A hét verse
november 16. | 20:30A HÉT VERSE – Csokonai Vitéz Mihály: NovemberAz ősz című ciklus harmadik, November című darabját választottuk ezúttal, Csokonaitól, aki talán a legvidámabb magyar költőnk, s minden bizonnyal korának legjobb poétája volt. E versében nem csupán a didergő hónapot jellemzi érzékletesen, de az új bor és a vígság... »november 9. | 20:30A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Erőltetett menetNyolcvan évvel ezelőtt ért véget az a bizonyos „erőltetett menet”, Abda közelében, tömegsírban. Hiába tudta rég a költő, hogy halálraítélt ő; csodálatos lelki erejével mindvégig halhatatlan sorokat rótt kockás füzete lapjaira. Sorokat, melyekben szinte a végsőkig ott fénylik,... »november 2. | 20:30A HÉT VERSE – Celanói Tamás: Dies iraeHalottak napja estéjére a Dies irae szekvencia szövegét választottuk. Az utolsó ítéletről szóló látomás versbe foglalását Celanói Tamásnak tulajdonítják. Szerb Antal szubjektív, a száz legszebb verset tartalmazó válogatásában is ott találjuk ezt a nagy erejű alkotást, mely... »október 26. | 20:30A HÉT VERSE – Kazinczy Ferenc: Írói érdemRitkán olvasunk verset Kazinczy Ferenctől; legyen most ez az este e ritka alkalmak egyike, születése évfordulója alkalmából. 265 éve, 1759. október 27-én született a nyelvújítás vezére. A választott vers, epigramma ars poetica; melyben a mesteri verset szűkebb hazája kitűnő boraihoz... »október 19. | 20:30A HÉT VERSE – Szabó Lőrinc: OlvasásA Tücsökzenéből, annak negyedik, Debrecen. Érlelő diákévek 1908–1918 című részéből választottunk ezúttal verset. A könyv, az olvasás csodájáról szól a 148. darab. Akárhogy, akármerre változik is a világ, soha ne veszítsük el ezt a varázslatot!október 12. | 20:30A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: FolytonosságÖtvenéves verssorokat választottunk ezen az estén. A költő tudja, hogy az Isten soha nem hagyja el az embert; és ihletett szavaival szép tanúságot tesz erről a folytonos bizonyosságról. október 5. | 20:30A HÉT VERSE – Ady Endre: Október 6.Az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján Ady Endre klasszikusát olvassuk. „Őszi napnak csendes fénye, / Tűzz reá a fényes égre, / Bús szivünknek enyhe fényed / Adjon nyugvást, békességet.”szeptember 28. | 20:30A HÉT VERSE – Babits Mihály: Mint különös hírmondó...Egy hírmondó nyáron át messze, a hegy tetején ül, távol a hírektől és távol a világtól. De eljön a nap, amikor elindul lefelé, és „ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van! / nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!” Csodálatos vers az ősz beköszöntéről, és... »szeptember 21. | 20:30A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: Őszeleji kívánságAz időjárás már adott őszi ízelítőt, nem is akármilyet; a naptár lapjai már három hete őszbe fordultak; végül megérkezik a csillagászati ősz is. Kányádi Sándor versével köszöntjük és kívánunk mindannyiunknak mindenféle jót és szépet: hosszú, napfényes színekben pompázó... »szeptember 14. | 20:30A HÉT VERSE – Himnusz a Szent KeresztrőlHimnuszt választottunk a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepének estéjére. Az ünnep zsolozsmájának reggeli dicséretéből: a csodálatos, ragyogó, fönséges jelről; hitünk legnagyobb szimbólumáról, mely jelkép és valóság egyszerre.szeptember 7. | 20:30A HÉT VERSE – Tóth Árpád: Jó éjszakát!„Aludjunk vagy száz évet csöndben át…” – vetette papírra a verssort „szelíd dalában” egy költő száz évvel ezelőtt. A száz év eltelt. De vajon az azóta szállóigévé vált másik verssor – „Minek a lélek balga fényüzése?” –, ez a szomorú kérdés nem éppoly... »augusztus 31. | 20:30A HÉT VERSE – Vas István: NyarakBár úgy tűnik, az időjárás még tartogatja számunkra a nyarat, a naptár lapjai holnap őszre fordulnak. Hányadik nyár lobog el felettünk, és hány új lobbantja majd lángjait? Ezek ma esti versünk költői kérdései. augusztus 24. | 20:30A HÉT VERSE – Jorge Luis Borges: Az első magyar költőhözValami megfoghatatlanul összeköti őket időn és téren át: „a szavak titkos szerelme, / hangok és jelképek e társasága”. 125 évvel ezelőtt ezen a napon született Buenos Airesben Jorge Luis Borges. Az argentin költő egy számára ismeretlen és távoli nép első költőjéhez írt verset.... »augusztus 17. | 20:30A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: À la recherchePontosan nyolcvan éve született verset választottunk ma estére. 1944. augusztus 17-i dátummal olvasható a Bori noteszben az À la recherche. A munkaszolgálatos költő a szerbiai hegyek között, a táborban az eltűnt idő nyomába eredt, s a gondolatokból, a szomorú és mégis... »augusztus 10. | 20:30A HÉT VERSE – József Attila: Áldalak búval, vigalommalA Nyugatban, 1928-ban jelent meg József Attila verse, melyet ma estére választottunk. Dal a szerelemről, az önzetlen, tiszta szeretetről, melyet az egész világ – búzaföldek, fellegek, az erdő, a fény – visszhangoz.augusztus 3. | 20:30A HÉT VERSE – Babits Mihály: Jónás imája1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály. Rá emlékezünk az évfordulón megrázó imájával, utolsó, versbe írt segélykiáltásával, melyben a halálos beteg, beszédre képtelen ember és már versben való megszólalásra is alig-alig képes költő könyörög hangért, szóért.július 27. | 23:00A HÉT VERSE – Szép Ernő: HintaÚgy ringatnak a felező, kétütemű nyolcasok, akár a hinta ringat ég és föld között. Választott versünk tartalmában és ritmusában egyaránt megidézi a kicsik és nagyok által ugyanúgy szeretett és vágyott élményt; a hangfestő szavak és a hangok szép zenéje tovább erősítik a... »július 20. | 20:30A HÉT VERSE – Juhász Gyula: NyárJuhász Gyulától választottunk verset a nyár közepén, egy talán kevésbé ismert Anna-verset, mely a Milyen volt… című vers párja. Kulcsszavai is megegyeznek: nyár, rét, szőke, ég; és ugyanazt a párhuzamosságot fedezzük föl: a nyári táj keltette érzetek emlékeket, szerelmes,... »július 13. | 20:30A HÉT VERSE – Nagy László: Az én szívemA 99 éve született Nagy Lászlótól olvasunk verset. Életrajz dióhéjban, pontosabban dalban. Egy formájában könnyed, ritmusos dal, akár mondóka is lehetne, de túl keserű a zárlat… július 6. | 20:30A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Most harminckét éves vagyok…A száz évvel ezelőtt befejezett híres versciklus, A bús férfi panaszai egyik darabját olvassuk. Igazi nyári vers: lugas, pihenés, áldott családi kör. A férfi elmereng, s tudja, ez a nyári délután örök, el nem múló; ha búcsúzik majd az élettől, talán erre a szelíd boldogságra... »tovább »