Egyetlen emberiség: a béke forradalmi útjai – ezzel címmel tartották meg a Fokoláre Mozgalom vallásközi találkozóját Castel Gandolfóban, a szervezet nemzetközi központjában. 480 résztvevő érkezett 40 országból, 12 nyelven követték a programokat, és minden nagy világvallás képviseltette magát.
A május 31. és június 4. között megrendezett találkozó záróakkordja egy Assisibe tett zarándoklat volt. A béke városában, a vallások a békéért találkozók helyszínén a sokvallású társaság ünnepélyesen elköteleződött a népek közötti béke, a testvériség, az igazságosság és a megbékélés mellett, ki-ki a maga vallása szerint.
Voltak köztük rabbik, imámok, katolikus papok, théraváda és mahájána buddhista szerzetesek, valamint zsidó, muszlim, keresztény, hindu, buddhista, szikh, bahái és tradicionális vallású világiak, mindenféle korosztályból. A találkozót vallásközi munkacsoport szervezte, a program a béke legfőbb ajándékára összpontosított, mely most annyira veszélyeztetett. (...)
Találkozás, meghallgatás, lépések a kiengesztelődés felé, a fájdalomban való osztozás jellemezték az összejövetelt, melynek során szakértők által tartott előadások és kiscsoportos beszélgetések váltották egymást a következő témákban: politika és nemzetközi diplomácia, gazdaság, mesterséges intelligencia és környezetvédelem, mindez a béke szemszögéből. Különböző kultúrákhoz, vallásokhoz tartozó szakértők szólaltak fel.
„Ma a vallások rendkívüli fontossággal bírnak – figyelmeztetett Pasquale Ferrara nagykövet, az olasz külügyminisztérium politikai, biztonsági osztályának vezetője. – Hiába állítják a nemzetközi kapcsolatok realista szakemberei, a háború nem az emberiség normális állapota.
A vallások az emberiség »kritikus lelkiismeretének« szerepét játszhatják, és jelezhetik, melyek az igazi prioritások. Szükség van politikai képzelőerőre: új, kreatív és konstruktív módon kell tudnunk elképzelni a bolygónk jövőjét.
Egy ma a nemzetközi kapcsolatokból igen hiányzó értéket kell ápolnunk, ez pedig a bizalom.”
Június 3-án Ferenc pápa a Szent Kelemen teremben fogadta a résztvevők kétszáz fős csoportját. Beszéde elején a pápa Margaret Karramhoz, a Fokoláre Mozgalom elnökéhez fordulva biztosította őt imáiról a Szentföldért, az izraeli palesztin katolikus asszony szülőföldjéért. Margaret Karram így reagált: „Az országomért imádkozik, ahol két nép él együtt, és mind a két nép szenved...”
„Ezek a szavak egyfelől örömet adnak nekünk – értékelte a Szentatya szavait a Fokoláre Mozgalom elnöke –, másfelől érezzük a felelősségünket, hogy még többet tegyünk a békéért...
Az ilyen sötét időkben, mint a mostani is, az emberiségnek közös térre van szüksége, ahol helye van a reménynek.”
*
Ferenc pápa beszéde a Szent Kelemen-teremben, 2024. június 3-án a Fokoláre Mozgalom vallásközi találkozójának résztvevőihez magyar fordításban:
Kedves Testvéreim és Nővéreim, jó napot!
Üdvözlöm a Fokoláre Mozgalom elnökét, akinek azt szeretném mondani: imádkozom a hazádért, nagyon imádkozom, mert most szenved; és üdvözöllek mindannyiótokat, akik részt vesztek ezen a vallásközi találkozón. Köszönetet mondok azért a kitartásért, amivel Mária Műve előreviszi a Chiara Lubich által megkezdett utat a nem keresztény vallásúakkal, akik osztoznak veletek az egység lelkiségében. Ez egy forradalmi út, amely nagyon sok jót tesz az Egyháznak. A Szentlélek élteti ezt a tapasztalatot, mely mondhatjuk, hogy Krisztus szívében gyökerezik, az ő szeretet, communio és testvériség iránti szomjában.
Igen, a Lélek nyit új ösvényeket a párbeszéd és a találkozás előtt, s ezek néha meglepőek.
Így történt ez, akárcsak ötven éve Algériában is, ahol egy olyan muszlim közösség született, mely teljes egészében a mozgalomhoz csatlakozott. Így volt ez Chiara Lubichnak a különféle vallások vezetőivel való találkozásai alkalmával is, amikor buddhista, iszlám, hindu, zsidó, szikh és egyéb vallási vezetőkkel volt együtt. Egy olyan párbeszéd indult akkor, amely a mai napig fejlődik, amint azt a ti mostani jelenlétetek is bizonyítja.
Ez a tapasztalat a szeretet-Istenre mint alapra épül, s ez konkretizálódik a kölcsönös szeretetben, a meghallgatásban, a bizalomban, egymás befogadásában és egymás identitásának tiszteletében.
Az idő előrehaladtával növekedett közöttetek a barátság és az együttműködés, hogy együtt igyekezzetek válaszolni a szegények kiáltására, együtt gondoskodtok a teremtett világról, együtt dolgoztok a békéért.
Ezen az úton járva nem keresztény testvéreitek és nővéreitek is osztoztak veletek Mária Művének lelkiségében vagy annak bizonyos gondolataiban, és élik azokat saját népük körében. Velük túl is léptetek a párbeszéden, testvéreknek érzitek magatokat, közös álmotok az egyesült világ, a különbözőségben megvalósuló harmónia.
Kedves Testvéreim és Nővéreim, tanúságtételetek örömmel tölt el engem, vigasztal, különösen ezekben a konfliktusokkal terhelt időkben, amikor a vallást sokszor eszközként használják a szembenállás fokozására.
A vallásközi párbeszéd – éppen ellenkezőleg – szükséges feltétele a világ békéjének, és ezért a keresztények és a többi vallási közösség kötelessége (Evangelii gaudium, 250.)
Ezért bátorítalak titeket, hogy menjetek előre, mindig előre!
Az Úr áldjon meg mindannyiótokat. Árassza rátok az Úr az áldását, mert ő mindegyiktekhez közel van. Áldjon meg titeket az Úr! Ámen.
A teljes cikket ITT olvashatják.
Fordította: Paksy Eszter
Forrás és fotó: Új Város Online
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria