Tiszta templom

Nézőpont – 2018. március 11., vasárnap | 12:00

Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Hegyi Gábor felvétele a jáki templomról, 1991 (Forrás: mek.oszk.hu )

Különös ív húzódik nagyböjt harmadik és negyedik vasárnapja között.

A harmadik vasárnapon Jézus prófétai gesztussal – ostort fonva –, erővel, mondhatni erőszakkal megtisztítja a jeruzsálemi templomot, Atyja házát, kiűzve onnan az egyébként teljesen legális, sőt az áldozatok bemutatásához nélkülözhetetlen tevékenységet űző kalmárokat.

Nagyböjt negyedik vasárnapján az ószövetségi olvasmány a salamoni templom babiloniak általi lerombolásának történetét beszéli él, amit a majd ötvenévnyi fogság után Kürosz perzsa király parancsára építenek újjá. A templom pusztulását a krónikás a nép hűtlenségének, míg újjáépítését Isten szabadító és megbocsátó szándékának tulajdonítja.

Mondhatjuk, hogy ez a templom hete. Templomainkat szent helyként tiszteljük, Isten lakóhelyeként tekintünk rájuk, ahol áldozatot mutatunk be neki: az Eucharisztiában, az imában, a dicséret, a hála és a közbenjárás áldozatát. A templom az Istennel való közösségi és személyes kapcsolat kiváltságos tere. Vonatkoznak-e ránk Jézus prófétai tettei és szavai, vagy a templom hányatott sorsáról szóló ótestamentumi igék?

Jézus erős gesztusa nem hagy kétséget: az Istennel való tiszta kapcsolattól idegen az üzleti szellem, az adok-kapok viszonyulás, a kalmárkodás. Templomi istentiszteletünk nem tekinthető valamilyen heti kötelesség letudásának, kipipálandó programpontnak, ami után úgy megyünk haza, hogy „Te is rendben vagy, én is rendben vagyok” – egészen a következő vasárnapig. Ha Isten sátor helyett kőtemplomot fogad el lakóhelyül, azt pusztán azért teszi, hogy az immár letelepedett Izraellel vállalt sorsközössége – „Veletek lakom” – nyilvánvalóvá váljék. Ám ez nem garancia. Ellenkezőleg: folytonos válaszra hív. Itt az idő, amikor Istent lélekben és igazságban lehet imádni (Jn 4,23). Épp ezért nincsenek olyan helyek – sem hegyek, sem templomok –, amelyekhez Isten kizárólagos módon kötné jelenlétét. Az élet minden pillanata és a földön minden hely jó alkalom az Úrral való találkozásra. Ha ehhez hűtlenek leszünk, akkor az a másik templom, a testünk, és a közösség élő köveiből épült szent hely szenved kárt.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria