Szimpózium Rómában Boldog Scheffler János emlékére

Scheffler Jánost, még 1910. évi pappá szentelésének őszén küldte Boromisza Tibor püspök Rómába, további tanulmányai végzésére. Két évig a Santa Maria dell'Anima osztrák-német papi kollégium növendéke volt, majd 1912. június 19-én, a Pápai Gergely Egyetemen egyházjogból doktorált. A kollégium máig nem feledte Scheffler püspököt. Személye, példája, áldozata Rómában is tiszteletnek örvend, ezért boldoggá avatását követően szimpózium rendezésével akartak tisztelegni előtte. Ez március hetedik napján valósult meg, a kollégium könyvtártermében egyházi és közjogi méltóságok jelenlétében, előadásokkal idézték fel a püspök életének és pasztorális tevékenységének alapvonásait.

A szimpóziumot Franz Xaver Brandmayr rektor nyitotta meg, méltatva Scheffler János személyét, és kifejezve azt a büszkeséget, amit a kollégium a július 3-i boldoggá avatással tudhat magáénak. Ő volt ugyanis az első, akit a Santa Maria dell'Anima egykori diákjai közül oltárra emeltek, majd kevéssel utána – 2011 novemberében – Carl Lampert szintén a boldogok sorába került. A rektor elmondta, tiszteletük jeleként ez év novemberében a két boldog képét és ereklyéjét a kollégium templomának Pieta oltárára helyezik, hogy bárki imádkozhasson előttük.

Hankovszky Ferenc püspöki helynök előadásában Scheffler püspök életét tárta a hallgatóság elé, rámutatva a kommunista keresztényüldözésre, mely alatt szenvednie kellett, majd hitéért életét adnia. Mint elmondta, János püspök világosan látta, hogy a kommunista uralom alá kerülő egyház ki lesz téve mindannak, ami a forradalmak idején történik. Több alkalommal is felhívta a papok, szerzetesek és a világi hívek figyelmét is: „Nekünk holocausttá, egészen elégő áldozattá kell lennünk. Ki kell tartanunk mindvégig, fel kell készülnünk akár a vértanúságra is, életünk feláldozására keresztény hitünkért, amely a legnagyobb adomány.”

Ilyés Csaba ugocsai esperes Scheffler János lelkipásztori működésére figyelt előadásában, kiemelve erőfeszítéseit az egyházmegye egységéért, jelenlétét a legkisebb helyeken is, érzékenységét a családpasztoráció iránt, nyitottságát az újra, elhivatottságát a fiatalok oktatásáért, valamint a hivatásgondozásért. Elmondta, Scheffler János a korát jól ismerő lelkipásztor volt. Olvasta és értette az idők jeleit, és tevékenységével, egész működésével igyekezett ezekre választ adni. Pasztorális kihívása ma is aktuális, a szentektől – ahogy tőle is – mindig tanulhatunk.

Az előadást követően a Santa Maria dell'Anima kollégium templomában celebrált szentmisét Schönberger Jenő püspök. Szentbeszédében Scheffler püspök szenvedésének és áldozatának krisztusi jellegére mutatott: „Húsvét hajnalán derül fény arra, hogy az igazi öröm nem is az, hogy Vele lehetünk a végső győzelemben, hanem hogy Vele lehetünk a küzdelemben és a szenvedésben. Ez a vértanúk és szentek örömének forrása. Gondolom, Boldog Scheffler János püspökünk, aki e történelmi falak között készült a még teljesebb apostoli életre, nem gondolhatta, hogy a vértanúság koronáját tartogatja számára az Úr. Nem tudhatta, hogy szó szerint neki is ki kell innia azt a kelyhet, melyet Jézus kiivott, ha hűséges akar maradni Hozzá. De amikor eljött az ideje, ott a kommunisták börtönében, a Jézusért való szenvedést többre tartotta a megalkuvó, kényelmes életnél, s a romániai római katolikus egyház egységét a római pápával többre becsülte saját életénél. (…) Nem az a fontos, hogy milyen közel leszünk Jézus jobbjához vagy baljához, hanem az, hogy ott leszünk-e abban az országban, melynek nem lesz soha vége. Ebbe az országba vezető út keskeny, meredek, sok szenvedést tartogat, de ez az út Jézus útja s a Jézussal küzdőké, akik igazán boldogok, hogy Vele lehetnek a küzdelemben és a szenvedésben.”

A szentmise végén Franz Xaver Brandmayr rektornak Schönberger Jenő püspök átnyújtotta Scheffler János több, mint négyszáz oldalas Pozícióját, amely tájékoztat az egyházmegyei vizsgálat menetéről, tartalmáról, értékeli, véleményezi a tényeket, tanúvallomásokat, az ügyiratokat és a bizonyítékokat. Áttekinti továbbá a püspök egész életútját, egyénisége, személyisége jellemző vonásait, a hitéért és az egyházhoz való hűségéért történt bebörtönzését, valamint halálának körülményeit, számba veszi erényeit és az erények gyakorlásának fokát, tudósít vértanúsága híréről és a helyi egyházban vértanúként való tiszteletéről.

Római látogatása során, a szimpózium mellett a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke szerdán délelőtt pápai audiencián vett részt, csütörtökön pedig a Gremanicum et Hungaricum kollégiumnak adott át egy reprodukciót a július 3-i boldoggá avatás során leleplezett Scheffler képből.

Józsa János/Magyar Kurír