Vízkereszt ünnepe egyházmegyéinkben

Hazai – 2022. január 10., hétfő | 13:55

Január 6-án Urunk megjelenésének ünnepét, vízkeresztet ünnepelte az Egyház. A püspöki székhelyeken tartott szertartásokról az egyházmegyei tudósítások alapján számolunk be.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök január 6-án, vízkereszt ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét, amelyen a debreceni Szent József katolikus köznevelési intézmény tanulói, tanárai is részt vettek.

Ne gondoljuk, hogy Isten nem üzen, nem szól nekünk, hogy elfeledkezett rólunk ebben a nehéz időszakban – hangsúlyozta prédikációjában a főpásztor. – De ha a készülékünk nem megfelelő, akkor nem fogjuk fel ezeket a jeleket. A rádiókészülékkel nem tudjuk fogni a televízió adását. Nem az adással van baj, hanem a készülékkel, a szívünkkel. Rá kell hangolódnunk Istenre. Ez az egyik feladatunk.

Ki a bölcs ember? Az, aki az életében el tud igazodni, tud különbséget tenni jó és rossz között, tud dönteni a jó mellett, és tud ahhoz hűséges lenni, elköteleződni, tud másokért élni, tud szeretni. A bölcs ember rátalál az Istenre. Ha elkezdi keresni Istent, embert fog találni, akin keresztül Istent szeretheti.  Azáltal, hogy felfogjuk Isten jeleit, bölcsekké válunk, teljesítjük az Ő akaratát, vagyis szeretetben élünk, Őrá mutatunk. Isten szeretetének a jeleivé, hiteles tanúivá kell válnunk! Csatlakozzunk a bölcsekhez, legyünk a szeretet hiteles tanúi és mutassunk rá a végtelen, feltétel nélküli isteni szeretetre – zárta elmélkedését a megyéspüspök.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

* * *

Egri Főegyházmegye

Január 6-án az egri bazilikában bemutatott ünnepi szentmise elején Ternyák Csaba érsek megáldotta a vizet, mellyel ezután meghintette a jelenlévőket.

Ez a rítus fejezi ki a bűnbánatot, a keresztségre utalva, mellyel új emberré lettünk – mondta szentbeszédében a főpásztor. Hozzátette: a mai ünnep tartalma sokkal gazdagabb a víz megáldásánál, három csodát ünneplünk ezen a szent napon: a csillag elvezette a bölcseket a jászolhoz; borrá lett a víz a menyegzőn; és a Jordánban Jézus felvette János keresztségét, hogy megváltson bennünket.

Görög elnevezése – epifánia, Urunk megjelenése – rávilágít az ünnep tartalmára. A napkeleti bölcsek nyomában kell indulnunk, hogy megtaláljuk a világ üdvözítőjét, Jézus Krisztust. A hitben való előrejutáshoz áldozatra van szükség. Jobban kell figyelnünk a körülöttünk lévő jelekre, mert csak így láthatjuk a helyes irányt; így kaphat az ember hivatást és küldetést. Az Egyház azt a hivatást kapta, hogy jel legyen a világban – hangsúlyozta az egri érsek. – Külön-külön és együtt is jellé kell válnunk; az örömhírt nem tarthatjuk meg magunknak, meg kell osztanunk másokkal.

A szentmise után Ternyák Csaba érsek megáldotta az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főépületét, a Líceumot.

Fotó: Szent István Televízió

* * *

Győri Egyházmegye

Urunk megjelenésének főünnepén Veres András megyéspüspök koncelebrált szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A napkeleti bölcsek látogatására emlékezünk ezen az ünnepen, amely alkalmat kínál arra, hogy megvizsgáljuk saját hitünket, Istenhez, Egyházhoz való viszonyunkat – mondta homíliájában a főpásztor.

Szentbeszédében Veres András püspök többek között arról elmélkedett, hogy a napkeleti bölcsek miért csak hárman jutottak el a Gyermekhez, miért nem csatlakoztak hozzájuk azok, akikkel útközben találkoztak. Később Jézus tanítását is tömegek hallgatták, és mégis csak kevesen követték őt. Miként az apostoloknak sem volt könnyű dolguk, így van ez korunkban is – szögezte le a szónok. – Nagyon nehéz az embereket megszólítani, megnyerni őket Isten ügyének. A hit egy személyes út, amelyen segíteni tudunk embertársainknak, de a végső döntést, az igent mindenkinek magának kell kimondania. (...) Akik a maguk útján akarnak járni, nem jutnak el Jézushoz. Így jártak az írástudók, de maga Heródes is. Hiába tudták, hol kell születnie a Messiásnak, nem mentek a bölcsekkel, hogy meg is találják.

