Van, hogy a lelkiismeret telefonon szól – Ökumenikus zsűri a CineFesten

Kultúra – 2018. október 14., vasárnap | 13:02

A tizenöt éves Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál a régió fontos filmmustrájává vált, melyen idén nyolcadik alkalommal jutalmazta díjjal nemzetközi ökumenikus zsűri is az arra érdemes alkotást. A zsűri egyik tagjának, Csabai Attilának írását közöljük.

A zsűritagok: Csabai Attila, Mariola Marczak, 
Rácsok Gabriella és Jes Nysten

A Katolikus Egyház a film születésétől fogva figyelemmel kíséri ezt a médiumot, és rendszeresen tagjai figyelmébe ajánl olyan alkotásokat, amelyeknek nem csupán művészi értékük van, „nem egyszerűen illusztrációk, hanem a teológiának valóságos »forráshelyei«” lehetnek (II. János Pál: Levél a művészeknek). Az Egyház fontosnak tartja, hogy bizonyos filmeket fókuszba helyezzen (olyannyira, hogy Ferenc pápa egyik legutolsó enciklikájában hosszabban elemzi kedvenc filmjét, a Babett lakomáját). Emiatt is támogatja, hogy számos filmfesztiválon ökumenikus zsűri is működjön (Berlin, Cannes, Montreal stb.), amely a filmek művészeti értékein túl transzcendens értelmezési szempontokat is figyelembe vesz döntéseinek meghozatalakor.

A tizenöt éves Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál mostanra a régió fontos filmmustrájává vált, melyen idén nyolcadik alkalommal nemzetközi ökumenikus zsűri is díjjal jutalmazta az arra érdemes alkotást.

A tizenkilenc versenyfilmből a fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat és az ökumenikus zsűri díját egyaránt Gustav Möller A bűnös című filmje kapta. A bűnös a skandináv rendező első nagyjátékfilmje, amely ismételten bebizonyította, hogy egy film létrehozásának elengedhetetlen feltétele a kreativitás.

A kamaradarab egy rendőrőrsön játszódik. Egy büntetésből telefonos szolgálatra beosztott rendőr munkanapját követhetjük végig, az utolsót, mielőtt újra visszaengednék a terepre. Szinte a teljes játékidő alatt kizárólag a főszereplőt látjuk, fantáziánk segítségével mégis elemi erővel jelenik meg előttünk a teljes cselekmény. A másokkal folytatott telefonhívások közben pedig megismerjük a rendőrt, sőt mi több, elkerülhetetlenül felismerjük benne magunkat.

A rendező már ezzel a különleges első filmjével bizonyította, hogy birtokában van a feszültségteremtés minden eszköze. Nyoma sincs elsőfilmes hibáknak, uralja a néző érzelmeit és figyelmét, miközben a műfaj hagyományos eszközei segítségével etikai diskurzust teremt, melynek a néző részévé válik. Egy nyolcvanöt perces lebilincselő és zseniális alkotást láthatunk, s a film emellett arra sarkallja a nézőt, hogy reflektáljon személyes morális döntéseire mind önmaga, mind pedig mások vonatkozásában – írta indoklásában az ökumenikus zsűri. A film a mások iránti alázat fontosságára is felhívja a figyelmet.

A versenyszekcióban volt még egy, az ökumenikus zsűri által értékesnek talált alkotás: a Néma forradalom című német film. A megtörtént eseményeken alapuló cselekmény Kelet-Németországban játszódik 1956 októberének végén, amikor egy érettségire készülő osztály az éppen kitört magyar forradalommal szolidaritást vállalva a nap elején kétperces néma csendet tart. A regnáló hatalom (először csak a tanár, illetve a tanári kar, később a minisztérium is) ezt lázadásként értelmezi, és ekként is próbálja meg felkutatni a gyökereit, majd teljesen elfojtani.

Annak ellenére, hogy a film időnként sztereotipikus eszközöket használva meséli el történetét közösségről, igazságról, szabadságról, a család szerepéről, árulásról és a hatalom gátlástalan módszereiről, mégis erős érzelmi hatással van a nézőre, elgondolkoztatja és állásfoglalásra készteti. Köszönhető mindez a tiszta történetvezetésnek és a remek fiatal színészek játékának. Nem utolsósorban érdekes lehet nekünk, magyar moziszerető embereknek, hogyan is láttatják forradalmunkat Németországban, 2018-ban, egy olyan filmben, amely tavasszal a Berlinálét is megjárta. 

Bár általánosságban elmondható, hogy a filmfesztiválok zsűrijének bárminemű döntése elsősorban helyi értékkel bír, hiszen az adott válogatásban szereplő filmek között állít fel sorrendet, jelen esetben a két említett alkotásnak abszolút értéke is van, így októberben is érdemes lesz moziba menni.

(A Néma forradalom október 11-től, A bűnös október 25-től látható a hazai mozikban.)

Fotó: Csabai Attila; Imdb.com; Zenit.de

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. október 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria