A szent ír apát gazdagította az Egyházat – A pápa üzenete a Kolumbán-társulatok világtalálkozójára

Ferenc pápa – 2024. június 28., péntek | 12:40

Szent Kolumbán ír misszionárius szerzetesre és lelki örökségére emlékeztetett Ferenc pápa üzenetében, amelyet a Szent Kolumbánról elnevezett társulatok június 22–23-án Piacenzában tartott 25. nemzetközi találkozójára küldött.

Az ír apát, Szent Kolumbán öröksége gazdagította az Egyházat és a civil társadalmat – hangsúlyozta a „Kolumbán-nap 2024” nemzetközi találkozóra küldött üzenetében a pápa.

A 6. század második felében élt ír misszionárius nevét viselő társulatok 25. alkalommal rendezték meg tanácskozásukat olaszországi Piacenzában, abban a régióban, ahol Szent Kolumbán az utolsó kolostorát alapította, Bobbio városában, Kr. u. 614-ben.

Szent Kolumbán szerzetes és tudós a középkori Európa misszionáriusa volt. (Nem azonos az Írország északnyugati részén, Gartanban 521-ben született, és lona szigetén 597. június 9-én elhunyt Szent Kolumba bencés apáttal, Írország és Skócia védőszentjével. Az Iona szigetén alapított bencés apátságban született a Kellsi kódex.)

Kolumbán – Columbanus – 543 táján született Írország délkeleti részén, Leinster régióban. Húszéves kora körül belépett a bangori kolostorba, ahol az erényeiről és szigorú aszkéziséről jól imsert Comgall apát vezetésével működő szerzetesközösségben buzgó imaéletet élt és tanult. Nagy műveltségre tett szert. 551-ben szentelték pappá.

Ötvenéves lehetett, amikor – követve a „peregrinatio pro Christo” jellegzetesen ír aszkéta ideált – Krisztusért vállalt zarándoklatra indult. Elhagyva szülőföldjét az európai kontinensen vándorszerzetesként hirdette az evangéliumot. Tizenkét társával Galliába ment, ahol több monostort alapított, amelyek közül a leghíresebb Luxeuil-ben található. Szigorú szerzetesi életformája hamar elterjedt német, francia és olasz területen is.

612-ben Itáliában, Genovától nem messze, az észak-olaszországi Bobbióban alapított monostort. A monostorban kódexmásoló műhely működött, ami a korabeli Európa egyik legjelentősebb, Montecassinóhoz hasonló szellemi, kulturális központjává tette Bobbiót. Kolumbán apát jelentős tevékenységet fejtett ki a korabeli tudomány és irodalom terjesztésében. Írásait latin nyelven alkotta. Bobbióban halt meg, 615. november 23-án. Ereklyéit azóta is a templom kriptájában őrzik.

Legendája szerint a bobbiói kolostor építésekor két ökör egy nagy gerendát vontatott kifelé az erdőből. Egyszerre rájuk rontott egy hatalmas medve, és az egyik ökröt fölfalta. Kolumbán akkor megparancsolta a medvének, hogy álljon be az ökör helyére, és a vadállat engedelmeskedett. Attól fogva hű „háziállatként” segített mindenben a kolostor lakóinak: ha kellett, ép szarvasbőrt hozott, hogy a szerzetesekek lábbelit készíthessenek belőle. A legenda annak hivatott emléket állítani, hogyan tudta megszelídíteni a szent ír szerzetes az emberi elvadultságot és a nyers erőt beállítani a teremtő, építő tevékenység szolgálatába.

A Kolumbán-találkozóra, az „örvendetes alkalomra” írt üzenetében a Szentatya úgy fogalmazott: „Az elmúlt huszonöt évben a nagy ír apát nevében találkoztatok, és sikerült szellemi és kulturális barátságok hálózatát létrehozni Európának azon a részén, ahol Szent Kolumbán és társai jótékony jelenlétük nyomát hagyták maguk után.”

„Ez a megemlékezés nem pusztán történelmi jellegű”, hiszen „célja, hogy előmozdítsa a Szent Kolumbánról és örökségéről szóló ismereteket mint az Egyház és a civil társadalom gazdagításának forrását korunkban” – mutatott rá Ferenc pápa. – Még ha „nagy különbség is van a mai és a hatodik és hetedik századi Európa között”, valamint „életmódunk és a szent apát és társai által javasolt modell között”, ezek a különbségek „Szent Kolumbán üzenetének tanúságtételét különösen provokatívvá és valóban vonzóvá teszik számunkra, miközben el vagyunk merülve a gyakorlati materializmusban és az újpogányság egy fajtájában”.

Az akkori ír szerzetesek zarándokok és misszionáriusok lettek, akik egy kontinens nagy területeit evangelizálták újra, „ahol fennállt annak a veszélye, hogy a kereszténység első gyümölcsei elvesznek” – emlékeztetett a pápa. Méltatta a Szent Kolumbán művét folytató kolumbánusok kiemelkedő hozzájárulását a spiritualitás, a tanulás és az etika területén. Életük és munkájuk „meghatározónak bizonyult az európai kultúra megőrzése és megújítása szempontjából” – hangsúlyozta a Szentatya.

„Korunkban az evangélium létfontosságú »életerejéből« kell ihletet merítenünk, és meg kell találnunk a módját annak, hogyan fejezhetjük ki a benne rejlő hitet és kultúrát, gazdag hagyományához méltó kreatív hűséggel.” Ezáltal a Szent Kolumbán nevét viselő társulatok „hozzájárulhatnak egy olyan Európa építéséhez, amely harmonikusan egymás mellett élő népekből áll”, miközben „megőrzik sajátosságukat”, de „nyitottak maradnak a találkozásra és a párbeszédre”.

Ferenc pápa üzenete végén köszönetet mondott a kezdeményezésben részt vevőknek, és mindannyiukra, valamint társulataikra Szent Kolumbán oltalmát kérte.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

#egyháztörténet #evangelizáció #Ferenc pápa #megemlékezés #misszió #szentek és boldogok #találkozó

Kapcsolódó fotógaléria