„Mindnyájan felelősséget hordozunk másokért, hogy őket is elvezessük Istenhez. Legyünk tehát mindnyájan betlehemi csillaggá azok számára, akiket a Gondviselés reánk bízott. Adja Isten, hogy ezt mindnyájan örömmel, jó szívvel vállaljuk és tegyük mindennap” – buzdított prédikációjában a győri megyéspüspök.

Fotó: Németh Péter

* * *

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kocsis Fülöp érsek-metropolita Budapesten, a Fő utcai templomban végzett Szent Liturgiát követően paptársai és nagy tömeg kíséretében áldotta meg Európa második leghosszabb folyójának, a Dunának vizét január 6-án.

Ha én kijöttem volna ide, a mólóra paptársaimmal, és elimádkoztuk volna a mai imádságot egyházunk előírásainak megfelelően – fogalmazott Kocsis Fülöp –, akkor is megszentelődött volna a Duna. De a ti imádságaitok még hatékonyabbá teszik azt. Sok ember imádsága szükséges, hogy a mindenható Isten meg tudjon minket tisztítani. A ti megtisztulásra irányuló szándékotok teszi hatékonnyá az Isten irántunk való szeretetét. Mert csak azt tudja megtisztítani az Isten, ami meg akar tisztulni. A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását (Róm 8,19), szüksége van a mi imádságunkra. Mi szennyezzük be ezt a világot, és mi kellünk ahhoz is, hogy vissza tudjon tisztulni.

Fotó: Hekler Melinda, Thaler Tamás

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

Január 5-én Nagy Szent Bazil liturgiájával, nagyvecsernyével és virrasztással egybekötve vízszentelést végzett Papp Tibor főhelynök a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban.

Az ünnepi szertartáson együtt imádkoztak a Görögkatolikus Papnevelő Intézet vezetői és növendékei is.

A szentbeszédet Kruppa Tamás parókus mondta.

Fotó: P. Tóth Nóra

*

Vízkereszt, Úrjelenés napján, január 6-án Szent Liturgiát tartottak a szabolcsveresmarti görögkatolikus templomban, majd Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök megszentelte a Tiszát. Ez az alkalom egyúttal az Istenszülő oltalma görögkatolikus templom felszentelésének 100. évfordulóján szervezett egyházközségi ünnepségsorozat nyitóeseménye volt.

A püspök kiemelte, hogy a rendezvénysorozat épp azzal az ünneppel kezdődhet el, mely a megtisztulást, a Lélek által való megújulást jelképezi a keresztény ember számára.

Jézus a keresztség által megszentelte a vizet, s azóta a vízből merítünk kegyelmet: hiszen a keresztségben mi is újjászülethettünk, az Úristen Szentlelke által lemosta bűneinket – folytatta a főpásztor. – S bár érezzük a Szentlélek kegyelmét életünkön, megtapasztalhatjuk a kísértést, a megpróbáltatást is, s ezeken való győzelemhez újra és újra, évről évre szükségünk van a megerősítésre.

A Szent Liturgia után a házigazda, Máté Csaba parókus vezetésével érkeztek a Tisza partjára a hívek, ahol bizánci hagyomány szerint élő vizet szentelt a főpásztor.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pécsi Egyházmegye

Vízkereszt ünnepén Felföldi László megyéspüspök szentmisét mutatott be a pécsi székesegyházban. A liturgiában a főpásztor megáldotta a vizet, és a szentelt vízzel meghintette a híveket, akik vihettek belőle otthonaikba is.

Felföldi László, akit éppen egy évvel ezelőtt, 2021. január 6-án, ezen az ünnepen szenteltek püspökké és iktattak be új hivatalába, szentbeszédében vízkereszt ünnepét a karácsony hihetetlen gazdag történéseinek csodálatos összefoglalásaként jellemezte.

A világ és személyes életünk is folyamatosan úton van, ahogy Jézus is úton volt, és arra hív minket is, hogy utunk során kövessük őt ma is: Jöjj, kövess engem! (Mt 9,9). Erre hívta a napkeleti bölcseket is a csillag, akik érezték, hogy valaminek történnie kell, el kell indulni, ki kell mozdulni a megszokottból, követni kell a csillagot. Mindnyájunk életében van egy csillag, amely felragyog, amelyet követve nem tudjuk már úgy folytatni az utunkat, ahogy eddig. (...) Az a feladatunk, hogy elinduljunk, rátaláljunk arra az útra, amit Krisztus adni akar. Csak bízzunk benne, figyeljünk rá, lépjünk ki a megszokott életünkből. (...) Az Istennel való találkozás után az út már más lesz, az élet is megváltozik, ami aztán szép lassan megváltoztat bennünket is. A világ hihetetlen feszültséggel erre vár, és valakinek jó utat kell mutatni: a csillagot, Isten jeleit kell követni. Ez a feladat reánk vár, nekünk kell hirdetni, hogy őt követve haladjunk tovább az úton – buzdított a főpásztor.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Egy napra esett idén az első közös Eucharisztia-ünnep és vízkereszt ünnepe. Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári Jézus Szíve-templomban tartott szentmisében azt hangsúlyozta, vízkereszt üzenete az, hogy Isten számos jelet adott és ad ma is az életünk eseményein keresztül, hogy elinduljunk mi is az Úr felé, és megtaláljuk Őt.

A főpásztor XVI. Benedek pápa szavait idézte: „E pillanatban történelmünk valódi problémája, hogy Isten eltűnőben van az emberiség látóhatáráról, és az Istentől fakadó fény halványulásával az emberiség irányvesztetté válik, aminek romboló hatása egyre nyilvánvalóbb.” Spányi Antal felhívta a figyelmet arra, hogy ha elgondolkodunk a világban tapasztalt jelenségeken, aggódó szívvel látjuk, hogy milyen jövőt készít az emberiség a következő nemzedékeknek. Látnunk kell, hogy Benedek pápa prófétai szavakat mondott, és ezért a hit erejével bátran szembe kell néznünk a sötétség minden manipulációjával.

A megyéspüspök a szentórában azért imádkozott, hogy mindannyian megértsük keresztény küldetésünket, és vállaljuk azt napról napra; dolgozzunk Isten akarata szerint a világ megmentésén és megszentelésén is.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: Berta Gábor

*

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt váci megyéspüspök a váci piarista templomban mutatott be szentmisét  a karácsonyi ünnepkör zárásaként.

A karácsonyi történet igen diszkrét esemény. A Szent Család tagjain kívül csak néhány embert érintett – mondta szentbeszédében a főpásztor. – A karácsony Isten és ember végleges egymásra találásáról szól. A választott nép és a Messiás találkozását mondja el. Vízkereszt a világ többi nemzete és a Megváltó egymásra találásáról beszél.

Isten alkalmazkodott azok gondolkodásmódjához, akik nem részesültek az ószövetségi kinyilatkoztatásban, s jelet adott nekik: csillagot – fogalmazott Marton Zsolt püspök. – Jézus születésével, Isten földön való megjelenésével kapcsolatban senki sem közömbös. Mindenkit megérint: a napkeleti bölcseket, Heródest, az írástudókat, a nép vezetőit. A zsidókból és pogányokból a hit által kialakult új választott nép, az Egyház minden néppel meg akarja ismertetni Isten megtestesült Fiát és a megváltást. Az Egyház mély vágya, hogy a földkerekség minden népe és nemzete találkozhasson Jézussal, hiszen minden ember szívében ott él az Isten utáni vágy. (...) Mi is meghívást kapunk arra, hogy kilépjünk önmagunkból, tekintsünk az égre, és fedezzük föl a csillagot, amely elvezet az élő Istenhez.

Fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Vízkereszt napján Udvardy György érsek a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomban mutatott be ünnepi szentmisét.

A napkeleti bölcsek, amikor a jelet követik, a jelek jeléhez jutnak el: egy kisgyermekhez jászolban és pólyában. Meghajoltak, letérdeltek és ajándékot adtak a gyermeknek, mert benne fölfedezték az isteni értelmet, isteni bölcsességet, Isten törvényét. S mert képesek voltak leborulni, képesek voltak ajándékaikat átadni, ezért más emberré lettek. Megajándékozottak lettek az isteni értelemmel, a törvény ismeretével és bölcsességgel. Ezért is térnek vissza más úton, ezért is járnak más utat, mint ahogyan a kisgyermekhez jutottak el – hangzott el a főpásztor szentbeszédében.

Napjainkban is óriási a vágy arra, hogy olyan jelek történjenek, olyan jelek kísérjék életünket, amelyek előtt szinte kényszerűen meg kell hajtani a fejünket. Az Isten nem így érkezik – mondta a veszprémi érsek. – Mi vagyunk Isten észrevétlen, de mégis erővel bíró jelei mások számára. Olyan jelek, akik egyértelművé teszik Istennek emberek között való létét, Isten irgalmát, egyértelművé teszik, hogy „nincs más üdvösség égen és a földön, csak Krisztusban, aki értünk emberré lett és aki kinyilvánította hatalmát. Megajándékozottak vagyunk. Nincs más értelmezési pont számomra sem életemben, a jövőben, sem a múltban, csak Jézus Krisztus. Jézus Krisztus kinyilvánította az Ő hatalmát és erejét. Engedjük, hogy rajtunk is látszódjék ez”.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi EgyházmegyeEgri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi FőegyházmegyeNyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári EgyházmegyeVáci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria