A béke minden nép lelkében él – Konferenciát rendeztek Rómában a Pacem in terris enciklikáról

A Béke a népek között – 60 évvel a Pacem in terris után című nemzetközi konferenciát a Pápai Lateráni Egyetem és az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma szervezte.

A háború soha nem könnyített az emberek életén, soha nem tudta jóra vezetni útjukat a történelemben, és nem sikerült megoldania a felmerült konfliktusokat és ellentéteket

– hangsúlyozta üzenetében Ferenc pápa. Emlékeztetett a háború okozta pusztításra: az áldozatokra, a rombolásra, az emberség elvesztésére, az intoleranciára, egészen annak a lehetőségnek a megtagadásáig, hogy megújult bizalommal tekintsünk a holnap felé. Emiatt a békét az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon alapuló politika követése iránti elkötelezettségre kell építeni, amint az az enciklikában is szerepel.

Ferenc pápa mérleget vonva a dokumentum megjelenése óta eltelt 60 évről kifejtette: „Úgy tűnik, az emberiség nem értékelte, hogy mekkora szükség van a békére, mennyi jót eredményez.” A „kevesek önzése és egyesek egyre korlátozottabb érdekei” azt akarják elhitetni, hogy a fegyverek jelentik a megoldást a felmerülő problémákra és konfliktusokra.

A hatalomvágy sajnos továbbra is mérvadó kritérium és cselekvési motiváció az államok közötti kapcsolatokban. Ez pusztító hatással van az emberekre és szeretteikre, az infrastruktúrára és a természeti környezetre egyaránt.

A pápa a konferenciára küldött üzenetében ezután a fegyverkezéshez szükséges gazdasági erőforrások növekedésével foglalkozott. Egy olyan versenyről van szó, amely „az államok közötti kapcsolatok eszközévé vált”, mintha a béke csak akkor válna lehetségessé, ha az „a fegyverek birtoklásának egyensúlyán” alapul. Olyan feltételek ezek, amelyek félelmet és rémületet keltenek, és fennáll annak a veszélye, hogy amint egy szikra kipattan, lángra lobban minden.

Ferenc pápa ismételten rámutatott: a multilaterális struktúrák mélyreható reformjára van szükség, „amelyeket az államok a biztonság és a béke garantálása érdekében hoztak létre, de amelyeket mára már megfosztottak a szabadságtól és a cselekvés lehetőségétől”.

Nem elég hirdetni a békét, ha valaki nem tud konkrétan cselekedni, fennáll a veszélye annak, hogy részérdekek eszközévé válik, és nem a közjó elérésének eszközévé.

A Pacem in terris kezdetű enciklikára utalva a pápa emlékeztetett: az államok „természetüknél fogva arra hivatottak, hogy saját közösségeiket szolgálják, kötelességük, hogy a szabadság módszere szerint működjenek és megfeleljenek az igazságosság követelményeinek”, tudva azonban, hogy „a társadalmi valóságnak az igazságosság objektív követelményeihez való alakítása olyan probléma, amelyre soha sincs végleges megoldás”.

„A Lateráni Egyetemre bízom a békére nevelés módszerének elmélyítését, hogy megteremtsen egy olyan képzést, amely nem csak megfelelő, hanem folyamatos is” – írta üzenete végén a pápa. Valódi tudományos képzés kialakítására hívott, amely a tanulmányok és a kutatás, a mélyreható elemzések, a továbbképzések és a gyakorlati feladatok megvalósításának gyümölcse. „Ezen az úton kell járni ahhoz, hogy új távlatokat tudjunk nyitni” a fiatal nemzedékek ilyen irányú képzésében. Ezáltal elő kell segíteni a találkozás kultúráját, ami az alapja a testvériségmodellt követő emberi közösségnek.

Ferenc pápa április 12-én, a szerdai általános kihallgatáson megemlékezett a Pacem in terris kezdetű enciklika kiadásának évfordulójáról. Mint fogalmazott: „Ezzel a körlevéllel Szent XXIII. János pápa az úgynevezett hidegháború két szembenálló blokkja közötti feszültség csúcspontján fordult az Egyházhoz és a világhoz. A pápa mindenki előtt megnyitotta azt a tágas horizontot, amelyben a békéről beszélhetünk és a békét építhetjük: rámutatott Isten tervére a világról és az emberiség családjáról.

Ez az enciklika valódi áldás volt, fénysugár a sötét felhők között. Üzenete ma is nagyon időszerű.

Elég, ha ezt a részt idézzük: »A politikai közösségek közötti kapcsolatokat, akárcsak az egyes emberek közötti kapcsolatokat, nem a fegyverek erejével kell szabályozni, hanem az értelem fényében, vagyis igazságban, igazságosságban, tevékeny szolidaritásban.« (62. pont [a magyar kiadásban: 114. pont]) Kérem a híveket, valamint a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy olvassák el a Pacem in terrist, és imádkozom, hogy ez a dokumentum inspirálja a nemzetek vezetőit terveikben és döntéseikben.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír