Húsvét ötödik hetében a szombat reggeli szentmise elején a pápa a járványban elhunytak temetését végző emberekért ajánlotta föl imáit: „Imádkozzunk ma azokért, akik ebben a járványban eltemetik a halottakat. Az irgalmasság cselekedetei közé tartozik az elhunytak eltemetése, ami természetesen nehéz dolog. Imádkozzunk azokért, akik vállalják a fertőzésveszélyt és életüket is kockáztatják!”
Homíliájában Ferenc pápa a mai evangéliumi szakaszról (Jn 15,18-21) elmélkedett, melyben Jézus így szól tanítványaihoz: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”
Jézus sokszor beszél a világról, ami gyűlöli őt és tanítványait, ugyanakkor azt kéri az Atyától, hogy ne vegye ki a világból tanítványait, hanem inkább őrizze meg őket a világ szellemétől. Milyen a világ szelleme? Mi ez a világiasság, amelyik képes gyűlölni, elpusztítani Jézust és tanítványait, sőt megrontja őket és az Egyházat? – tette föl a kérdést Ferenc pápa.
A mondanitás, a világiasság egy életmód, egy kultúra – a pillanatnyiság kultúrája. A látszat, a szépítgetés kultúrája, a ma igen, holnap nem, a holnap igen, ma nem kultúrája.
Felületes értékeket hirdet, nem ismeri a hűséget, mert a körülmények fényében változik, amelyben minden alku tárgya. Ez a mondén kultúra, a világiasság kultúrája – magyarázta a pápa.
Jézus azért imádkozik, hogy az Atya őrizzen meg minket ettől. Ez a tetszés szerint eldobható tárgyak kultúrája, amiből hiányzik a hűség. Sok önmagát kereszténynek nevező ember él így, akik világias keresztények. Jézus a magvető példázatában (vö. Lk 8,7) kifejti, hogy a világ aggodalmai, vagyis a világiasság megfojtják Isten szavát, nem hagyják növekedni. Pál ezt mondja a galatáknak: „A világ elemeinek szolgálatában álltatok” (vö. Gal 4,3). Ferenc pápa idézte Henri de Lubac jezsuita teológust, aki az Elmélkedések az egyházról (Milánó, 1955.) című könyvének utolsó lapjain a spirituális világiasságról beszél. De Lubac szerint ez a legrosszabb, ami az Egyházzal történhet, és nem túloz, amikor leír néhány szörnyű példát – tette hozzá a pápa.
A lelki világiasság egy életmód, ami a kereszténység megélésére is jellemző lehet. És ahhoz, hogy fennmaradjon az evangélium tanításával szemben, gyűlöl és gyilkol. Ferenc pápa szólt a vértanúkról, akiket a hit iránti gyűlöletből öltek meg, de nem ők jelentik a többséget. A többséget a világiasság öli meg, amelyik gyűlöli a hitet.
A világiasság nem felszínes, mély gyökerei vannak. Kaméleonként változtatja alakját a környezetnek megfelelően, lényege mégis ugyanaz marad.
Az életmód, amit felkínál, beszivárog mindenhova, az Egyházba is. A világiasság, a világias hermeneutika, a takargatás, szépítgetés…
Ferenc pápa emlékeztetett Pál apostol beszédére, aki az athéni Areopáguszon magára vonja a figyelmet, amikor az „ismeretlen Istenről” kezd beszélni, és elkezdi hirdetni az evangéliumot (vö. ApCsel 17, 22-34) Az emberek érdeklődve hallgatják egészen addig, amíg a kereszthez és a feltámadáshoz nem ér, mert akkor megbotránkoznak és otthagyják.
A világiasság egy dolgot nem tolerál: a kereszt botrányát. Nem viseli el. Az egyetlen orvosság a világiasság szelleme ellen az értünk meghalt és feltámadt Krisztus, aki „botrány és oktalanság” (vö. 1Kor 1,17-25).
János apostol azt mondja, hogy a világot a hitünkkel győzzük le. „Mert mindenki, aki Istentől született, legyőzi a világot” (1 Jn 5,4) Az egyetlen győzelem a meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban való hit. Ez nem azt jelenti, hogy legyünk fanatikusok, hogy ne álljunk szóba mindenkivel, hanem azt, hogy tudjuk: a világias szellemet hitünkkel, a kereszt botrányával győzhetjük le.
Ferenc pápa szombat reggeli homíliája végén így fohászkodott: A húsvéti idő utolsó napjaiban kérjük a Szentlélek kegyelmét, hogy meg tudjuk különböztetni a világiasságot az evangéliumtól. Kérjük a kegyelmet, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, mert a világ gyűlöl minket, a világ gyűlölte Jézust, és Jézus azért imádkozott az Atyához, hogy védjen meg minket a világ szellemétől.” (vö. Jn 17,15)
A pápa a híveket lelki áldozásra buzdította, majd a szombat reggeli szentmisét szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta. Mielőtt elhagyta volna a Szentlélekről nevezett kápolnát, elimádkozta a húsvéti idő Mária-antifónáját.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria