A szinodális kommunikáció a digitális korban és a mesterséges intelligencia közegében – a világ minden tájáról érkeztek egyházi és világi szakértők, hogy ezekről a témákról tanácskozzanak a dikasztérium vezetői, húsz tagja és húsz tanácsadója jelenlétében.
„Így készüljetek föl: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére” (Ef 6,14–15) – buzdít Szent Pál a mai liturgiában, mely akár a jó kommunikátor meghatározása is lehet. És valóban, a tiétek hivatás és küldetés egyben! – kezdte beszédét Ferenc pápa. Munkátokkal és kreativitásokkal, a technológia eszközeinek okos felhasználásával, de elsősorban a szívetekkel nagy és lelkesítő feladatot kell végeznetek:
hidakat építeni, amikor sokan falakat emelnek; a közösséget segíteni, amikor sokan megosztást szítanak; hagyni, hogy megszólítsanak korunk drámái, miközben sokan inkább a közönyt választják.
Ezekben a napokban a plenáris ülésen arról gondolkodtatok, miként lehet a szinodális kommunikációt elősegíteni. A most lezárult, szinodalitásról szóló szinódus stílusát kell átvennie ezentúl az egész Egyháznak. Közösségi életünk minden megnyilvánulásában az a feladatunk, hogy visszhangozzuk azt az isteni szeretetet, amely Krisztusban vonzott és vonz minket. Ez jellemzi az Egyházhoz tartozást: ha ugyanis politikai vagy vállalati kategóriák szerint gondolkodnánk és cselekednénk, akkor nem volnánk Egyház. Ha világias szempontokat alkalmaznánk, vagy ha szervezeteinket bürokráciára redukálnánk, akkor nem lennénk Egyház. Egyháznak lenni azt jelenti, hogy abban a tudatban élünk, hogy az Úr szeret minket előbb, ő hív minket először, ő bocsát meg nekünk először. Mi pedig ennek a határtalan irgalmasságnak a tanúi vagyunk, amelyet ingyenesen kaptunk, és ezzel megváltozott az életünk.
Vajon ennek mi köze az újságírói munkához? – kérdezhetnétek tőlem. Nagyon is sok! – mondta a pápa, majd kifejtette: Kommunikátorként éppen az a hivatásotok, hogy az egyházi szeretetközösséget szőjétek az igazság övével a derekatokon, a megigazulás páncéljával, lábatokon a készség sarujával készen a béke evangéliumának hirdetésére. Ferenc pápa ekkor egy álmát osztotta meg a Kommunikációs Dikasztérium tagjaival.
Olyan kommunikációról álmodom, mely össze tud kötni személyeket és kultúrákat. Olyan kommunikációról, mely képes elmesélni és felmutatni a világ minden sarkán történő eseményeket és tanúságtételeket, és azokat mindenki számára elérhetővé teszi.
Ezért örömteli számomra, hogy a gazdasági nehézségek és a költségcsökkentés mellett bővítettétek az immár több mint ötven nyelvű vatikáni média kommunikációs kínálatát, a bantu lingala, a mongol és az indiai kannada nyelvekkel.
Szívtől szívig ható kommunikációról álmodom, melynek során hagyjuk, hogy megérintsenek minket az emberi dolgok, sok testvérünk szenvedése – folytatta beszédét a Szentatya. Ezért bátrabban kell kommunikálni, nem saját elképzeléseinket terjesztve, hanem tisztességesen és szenvedélyesen elmesélni a valóságot.
Olyan kommunikációról álmodom, amely az önfeláldozásra nevel, lelkes, kíváncsi és hozzáértő; amely képes túllépni a szlogeneken, és ráirányítani a figyelmet a szegényekre, a legutolsókra, a migránsokra, a háború áldozataira.
Amelyik segíti e befogadást, a párbeszédet, a béke keresését. Ma nagy szükség van a békességszerzőkre. Sose fáradjatok bele, hogy elmondjátok történeteiket a világ minden részén – buzdított a pápa.
Ne féljetek a digitális világot belakni, új utakat és nyelvezeteket keresni! Az evangélium találkozások, gesztusok, tekintetek és párbeszédek története. Nekünk, kommunikátoroknak oda kell figyelnünk az emberekre, aggodalmaikra, szenvedésükre, mert Jézus szeretetével találkozva képesek leszünk testvéri kötelékeket szőni, felismerni minden ember méltóságát, és gondjainkba venni közös otthonunkat – idézte a pápa most megjelent Dilexit nos kezdetű enciklikáját. Segítsetek nekem megismertetni a világgal Jézus Szívét, olyan kommunikációval, mely a szeretetközösség eszköze!
Jóllehet a világot szörnyű erőszak gyötri, mi, keresztények meglátjuk a remény apró lángocskáit, a jó történéseket. A rossz nem fog győzni, mert Isten irányítja a történelmet és üdvözíti életünket.
Ferenc pápa ezután visszatért az anyagi nehézségekre, és azt kérte, hogy a Kommunikáció Dikasztériuma segítsen forrásokat találni működéséhez. Ez rossz hír, de egyben jó hír is, mert megmozgatja mindenki kreativitását – fogalmazott. A néhány hét múlva kezdődő szentév nagy lehetőség arra, hogy tanúskodjunk a világnak hitünkről és reménységünkről. Előre is köszönöm mindazt, amit majd tesztek, a dikasztérium munkáját a Rómába érkező zarándokok segítésében, és azokra is gondolva, akik nem tudnak majd utazni, hiszen a vatikáni médiának köszönhetően velünk együtt élhetik meg és követhetik a jubileumi szertartásokat. Ferenc pápa végül szívből jövő áldását adta a Kommunikáció Dikasztériuma munkatársainak, imáikat kérve szolgálatára.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria