A bíborosi kollégium Ferenc pápával együtt a Római Kúria reformjáról tanácskozott

A 226 fős bíborosi kollégium közel kétszáz tagja vett részt a szinódusi aulában tartott gyűléseken, melyeknek fő témája a Kúria reformját szabályozó Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció volt. Ferenc pápa közel tízéves péteri szolgálata alatt nem volt még ilyen nagy létszámú összejövetel, beleértve a nyolc évvel ezelőtt, 2014-ben a családról tartott püspöki szinódus bíborosi tanácskozását, amelyen akkor 180 bíboros vett részt.

A bíborosok múlt hétvégén érkeztek Rómába a világ minden tájáról, hogy köszöntsék az augusztus 27-i, szombati konzisztóriumon kreált húsz új társukat, és részt vegyenek a konzisztóriumi üléseken. Hétfőn és kedden a keleti pátriárkákkal és az Államtitkárság elöljáróival együtt tanácskoztak a délelőtti és délutáni összejöveteleken, melyeket az új szinódusi aulában tartottak. A résztvevők – ahogy arról maguk is beszámoltak – az elmúlt hetekben egy napirendet kaptak, amely ismerteti a Kúriát reformáló dokumentummal kapcsolatos témákat és kérdéseket. A közös tanácskozásokat kiscsoportos megbeszélések követték, melyek keretében mindenki kifejthette a véleményét.

A két nap lezárásaként augusztus 30-án, kedden kora este szentmisén vettek részt a Szent Péter-bazilikában az új bíborosokkal együtt, melyen a Szentatya mondott homíliát. Mint ismeretes, Ferenc pápa augusztus 28-án, vasárnap L’Aquilában tett lelkipásztori látogatást, ahol ő vezette a bazilika szent kapuját megnyitó rítust, a Szent V. Celesztin pápa által meghirdetett bűnbocsánat részeként – ezért aznap nem volt lehetőségük közös szentmise ünneplésére.

„A hétfő reggeli első közgyűlés szívélyes testvéri légkörben zajlott” – tájékoztatott Enrico Feroci bíboros, a Castel di Leva-i Isteni Szeretet Mária-kegyhely plébánosa. A Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a tanácskozást megnyitó ima után Ferenc pápa néhány szóval köszöntötte az egybegyűlteket, majd mindenkit arra kért, hogy a kétnapos közös megfontolásokhoz mindannyian járuljanak hozzá személyes véleményükkel. A bíborosok ezután különböző csoportokra oszlottak, majd ismét összegyűltek, hogy megosszák egymással felmerült gondolataikat. Feroci bíboros elmagyarázta, hogy

a bíborosok két fő témával foglalkoztak: az egyik az Egyház közösségét érintette, benne a keresztények közötti kölcsönös szeretet tanúságtételével, majd azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a mai társadalomban milyen nehézségek adódnak az evangélium üzenetének befogadásában.

A bíborosok ennek kapcsán mérlegelték annak a lehetőségét, hogy miként lehet leküzdeni ezeket az akadályokat.

Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyei Dikasztériumának prefektusa a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bíborosok elkötelezetten vettek részt a közgyűléseken és a kiscsoportos megbeszéléseken. Intenzív és nyílt párbeszédet folytattak egymással a találkozókon, különös figyelmet szentelve az új apostoli konstitúció azon pontjaira, melyek az igehirdetés súlypontját a szeretetben felmutatott tanúságtételben jelölik meg.

Ez év május 29-én a Regina Coeli imádság után jelentette be Ferenc pápa 21 új bíboros nevét, akiknek a kreálását augusztus 27-ére tűzte ki. A Szentatya egyúttal bejelentette, hogy a kreálás után kétnapos bíborosi konzisztóriumot tart, melyen ismertetik és megbeszélik a Kúria reformját elrendelő Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúcióját, melyet igazi meglepetésként ez év március 19-én jelentett be, noha annak tervezését rögtön megválasztása után már jelezte.

A dokumentum idén június 5-én, pünkösd ünnepén lépett hatályba. A szöveg tartalmazza és rendszerezi a Szentatya által az elmúlt években már végrehajtott reformokat, melyeket a pápasága első szakaszában létrehozott bíborosi tanács a pápa részvételével rendszeren tanulmányozott. A Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció néhány újítást is bevezetett, kezdve a különböző dikasztériumok egyesítésével és nevük megváltoztatásával, amennyiben az eddig használt kongregáció elnevezés helyett bevezette a dikasztérium kifejezést. A Praedicate Evangelium azonban mindenekelőtt – ahogy azt neve is sugallja – erőteljesebb missziós struktúrát ad a Kúriának, így hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat és a Kúria működése egyre inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatában áll. Éppen ez a missziós jelleg az egyik fő szempont az új apostoli konstitúcióban, mely egyúttal a reform értelmezésének és helyes alkalmazásának a kulcsa, ugyanakkor általános irányvonal az egyetemes Egyház számára. Bár a Praedicate Evangelium a dikasztériumok és a vatikáni hivatalok szerkezetének megváltoztatására összpontosít, valójában kiszélesíti a Kúria határait azáltal, hogy közvetlen kapcsolatot teremt az öt kontinens püspöki konferenciáival és a különféle egyházmegyékkel.

„Az új apostoli konstitúció a részegyházak és a Kúria között teret nyit a meghallgatás és a párbeszéd számára” – nyilatkozta Leonardo Steiner új bíboros, a brazíliai Manaus érsek-metropolitája. – Mostantól fogva már nem azért jövünk Rómába, hogy elmondjuk, mit is csináltunk, hanem tanulni jövünk ide, de a Kúria is tudatában van annak, hogy neki is másképpen kell tanulnia. Az ember jobban érzékeli így, hogy a Szentatya szolgálatában és a püspökök szolgálatában áll, és ebből kirajzolódik egy testvéribb Egyház reménye, ahol a kulturális sokszínűséget meghallgatják, megélik és vállalják” – mondta.

Az angol Arthur Roche új bíboros, az Istentiszteleti Dikasztérium prefektusa szerint sok kérdést kellett átgondolniuk, ide tartozik „a Kúria és a püspökségek közötti együttműködés, a világiak jelenléte a felelősségteljes szerepekben, a missziós lelkület és az Egyház megtérése. Különösen az utóbbi két téma nagyon fontos elem – hangsúlyozta az angol bíboros. – A Praedicate Evangelium nemcsak a Kúria reformját szolgálja, hanem az összes püspöki konferencia és a Szentszék közötti kapcsolatokat is.

A küldetés és a megtérés mindenkit bevon egy közös szinodális folyamatba. Ennek jegyében mondhatjuk, hogy zarándokegyház vagyunk”.

A kétnapos tanácskozás egyúttal arra is szolgált, hogy a bíborosi kollégium tagjai, akiknek egy része a világ perifériáiról és távoli tájakról érkezett, elmélyítsék ismereteiket. Ferenc pápa választásait a bíborosokkal kapcsolatban mindig is jellemezte az a szándék, hogy a kinevezések olyan országokat is érintsenek, amelyeknek történelmük során nem volt bíborosuk. Ennek gyümölcse az, hogy a bíborosi testületben olyan tagok is vannak, akik távoli országokból érkeznek, és akik a kulturális háttér és a lelkipásztori érzékenység szempontjából is helyi sajátossággal rendelkeznek. Ugyanakkor igaz, hogy éppen a földrajzi távolság nehezíti meg a római találkozókat. A reform révén mindenesetre a pápával való találkozás ezután a párbeszéd és az emberi elmélyülés tere lesz” – fogalmazott Cartagena emeritus érseke, Jorge Enrique Jiménez Carvajal kolumbiai bíboros.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír