Ferenc pápa a G7-csúcstalálkozón: Egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy ember életét

Sajnos a kockázat reálisabb, mint valaha. „Soha egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy ember életét” – fogalmazott a Szentatya.

Ferenc pápa az első pápa, aki részt vett G7-csúcstalálkozón, amit most a pugliai Borgo Egnaziában június 13. és 15. között tartanak. 1975-ben alakult meg G7-ként a világ vezető hatalmainak informális fóruma.

Az egyházfő pénteken déli 12 után nem sokkal érkezett helikopterrel egy olajfaligetben található sportpályára, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogadta. „Még életben vagyunk” – jegyezte meg humorosan az olasz kormányfő, mire a pápa rávágta: „mindketten”.

Ferenc pápa négyszemközti megbeszélést folytatott Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatójával; Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével; Emmanuel Macronnal, Franciaország köztársasági elnökével és Justin Trudeau-val, Kanada miniszterelnökével.

Ezt követően az az ülésterembe ment, a vezetők tapssal üdvözölték. Az olasz miniszterelnök vezette be a pápa beszédét. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás helyszíne azért Puglia tartomány lett, mert ez a föld „történelmileg a Kelet és a Nyugat közötti hidat jelképezi, a párbeszéd helye, az Afrika és a Közel-Kelet közötti tengerben”. Köszönetet mondott a pápának részvételéért, amellyel a találkozót „elkerülhetetlenül történelmi eseménnyé tette”.

A pápa a G7-csúcstalálkozó fő témái között szereplő mesterséges intelligenciáról tartotta beszédét. „Lenyűgöző eszköz”, ami egyben „iszonyatos” is – állapította meg. Egy olyan eszköz, ami hasznot hozhat vagy kárt okozhat – mint minden ember által az idők hajnala óta alkotott eszköz. A pápa ennek a témának szentelte a tömegtájékoztatás 58. világnapjára írt üzenetét is. Most, a világért felelősséget vállaló férfiakhoz és nőkhöz szólva, megvizsgálta a kínálkozó lehetőségeket, de mindenekelőtt a kockázatokat és mesterséges intelligencia „az emberiség jövőjére gyakorolt hatásait”.

Felhívta a figyelmet a darabokban vívott világháborúra, amelynek részei egyre egységesebbé válnak.

Egy olyan drámában, mint a fegyveres konfliktusok, sürgősen újra kell gondolni az olyan eszközök fejlesztését és használatát, mint az úgynevezett »halálos autonóm fegyverek«, használatuk betiltása érdekében,

kezdve már azzal az aktív és konkrét kötelezettségvállalással, hogy egyre nagyobb és jelentőségteljesebb emberi vezérlést vezessenek be” – buzdított Ferenc pápa. – Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket.

A pápa tisztázta, nincs semmiféle előítélete a tudományos és technológiai fejlődéssel kapcsolatban, hanem inkább félelme a kisodródástól: „A tudomány és a technológia a bennünk, emberekben rejlő kreatív potenciál rendkívüli termékei” – állapította meg a pápa. És „éppen ennek a teremtő potenciálnak a felhasználásából, amit Isten adott nekünk, születik meg a mesterséges intelligencia”. „Rendkívül erőteljes eszköz” – hangsúlyozta a pápa, amelyet az emberi tevékenység számos területén használnak: a gyógyászatban, a kultúrában, a kommunikációban, az oktatásban és a politikában. „Ma már joggal feltételezhető, hogy használata egyre inkább befolyásolja életmódunkat, társas kapcsolatainkat és a jövőben még azt is, ahogyan emberi identitásunkat felfogjuk.”

Ezért egyrészt izgalmasak a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek, másrészt félelmet keltenek a megjósolható következmények miatt. Ferenc pápa szerint megfelelő különbséget kell tenni egy olyan gép között, amely bizonyos módon képes algoritmikus döntéseket hozni és választani több lehetőség közül, és az ember között, aki ezzel szemben „nemcsak választani tud, hanem a szívében dönteni is képes”. „Emiatt a látszólag önállóan választani tudó gépek csodáival szembesülve, világosan látnunk kell, hogy mindig az emberre kell bízni a döntést.” A pápa határozottan figyelmeztetett: „Reménytelen jövőre kárhoztatnánk az emberiséget, ha megvonnánk az emberektől azt a képességet, hogy döntsenek önmagukról és életükről, és arra ítélnénk őket, hogy a gépek döntéseitől függjenek.

Biztosítanunk kell és meg kell védenünk a mesterséges intelligencia programjainak választási folymata feletti jelentős emberi kontrollt: maga az emberi méltóság forog kockán”

– figyelmeztetett beszédében a G7-csúcstalálkozón a pápa.

Tehát nem csupán a tudományos haladásról van szó, hanem „igazi kognitív-ipari forradalommal állunk szemben, amely hozzájárul egy új társadalmi rendszer létrehozásához, amelyet összetett korszakos átalakulások jellemeznek”. „A mesterséges intelligencia lehetővé tehetné a tudáshoz való hozzáférés demokratizálását, a tudományos kutatás exponenciális előrehaladását, a megerőltető munka gépekre való átruházásának lehetőségét; ugyanakkor nagyobb igazságtalanságot hozhat a fejlett és a fejlődő nemzetek, a domináns és az elnyomott társadalmi rétegek között, veszélyeztetve ezzel a »találkozás kultúrájának« lehetőségét a »kiselejtezés kultúrája« javára” – mutatott rá a pápa.

Ezért szólt az etikáról: ezzel dől el az ember szabadságának és a felelősségének sorsa; ennek hiányában történik az, hogy „az emberiség elferdítette létének céljait azáltal, hogy önmaga és a bolygó ellenségévé változtatta magát”. És ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy elveszik vagy elhalványul „az emberség érzése, és nyilvánvalóan jelentéktelenné válik az emberi méltóság fogalma”, a mesterséges intelligencia programjait „mindig minden ember javára kell hasznosítani”. Vagyis „etikai ösztönzéssel” kell rendelkezniük.

Ebben az értelemben a pápa pozitívan szólt a 2020-ban aláírt Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért című dokumentumról, valamint az algoritmusok etikai ellenőrzésének támogatásáról, amelyet az algor-etika neologizmusban foglalnak össze.

Ha küzdünk is a globális értékek közös halmazának meghatározásával, mégis találhatunk közös elveket, amelyekkel szembenézhetünk az élet bármely dilemmájával vagy konfliktusával, és feloldhatjuk azokat.”

A különféle kockázatok közül a pápa kiemelte a technokrata paradigmát is. Véleménye szerint pontosan itt válik sürgőssé a politikai cselekvés. A politika manapság sokak számára egy negatív szó, amely hibákra, korrupcióra, egyes politikusok eredménytelenségére utal, amelyhez hozzáadódnak „azok a stratégiák, amelyek meg akarják gyengíteni, illetve helyettesíteni akarják a gazdasággal, vagy valamilyen ideológiával uralkodni akarnak rajta”. Azonban működhet-e a világ politika nélkül? – tette fel a kérdést a pápa. A politika hasznos – hangozhat a válasz. Mindig él a kísértés, hogy uniformizáljunk mindent – jegyezte meg kötetlen szavakkal Ferenc pápa. Utalt egy híres 20. század eleji angol regényre, Richard Hugh Benson A világ ura című művére, amelyet már több alkalommal idézett. „Ez az angol regény bemutatja a politika nélküli jövőt, amely egy uniformizált jövő. Érdemes elolvasni, érdekes” – tette hozzá a pápa.

A leírt forgatókönyvek láttán azonban szükségünk van egy „egészséges politikára”, amely segíthet, hogy reménnyel és bizalommal tekintsünk a jövőnk felé.

Valójában vannak „olyan dolgok, amelyeken változtatni kell azáltal, hogy alapvetően újraindítjuk azokat, és így fontos átalakításokat eszközölünk”, de egészséges politika vezetheti csak ezeket, amely a legkülönbözőbb ágazatokat és a legváltozatosabb tudást foglalja magában – mutatott rá a pápa. „Így a közjóra irányuló politikai, társadalmi, kulturális és népi projektbe integrált gazdaság utat nyithat különböző lehetőségek előtt, amelyek nem az emberi kreativitás és a haladás iránti álom megállítását jelentik, hanem inkább azt, hogy ezt az energiát új irányba tereljék” – zárta beszédét Ferenc pápa a G7-csúcstalálkozón.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír