Poupard bíboros képviseli a pápát az avignoni megemlékezéseken

Az avignoni fogság a római pápák avignoni tartózkodásának időszakát jelöli, tágabb értelemben a Rómától távoli, 1305 és 1377 közötti időszakot, konkrétabban pedig a szorosan vett avignoni tartózkodást 1309 és 1376 között.

Avignon a Rhône folyó mentén fekvő dél-franciaországi város, melynek épen megmaradt középkori városfala és híres hídja a gótikus pápai palotával együtt ma is hűen megidézi a történelmi időket. A XIV. században a kortársak Izrael egykori 70 éves babiloni fogságára utalva nevezték a pápák közel hetven éves avignoni tartózkodását avignoni fogságnak.

A pápák avignoni fogságának előzményéhez tartozik a főként római nemesi családok közötti küzdelem, melynek jegyében a Perugiában 1304. július 7-én meghalt XI. Benedek pápa után a tizenöt bíborosból álló konklávén az itáliai és a francia bíborosok nem tudtak megegyezni egymással, és közel tizenegy hónapon keresztül húzták-vonták a megegyezést. A pápaválasztásba valószínűleg Fülöp francia király is beleszólt, és befolyásának túlzott hatását elkerülendő, a kollégium igyekezett egy olyan embert keresni a pápai trónra, aki megfelelt a francia korona számára éppúgy, mint a konklávé franciaellenes pártja számára. Így került szóba a gascogne-i Bertrand de Goth neve, aki jogi felkészültsége és jó kapcsolatai miatt alkalmasnak tartottak a péteri szolgálatra, noha bordeaux-i érsekként nem volt tagja a bíborosi testületnek. 1305. június 5-én Perugiában a bíborosok végül Bordeaux érsekét választották meg pápának, aki az V. Kelemen nevet vette fel, de Fülöp király unszolására nem volt hajlandó Rómába utazni, hanem azt kérte, hogy Lyon-ban legyen a beiktatása. Bordeaux, Poitiers és Toulouse városai után végül 1309-ben a provence-i Avignont választotta székhelyül, mert ez a város nem tartozott a francia király fennhatósága alá, sőt a nápolyi Anjou-háztól is szabaddá vált, amikor Avignon polgárai 1228-ban a római pápát választották uralkodó hűbéruruknak. Róma azonban messze volt, és valójában főként a francia királyság érdeke döntött, aminek következtében XXII. János, XII. Benedek, VI. Kelemen, VI. Ince, V. Orbán után XI. Gergely, a hetedik avignoni pápa döntött úgy – többek között Sziénai Szent Katalin sürgetésére –, hogy 1376 őszén útra kel, és 1377 januárjában végül megérkezett Rómába. Ezzel véget ért a pápák avignoni fogsága, és azóta a pápák önszántukból soha nem hagyták el Rómát.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír