A privát találkozót követően az ortodox érsekség tróntermében fogadta Ferenc pápát és küldöttségét II. Jeromos ortodox érsek és kísérete. Az ortodox egyházi vezető testvéri érzéseiről biztosította a pápát, és Pál apostolt idézte, aki a közelben mondta jelentőségteljes szavait: „Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek” (ApCsel 17, 23).
A pandémiától sújtott időszakban fogadjuk Ferenc pápát, válság ez, amely az egész világon megváltoztatta az emberek életét. Pál apostol tanítása nyomán ma nagyon nagy szüksége van a világnak a békére, Krisztus békéjére, aki eloszlatja a félelmet és visszaadja a hitet. Ezen kívül az egyházi vezetők feladata, hogy tanúságot tegyenek arról, amire a világnak szüksége van ezekben a nehéz időkben – mondta az érsek. Majd Bartholomaiosz pátriárkát idézve azt hangsúlyozta, hogy a járvány nem a hitet, hanem az életet veszélyezteti. „Az a feladatunk, hogy erre a fontos különbségre rávilágítsunk és segítsük a híveket félelem nélkül élni.”
II. Jeromos ezt követően kiemelte Ferenc pápa érzékenységét a menekülteket és migránsokat illetően. „Csatlakozni kívánok Önhöz abban, hogy fel kell hívunk a figyelmet erre a súlyos problémára és kihívásra – fogalmazott. – Ha a nemzetközi közösség nem hoz megfelelő döntéseket, a menekültek száma növekedni fog az egész világon. Kötelességünk tehát megállítani a migrációs áramlást még azelőtt, hogy az tényleg elindulna, azaz most! A jövő nemzedékeiért kell ezt megtennünk, ugyanúgy, ahogy gondoskodnunk kell környezetünk védelméről is. Ebben a görög ortodox egyház mindig Ferenc pápa rendelkezésére áll.
Az ortodox érsek végül nagyrabecsülését fejezte ki Ferenc pápának, aki „nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon…” (Mk 10,45).
Jeromos érseket követően Ferenc pápa fordult beszéddel az ortodox küldöttséghez. Az olajfa hasonlatából kiindulva a közös gyökerekről beszélt, amelyek az evangéliumból nőtték ki magukat, majd bocsánatot kért Istentől és a testvérektől a megosztottságért és az elkövetett hibákért a katolikusok részéről. Hangsúlyozta, hogy a gyökerek apostoli gyökerek, és Isten fája növekszik és a Szentlélek által gyümölcsözik.
Az olajfa végső gyümölcse az olaj, amely Görögország számára oly jelentőségteljes. Nekünk az olaj a Szentlélekre emlékeztet, amely megvilágította és megvilágítja az egyházat. Az olaj a szeretetközösség jele. Szeretetközösséget kell építeni, ugyanis a testvérek közötti közösség isteni áldást hoz – hangsúlyozta a Szentatya, és hozzátette, imádkozik a szeretetért, amely közösséget és egységet formál. Ez pedig megváltást hoz.
Az olaj a bölcsesség jelképe is, amely inspirálja a keresztényeket, mégpedig elsősorban a mások iránti nyitottságra – folytatta Ferenc pápa, és megemlékezett az utóbbi években tett előrelépésekről, amelyek a görög egyház és a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa kezdeményezéseinek köszönhetők. Végül a vigasz olajának hasonlatával élt, amely az Isten szemében oly fontos rászorultak megsegítésére ösztönöz: „A Szentlélek ma jobban, mint valaha az emberiség sebeinek gyógyítására hív minket a szeretet olajával.” Végül azt kívánta, hogy Isten szent olaja, a Szentlélek áradjon ki ránk, ahogy az apostolokra kiáradt, és ébressze fel bennünk a szeretetközösségre irányuló vágyat.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria