Ferenc pápa üzenete az iszlámmal foglalkozó abu-dzabi nemzetközi kongresszusra

Öt évvel ezelőtt írta alá Ferenc pápa Abu Dzabiban barátjával és testvérével, Ahmed et-Tajjebbel, az al-Azhar kairói egyetem főimámjával együtt a dokumentumot az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében. Ebben azt kérték, hogy „ez a dokumentum váljon a kutatás és reflexió tárgyává minden iskolában, az egyetemeken, az oktatási és képzési intézményekben, hogy hozzásegítsen olyan új nemzedékek felneveléséhez, amelyek a jót és a békét viszik másoknak, és mindenütt védelmezik az elnyomottak és a legutolsók jogát”.

A dokumentum hatásai és távlatai című kongresszus most azokat a tényezőket vizsgálja, melyek megkérdőjelezik a testvériség és az együttélés lehetőségét, főként a mai igazságtalanságok és háborúk időszakában. Ferenc pápa üzenete három pontban jelöli meg a problémák gyökerét.

Az első ok „mások megismerésének a hiánya”. A ma és a holnap világának problémái megoldatlanok maradnak, ha nem tanuljuk meg egymást megismerni és megbecsülni, ha elszigeteltek maradunk. A másik megismerése, a kölcsönös bizalom építése, a másikról kialakított negatív kép megváltoztatása jelenti a mindenki számára elfogadható békefolyamat elindítását. Ha a béke építése nem a mások tiszteletén és ismeretén alapuló oktatáson nyugszik, akkor annak valójában nincs sem értéke, sem jövője.

Ferenc pápa üzenete ezért sürgeti második szempontként a „másik meghallgatását”, amire megfelelő időt kell szánni. A meghallgatás hiánya a második csapda, amely árt a testvériségnek. A pápa Szent Jakab apostol levelét ajánlotta megfontolásra: „Legyen minden ember készen a hallgatásra, de késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. Mert haragjában az ember nem azt teszi, ami Isten előtt igazságos.” (Jak 1,19–20) Mennyi rosszat lehetne elkerülni, ha több meghallgatás, csend és egyben igaz szó lenne a családokban, a politikai vagy vallási közösségekben, az egyetemeken, valamint a népek és kultúrák között! A különböző vélemények elfogadására szolgáló terek létrehozása nem időpocsékolás, hanem nyereség az emberiség számára.

Harmadik szempontként az „intellektuális rugalmasságra” való nevelést szorgalmazta a pápa, és idézett az al-Azhar egyetemen tartott békekonferencián mondott beszédéből: „A bölcsesség kutatja a másikat, nem enged a megmerevedés és bezárkózás kísértésének, nyitott, és mozgásban van, alázatos és vizsgálódó egyszerre, tudja értékelni a múltat és ütköztetni azt a jelennel, mindig megfelelő hermeneutikával.”

Ne féljetek kilépni a szabályaitok közül, maradjatok kíváncsiak, rugalmasak, ne féljetek ettől a világtól, hallgassatok arra a testvérre, akit nem ti választottatok, de akit Isten mellétek helyezett, hogy megtanítson benneteket szeretni – buzdított Ferenc pápa, és János levelét idézte: „Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.” (1 Jn 4,20)

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó (archív): Vatican News Facebook-oldala; Wikipedia

Magyar Kurír