Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A mai vasárnapnak, húsvét harmadik vasárnapjának középpontjában az áll, hogy a tanítványok közös tapasztalatot szereztek a feltámadott Jézusról. Ezt rendkívüli egyértelműséggel az evangélium mutatja be, amely ismét bevezet minket az imaterembe, ahol Jézus megmutatkozik az apostolok előtt, ezzel a köszöntéssel fordulva hozzájuk: „Békesség nektek!” (Lk 24,36). Ez a feltámadt Krisztus köszöntése, aki békét ad nekünk: „Békesség nektek!” Egyfelől a belső békéről, másfelől az emberek közötti békéről van szó. A jelenet, melyet Lukács evangélista bemutat, erősen hangsúlyozza a feltámadás valós jellegét. Jézus nem egy kísértet, nem Jézus lelkének a megjelenéséről van szó ugyanis, hanem az ő valós jelenlétéről, feltámadt testével.
Jézus észreveszi, hogy az apostolok megdöbbentek, amikor meglátták, hogy zavarban vannak, mert a feltámadás valósága felfoghatatlan számukra. Azt hiszik, kísértetet látnak, de a feltámadt Jézus nem kísértet, hanem testtel és lélekkel rendelkező ember. Ezért, hogy meggyőze, így biztatja őket: „Nézzétek meg kezemet és lábamat – megmutatja nekik sebeit –, én vagyok. Tapintsatok meg, és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van” (Lk 24,39). Mivel úgy tűnik, ez nem elég a tanítványok hitetlenségének legyőzéséhez, az evangélium egy érdekes dolgot mond: akkora örömet éreztek bensőjükben, hogy nem tudták elhinni: „Nem, ez nem lehet! Ez nem lehetséges! Ekkora öröm nem lehetséges!” Jézus pedig, hogy meggyőzze őket, így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” (Lk 24,41). Adtak neki egy darab sült halat, ő pedig fogta, és szemük láttára evett belőle, hogy meggyőzze őket.
Jézus azzal, hogy hangsúlyozza feltámadásának valóságosságát, megvilágítja a test keresztény perspektíváját: a test nem akadály, nem a lélek börtöne. A testet Isten teremtette, és az ember nem teljes, csak mint test és lélek egysége. Jézus, aki legyőzte a halált, és feltámadt testben és lélekben, megérteti velünk, hogy testünket pozitív módon kell felfognunk. A test alkalmat adhat a bűnre, vagy eszköze is lehet a bűnnek, de a bűnt nem a test, hanem erkölcsi gyengeségünk okozza. A test Isten csodálatos ajándéka, melynek az a rendeltetése, hogy a lélekkel egységben teljesen kifejezze az ő képét és hasonlatosságát. Ezért az a feladatunk, hogy nagy tisztelettel és törődéssel bánjunk testünkkel és mások testével.
Felebarátunk testének bármilyen megsértése, megsebzése vagy megerőszakolása a teremtő Isten meggyalázása! Különösen is gondolok a testükben bántalmazott gyermekekre, nőkre, öregekre. Ezeknek az embereknek a testében Krisztus testét találjuk. A megsebzett, kigúnyolt, megrágalmazott, megalázott, megostorozott, keresztre feszített Krisztusét. Jézus a szeretetre tanított minket. Arra a szeretetre, amely az ő feltámadásában erősebbnek bizonyult a bűnnél és a halálnál, és ki akarja szabadítani mindazokat, akik saját testükben tapasztalják meg korunk rabságait.
Egy olyan világban, ahol nagyon sokszor a legszegényebbekkel szembeni zsarnokoskodás és a lelket megfojtó materializmus kerekedik felül, a mai evangélium arra hív minket, hogy olyan emberek legyünk, akik képesek mélyre látni, akik tele vannak ámulattal és nagy örömmel, mert találkoztak a feltámadt Úrral.
Arra hív minket, hogy olyan emberek legyünk, akik képesek begyűjteni és értékelni az életnek azt az újdonságát, amelyet ő elvet a történelemben, hogy azt az új ég és új föld felé irányítsa. Támogasson minket ezen az úton Szűz Mária, akinek bizalommal anyai közbenjárásába ajánljuk magunkat.
* * *
A Szentatya szavai a Regina Coeli elimádkozása után:
Kedves testvéreim, ma Vohipenóban, Madagaszkáron boldoggá avatják Lucien Botovasoát, családapát, Krisztus hű tanúját, aki hősiesen életét is feláldozta érte. Letartóztatták és megölték, mert kinyilvánította azon akaratát, hogy hű marad az Úrhoz és az Egyházhoz. Ő mindnyájunk számára a szeretet és a hitben való szilárd kitartás példaképe.
Erősen nyugtalanít engem a világ mai helyzete, amelyben a nemzetközi közösség rendelkezésére álló eszközök ellenére nehezen tudnak közös cselekvésben megállapodni annak érdekében, hogy béke legyen Szíriában és a világ többi térségében. Miközben szüntelenül imádkozom a békéért, és minden jóakaratú embert arra hívok, hogy hasonlóképpen tegyen, ismét felszólítom az összes politikai vezetőt, hogy az igazságosság és a béke jusson érvényre.
Fájdalommal értesültem annak a három embernek a megöléséről, akiket március végén raboltak el Ecuador és Kolumbia határán. Imádkozom értük és családtagjaikért, és lélekben közel vagyok a kedves ecuadori néphez: bátorítom, hogy egymással összefogva és békésen haladjanak előre az Úrnak és az ő szentséges anyjának segítségével.
Imáitokba ajánlok olyan embereket, mint Vincent Lambert Franciaországban, a kis Alfie Evans Angliában, és mások különböző országokban, akik – némelyikük hosszú idő óta – súlyos betegségben szenvednek, és elsődleges szükségleteik kielégítésében is orvosi ellátásra szorulnak. Ezek igen fájdalmas, összetett, kényes helyzetek. Imádkozzunk, hogy minden beteget tiszteletben tartsanak méltóságában, és minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, a családtagok, az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó által közösen megállapított segítséget, nagy tiszteletet tanúsítva az élet iránt.
Szeretettel köszöntelek mindannyiatokat, Olaszországból és a világ sok részéből érkezett zarándokok: köszöntöm a családokat, a plébániai csoportokat, az iskolákat, a társulatokat. Külön is köszöntöm a kaliforniai híveket, valamint az arlunói, pontelongói, scandicci, Genova-Pegli-i és Vibo Valentia-i híveket; a modenai „Figlie di Gesù” [Jézus leányai] iskolába járó gyermekeket és a pescarai „VI. Pál barátai” csoportot.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Legyetek oly kedvesek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó átvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria