Palota.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír