Ferenc pápa: Isten úgy menti meg a világot a rossztól, hogy azt teljesen magára vállalja!

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai nap, az évközi idő második vasárnapja folytonosságban áll a vízkereszttel és Jézus keresztségének ünnepével. Az evangéliumi szakasz (vö. Jn 1,29–34) még ma is Jézus megmutatkozásáról szól. Miután ugyanis megkeresztelkedett a Jordán-folyóban, a Szentlélek felszentelte őt, leszállt rá, a mennyei Atya hangja pedig Isten Fiaként jelenti ki (vö. Mt 3,16–17 és párhuzamos helyek). János evangélista, a három másik evangélistával ellentétben, nem az eseményt írja le, hanem Keresztelő János tanúságtételét állítja szemünk elé. Ő volt Krisztus első tanúja. Isten meghívta, és erre [a tanúskodásra] készítette fel őt.

A Keresztelő nem tudja visszatartani a sürgető vágyat, hogy tanúságot tegyen Jézusról, és kijelenti: „Láttam, és tanúságot teszek róla” (Jn 1,34). János valami felkavarót látott: Isten szeretett Fiát, aki szolidáris a bűnösökkel; és a Szentlélek megértette vele a hallatlan újdonságot, a valódi fordulatot. Az történik ugyanis, hogy míg az összes vallásban az ember áldoz fel valamit Istennek, a Jézus-eseményben Isten adja oda Fiát az emberiség megmentésére. János sokatmondó mondattal fejezi ki csodálkozását és egyetértését ezzel a Jézus által hozott újdonsággal; ezt a mondatot szoktuk minden alkalommal megismételni a misén: „Íme, az Isten báránya, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29).

Keresztelő János tanúságtétele arra kér bennünket, hogy mindig induljunk újra hitünk útján: induljunk újra Jézus Krisztustól, az irgalommal teljes báránytól, akit az Atya nekünk adott. Engednünk kell, hogy újból ámulatot váltson ki belőlünk Istennek az a döntése, hogy a mi oldalunkra áll, szolidárissá válik velünk, bűnösökkel, és úgy menti meg a világot a rossztól, hogy azt teljesen magára vállalja.

Tanuljuk meg Keresztelő Jánostól, hogy ne feltételezzük, hogy már ismerjük Jézust, hogy már mindent tudunk róla (vö. Jn 1,31). Nem így van! Szenteljünk egy kis időt az evangéliumra, és még egy Krisztus-ikont, egy „szent arcot” is nézhetünk. Nézzük a szemünkkel, de még inkább a szívünkkel; és hagyjuk, hadd tanítson bennünket a Szentlélek, aki azt mondja bennünk, hogy ő az! Ő Istennek bárányává lett, szeretetből feláldozott Fia. Ő, egyedül ő hordozta, egyedül ő szenvedte át, ő engesztelte ki a bűnt, mindannyiunk bűnét, a világ bűnét, és az én bűneimet is. Mindet! Mindet magára vette, és elvette rólunk, hogy végre szabadok legyünk, és már ne a rossz rabszolgái legyünk. Igen, továbbra is szegény bűnösök vagyunk, de nem rabszolgák, nem, nem szolgák, hanem gyermekek, Isten gyermekei!

Szűz Mária szerezze meg nekünk azt az erőt, hogy tanúságot tudjunk tenni az ő fiáról, Jézusról; és vidáman hirdessük őt rossztól megszabadított életünkkel, csodálkozó, hálás és hittel teli szóval!

A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:

Kedves testvérek!

Ma konferenciát tartanak Berlinben a líbiai válság megvitatására. Nagyon remélem, hogy ez az oly fontos csúcstalálkozó elindítja az erőszak megszüntetése felé vezető utat, és olyan tárgyalásos megoldást eredményez, amely békéhez és az ország rendkívül vágyott stabilitásához vezet.

Köszöntelek mindnyájatokat, kedves zarándokok és római hívők! Külön is köszöntöm a spanyolországi Sevilla néhány testvérületének tagjait; a lengyelországi Bielsko-Biała és Poznań hívőit; az egyesült államokbeli Dubuque „Loras College”-e és a portugáliai Vila Pouca de Aguiar tanulóit.

Üdvözlöm a scandicci, a Quarto d’Altinó-i egyházközségi csoportot, valamint a római San Giuseppe al Trionfale és a San Melchiade egyházközségének csoportját, továbbá a Corvából és a concordia-pordenonei egyházmegyéből jött ministránsokat és családtagjaikat.

Örömmel emlékeztetlek benneteket arra, hogy 2020-at nemzetközileg az „ápolók és szülésznők évének” nyilvánították. Az ápolók azok az egészségügyi dolgozók, akik a legtöbben vannak, és a legközelebb állnak a betegekhez, a szülésznők pedig talán a legnemesebb foglalkozást űzik. Imádkozzunk mindnyájukért, hogy a lehető legjobban végezzék értékes munkájukat!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír