Magyar Kurír - katolikus hírportál

A hét verse

március 22. | 20:30A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: ElőhangSzavak fonódnak, szavak; és sorokat szőnek, verssorokat; és a verssorokból vers születik. Vers, mely lelkünk legmélyének igazságairól beszél, a természet örök képeit és igéit sorakoztatva. Kányádi Sándor klasszikusát választottuk ezúttal.

március 15. | 20:30A HÉT VERSE – Nemes Nagy Ágnes: PárbeszédKorlátaink, láncaink vajon valóban korlátok, láncok, melyek megkötnek, korlátozzák a szabadságunkat? Vagy megtartó erők, melyek segítenek azzá válnunk, amivé lennünk kell? Nemes Nagy Ágnes különleges párbeszéd-versével köszöntjük az idei márciusi nemzeti ünnepet.

március 8. | 20:30A HÉT VERSE – Weöres Sándor: ZsoltárVersimát választottunk az idei nagyböjt első szombat estéjére. Weöres Sándor érdekes rímtechnikával, ismételt sorokkal, a zsoltárokat idéző súlyos szavakkal, mégis lendületes versnyelven szólítja meg Istent. Lelke megmentéséért könyörög a lírai én.

március 1. | 20:30A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: MárciusRadnóti Miklós Naptár ciklusának Márciusát választottuk ezúttal. Lassan kibújnak a fázós rügyek, zajongani kezd a tavasz… Hiszen tavaszt, márciust mutat már a naptár!

február 22. | 20:30A HÉT VERSE – Jékely Zoltán: Az erdő téli csendjeA hosszú téli csendben, azt hallgatva mennyire várjuk már a hangokat, az erdő tavaszi hangjait, a nyitnikéket, a burokkolást… Ezt a várakozást írta versbe Jékely Zoltán, ezt a verset olvassuk az utolsó februári hétvégén.

február 15. | 20:30A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Hódolat Jókainak„Száz éve jöttél, vigasznak, csodának […] Mesélj, magyar mesének apja, áldott, / Dicsőséges, százéves mesemondó, / Mesélj nekünk édes vigasztalást!” Juhász Gyula centenáriumi versét olvassuk néhány nappal a bicentenárium előtt. Áldott legyen a komáromi bölcső, mely kétszáz... »

február 8. | 20:30A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Februári óda„…a mélyből a fényes magasba” kiált föl a beteg költő verssé írt szavaival, s fájdalmai, halálfélelme közt a kedvest, hű feleségét dicséri, méghozzá „szakszerü, tárgyias, pontos szavakkal”. A betegek világnapjához és a házasság hetéhez egyaránt kapcsolódunk Kosztolányi... »

február 1. | 20:30A HÉT VERSE – Sion, díszítsd nászágyadat…Urunk bemutatása ünnepéhez kapcsolódunk ezúttal. A reggeli dicséret szépséges himnuszát olvassuk, melynek soraiban a kulcsfogalom, mely újra és újra fölbukkan, nem más, mint az öröm, mégpedig a találkozás öröme.

január 25. | 20:30A HÉT VERSE – Fekete István: HóvirágMég várnunk kell rá egy kicsit, de aztán bizton megérkezik, előbújik a földből és ránk mosolyog szerényen, szelíden ő, a Legelső. A 125 évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született Fekete Istvántól választottunk ezúttal verset.

január 18. | 20:30A HÉT VERSE – Pilinszky János: KétféleKötetbe nem sorolt verset választottunk ma este Pilinszky Jánostól. Négy sor a létről, földi jelenlétünkről – fényben, ragyogásban és sötétben. A kétféle, kétféleképpen ragyogó nap vajon születésünk és a távozásunk, s közte földi jelenlétünk napjai volnának?

január 11. | 20:30A HÉT VERSE – Reményik Sándor: AkaromEgy vers az önátadásról, az önmagunkról való elfeledkezésről; amikor a helyükre kerülnek a dolgok, amikor a helyünkre kerülünk a mindenségben, a teremtett világban… Reményik Sándor versét ajánljuk a következő hétre.

január 4. | 20:30A HÉT VERSE – Sík Sándor: Újévi reménykedésNem hóval jött ugyan, de zúzmarával érkezett az új, a fiatal esztendő. A vers szavai így is igazak: fekete földön mesés újévi fehérséget kaptunk ajándékba. És érvényes és igaz az ima, a versvégi kívánság is: „Isten, éveket, szíveket teremtő, / Teremtsen újjá ez az... »

december 28. | 20:30A HÉT VERSE – Arany János: Ráchel siralma„Hang hallatszik Rámában, nagy sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.” (Jer 31,15) Arany János szívszorító versbe írta a gyermekét vesztett anya végtelen fájdalmát. A keletkezés dátuma mutatja, a magyar szabadságharc hőseit is... »

december 21. | 20:30A HÉT VERSE – Rónay György: BetlehemSzállást keres a Szent Család… Mária és József már keresi a befogadó hajlékot; kopogtatnak, zörgetnek, házról házra, kapuról kapura járva, reménnyel, hogy ne fázzék a Gyermek, aki megszületik. A Szeretet könyörög. Ma is hiábavaló ez a könyörgés, mint egykor Betlehemben?

december 14. | 20:30A HÉT VERSE – Babits Mihály: Emlékezés gyermeteg telekreTelek, régi telek… Kinek ne jutna eszébe egy-egy régi tél, gyerekkori, ifjúkori tél? Kemény, csillagos, havas tél, fagyos éjszakák, deres hajnalok, decemberek, ünnepek… Babits Mihály nosztalgiával teli versét ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe december közepéhez és a karácsony... »

december 7. | 20:30A HÉT VERSE – Szent Ambrus: Népek megváltó Istene…Szent Ambrus Veni Redemptor gentium kezdetű, 4. századi úrjöveti himnuszát választottuk, olvassuk, énekeljük ezúttal. Ahogy az Éneklő Egyházban áll: ez az Egyház egyik legősibb és legszebb éneke advent és karácsony titkáról. Dallamát a 15. századi Budai Psalterium őrizte... »

november 30. | 20:30A HÉT VERSE – Vörösmarty Mihály: Szép IlonkaVörösmarty Mihály klasszikusát olvassuk a költő születésnapjának előestéjén; nyarat, szép, szomorú nyarat csempészünk az érkező télbe. Verssorokat olvasunk, nyelvünk kincsesházából valókat. Babits Mihály visszaemlékezése szerint édesanyja magányos óráiban ének helyett sokszor... »

november 23. | 20:30A HÉT VERSE – Sík Sándor: Jézus KrisztusKrisztus, a mindenség királya főünnepéhez kapcsolódunk ma esti versünkkel. XI. Piusz rendelte el az ünnepet, melyet immár egy évszázada ül meg Egyházunk. Sík Sándor versimádsága hatalmas vízió, csupa lendület, csupa tűz – az emberiség, a világ könyörgő felajánlása az egyetlen... »

november 16. | 20:30A HÉT VERSE – Csokonai Vitéz Mihály: NovemberAz ősz című ciklus harmadik, November című darabját választottuk ezúttal, Csokonaitól, aki talán a legvidámabb magyar költőnk, s minden bizonnyal korának legjobb poétája volt. E versében nem csupán a didergő hónapot jellemzi érzékletesen, de az új bor és a vígság... »

november 9. | 20:30A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Erőltetett menetNyolcvan évvel ezelőtt ért véget az a bizonyos „erőltetett menet”, Abda közelében, tömegsírban. Hiába tudta rég a költő, hogy halálraítélt ő; csodálatos lelki erejével mindvégig halhatatlan sorokat rótt kockás füzete lapjaira. Sorokat, melyekben szinte a végsőkig ott fénylik,... »