A Szent Péter-bazilika káptalanja – vagyis a tevékenységét gondozó kanonokok csoportja – új statútumot és új szabályzatot kapott. Ferenc pápa a június 29-én megjelent kirográfjával hagyta jóvá, amely kimondja, hogy a L’Osservatore Romano vatikáni napilapban való közzététel által életbe lépő normákat a Praedicate Evangelium (Hirdessétek az evangéliumot) kezdetű apostoli konstitúció elvei és kritériumai ihlették.
A káptalan (latinul capitulum) a székesegyházak és nagyobb templomok klérusából a 11–12. század fordulóján kifejlődött zárt testület, melynek tagjai a kanonokok. Az intézmény feladata az „ünnepélyes liturgikus szertartások végzése”.
A Szent Péter-bazilika káptalanja a mindenkori pápa által kinevezett kanonokok és kisegítőik testületéből áll. IX. Szent Leó pápa 1053-ban kiadott bullájával jött létre a vatikáni káptalan intézménye, mely megerősítette az ősi konstantini bazilikában évszázadok óta fennálló gyakorlatot, mely a bazilika és a hozzá kapcsolódó szkólák kolostorainak liturgikus és imaéletét biztosította. IV. Jenő pápa alatt, 1145 és 1153 között a káptalan a bazilika mellett működő kolostorok struktúrájából fokozatosan önálló káptalani közösséggé alakult.
A vatikáni káptalan tevékenysége kezdettől fogva különböző területeket ölel fel. Első helyen áll a bazilika és filiái liturgikus élete. Feladata a bazilika üzemeltetése és fenntartása, a kulturális javak védelme; a vatikáni negyed, a Borgo pasztorális ellátása. A 16. századtól kezdve, amikor megkezdődött az új bazilika építése, a káptalan története összefonódott az építkezést lebonyolító Fabbrica di San Pietro, a Szent Péter Művek küldetésével. Rendeltetésében eredetileg két különálló intézményről van szó, melyet jelenleg is a bazilika főpapjának a megbízatása egyesít.
Az apostolok fejedelmének sírjára épült Szent Péter-bazilikát – írja kirográfjában a Szentatya – „a kanonokok káptalanja vezeti, amely őrzi ékességét, és előmozdítja a spirituális, lelkipásztori, jótékonysági és kulturális életét. Ezt a szolgálatot kiemelt figyelemmel a számos zarándok javára végzik, akik az őszinte hittől lelkesítve igyekeznek, hogy megerősítsék hitüket az apostol hitvallásának helyszínén. Ezentúl a sok, gyakran különböző kultúrákhoz és vallásokhoz tartozó látogató javára is végzik tevékenységüket, akik az apostol hitvallásának helyszínén, a vatikáni bazilikában őrzött művészeti és építészeti szépségek iránt érdeklődnek és az általuk közvetített keresztény üzenetről elmélkednek.”
A káptalan életének „megújulási folyamata” – emlékeztet Ferenc pápa – három éve, az „átmeneti jellegű normák” közzétételével indult, amelyre 2021. augusztus 28-án került sor. A most, június 29-én közzétett pápai rescriptum, leirat is ezekre a normákra hivatkozik, pontosítva a kanonokok és koadjutorok által végzett szolgálat egyes aspektusait. Mindenekelőtt meghatározza, hogy mindkét pozícióban lévő személyek, akiket az új szabályok hatálybalépése előtt „határidő nélkül” neveztek ki, és akik már betöltötték vagy betöltik a 80. életévüket, „a tiszteletbeli kanonok és a tiszteletbeli koadjutor státuszt nyerik el”. Elrendeli továbbá, hogy „mentesülnek a káptalan felé fennálló minden kötelezettségük alól”, ezért nem vesznek részt az üléseken, nem részesülnek semmilyen juttatásban, bár megtarthatják címüket és megfelelő egyházi ruházatukat, és „saját státuszuknak megfelelően részt vehetnek a bazilika liturgikus szertartásain, valamint a lelkipásztori tevékenységben”, továbbá „a vatikáni káptalan kápolnájában temetkezhetnek”.
A rescriptum második pontja kimondja, hogy az új statútum hatálybalépése előtt kinevezett koadjutorok „nyolcvanéves koruk betöltéséig szolgálatban maradnak, hacsak az elöljárói hatalom másként nem rendelkezik”, anélkül, hogy „fix járandóságot kapnának, de jelenléti díj jár nekik az általuk nyújtott szolgálatért”. A leirat emlékeztet Ferenc pápa azon döntésére is, amely szerint az 1. pont rendelkezései azokra a kanonokokra és koadjutorokra is vonatkoznak, akik annak ellenére, hogy még nem töltötték be a 80. életévüket, több mint egy éve nem vettek részt liturgikus szertartásokon, illetve a káptalan ülésein.
A Szent Péter-bazilika káptalanjának dokumentumaival együtt június 29-én közzétették a bazilika építészeti és művészeti tevékenységét koordináló Szent Péter Művek (Fabbrica di San Pietro) statútumát és szabályzatát is. A Szent Péter pápai bazilika kommunikációs igazgatósága közleményében kiemeli, hogy a jóváhagyott szabályok egy, már Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapjának érkezése előtt megkezdett folyamat, valamint a Szent Péter Művek és a káptalant érintő ideiglenes rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok eredménye. A sajtóközlemény szerint ezáltal megnyílik a lehetőség a bazilika hatékonyabb működtetésére, megőrzésére és használatára, hogy fogadja a szentélybe érkező zarándokok és látogatók millióit, különös tekintettel a szentévre.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria