Pázmány, a jezsuita érsek – Bemutatták Tusor Péter monográfiáját

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter bíboros nyitotta meg az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényét. Erdő Péter a szerző egyik opponense volt, amikor Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének tanára 2014 májusában megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Erdő Péter elmondta, a könyv olvasása közben meglepetéssel, és némi szomorúsággal követte a sok-sok adatot, melyek feltárják az intrikák sorát és a politikai nyomás jeleit. Pázmány Péter mindeme turbulenciák középpontjában állta meg a helyét, és nem roppant össze bennük, miattuk. „A belsőleg szilárd ember méltóságával” viselte mindezt – fogalmazott a bíboros, valamint hangsúlyozta: a kötet nem csupán az egyháztörténeti kutatás számára jelentős, hanem szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat.

Ezután Bitskey István akadémikus ismertette a könyvet, mellyel kapcsolatban az egyik fölmerülő nagy kérdés: vajon melyik az igazi Pázmány? Már csak a kérdésekből is látható, milyen sokszínű személyiség, milyen sokszínű életút áll előttünk; aminek ismerete nélkül nem lehet beszélni koráról.

Bitskey István a szerző méltatásában kifejtette, Tusor Péter minden eddiginél szélesebb forrásadatbázisra támaszkodott, amihez társult a pápai diplomácia és a vatikáni ügyintézés alapos ismerete. Emellett Tusor Péter visszahelyezte a témát, a magyarországi eseményeket az európai kontextusba – ehhez a mikropolitikai elemzés kínálkozott mint műfaj.

A könyv szerkezete élettörténeti fordulópontok köré szerveződik, és már a bevezetés ráirányítja a figyelmet egy új szempontra: arra, hogy Pázmány Forgách Ferenc érsek lelkivezetője, gyóntatója volt, ami befolyással bírhat a magyar egyház sorsának alakulásában.

Pázmány esztergomi érseki kinevezése előtt akadályként tornyosult a jezsuita rend birtoklási tilalma; végül V. Pál mentette fel Pázmányt jezsuita szerzetesi fogadalma alól – ez azonban csak másik rendbe való tranzitusz révén volt lehetséges. Vitatott pont, hogy Pázmány végül is tett-e fogadalmat a szomaszka rendben; mindesetre mentesült a jezsuita joghatóság alól, és kinevezhették turóci prépostnak. A szomaszka rendben novíciusjelölt volt hat hónapig, annak leteltével azonban nem lett novícius – így végül mégis jezsuita maradt; jezsuita érsekként tartották számon, akként helyezték örök nyugalomra Pozsonyban.

Bitskey István hangsúlyozta: Tusor Péter átfogó levéltárismerete biztosítja a monográfia időtállóságát; valamint hogy mikropolitikai elemzéssel makropolitikai kérdésekre tudott választ adni a szerző. Méltó folytatója a nagy elődök, köztük Fraknói Vilmos munkájának.

Török Csaba teológus kiemelte Tusor Péter munkájából, hogy a nagy politikatörténet mögötti mikroszintet képes láttatni – és sokszor ez a mikroszint determinál. Ennek révén Pázmánynak azt a karakterét is megragadjuk, ami sokszor háttérbe szorul. Teológusi pályája közéleti fordulatot vett – fogalmazott Török Csaba –, hogyan játszódhatott le ez a fordulat magában Pázmányban, aki világszintű teológussá nőhette volna ki magát?

A kötet sokszor reflektál a rendi feszültségekre; szól arról is, hogy már Forgách érsek életében elindult egyfajta útkeresés, hogyan távolodhatna el Pázmány a Jézus Társaságától. Tehát nem közvetlen örökösödési harcban indul el ezen az úton; nem hirtelen ötletről van szó, hanem folyamatról, lépcsőfokokról.

Érdekes a bécsi püspök, Melchior Klesl szerepe Pázmány életében. Klesl – ahogy sokan mások is – támogatta Pázmány kinevezését; a jezsuita rendtársak viszont éppen a Klesl-féle egyházpolitikában való részvételéért követelték Pázmány kizárását a rendből. Erről is részletesen szól Tusor monográfiája; bemutatja, milyen zseniálisan érte el Pázmány, hogy azért ő úgy volt Klesl embere, hogy ha úgy akarta, mégsem volt az… Nem Klesl kliensének mutatkozik, hanem megmutatja „saját politikai zsenijét” – fogalmazott Török Csaba.

Török Csaba előadása után szót kapott Szabó Ferenc SJ, a téma kutatója. Elmondta, negyven éve kezdték el Pázmány pályafutását kutatni, és örül, hogy végkövetkeztetéseiket igazolja Tusor Péter kutatása. Majd a jelenlévő egyetemistáknak, fiatal kutatóknak javasolta témaként Pázmány a grazi egyetemen tartott Theologia scholastica című kurzusa kézirata kritikai kiadásának előkészítését.

Tusor Péter röviden reflektált néhány elhangzott kérdésre; például hangsúlyozta, hogy valóban beteg volt a nuncius, akinek hirtelen fürdőbe utazása miatt halasztódott el Pázmány novíciusi fogadalomtétele a szomaszka rendben, aminek következtében végül mégis jezsuita érsek lett belőle.

Tusor Péter ezenkívül köszönetét fejezte ki többek között Erdő Péternek, akinek kulcsfontosságú szerepe volt az egyháztörténeti kutatócsoport létrejöttében és a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat elindulásában; majd háláját fejezte ki a teamnek, a munkatársaknak aszketikus munkájukért.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír