Határozottan vállalnunk kell papi identitásunkat – hangsúlyozta a Szentatya a Római Argentin Papi Kollégium tagjaihoz intézett beszédében.
Ferenc pápa egy honfitársa, Szent José Gabriel del Rosario Brochero (ejtsd: brocsero) argentin egyházmegyés pap nagyszerű példájára hívta fel a papi kollégium tagjainak figyelmét, akit gyakran egyszerűen csak „gaucho papként” emlegetnek, mert öszvérháton járta egyházmegyéjét. (Gaucho [ejstd: gaucsó], spanyol szó: ‘dél-amerikai lovas marhapásztor’ – a szerk.) A pápa 2016-ban avatta szentté Brocherót.
Az argentin szent példát mutat a papoknak arra vonatkozóan, hogyan ajánlják fel életüket az Úrnak – emelte ki a vatikáni audiencián a Szentatya.
José Gabriel del Rosario Brochero (1840–1914) Argentínában, Córdoba mellett, a Sierras Chicas hegyvonulat lábánál fekvő településen született. 1856-ban lépett be a szemináriumba, 26 éves korában mutatta be az első szentmisét. Kitűnt a betegek és haldoklók ápolásában, különösen az 1867-es kolerajárvány idején.
Gaucho (jelentése: marhapásztor; cowboy) atyának nevezték, mivel öszvérháton bejárta egész egyházmegyéjét, és mindenhová elvitte Isten igéjét. Élete utolsó szakaszában megbetegedett leprában; megvakult és megsüketült. Utolsó szavai ezek voltak: „Most már teljesen készen állok az útra.”
II. János Pál pápa 2004-ben tiszteletreméltónak nyilvánította. 2013. szeptember 14-én Argentínában a boldogok sorába iktatták José Gabriel Brochero atyát. Ferenc pápát a boldoggáavatási szertartáson Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa képviselte.
Angelo Amato bíboros a Vatikáni Rádiónak adott akkori interjújában elmondta: rendkívül fontos esemény Argentína számára José Gabriel Brochero boldoggá avatása, mivel az egész nemzet ismeri és becsüli mint népe jótevőjét, a társadalmi és vallási fejlődés előmozdítóját.
A boldoggá avatásra vonatkozó apostoli levelében Ferenc pápa a következőket írta Brochero atyáról: „egyházmegyés pap, Krisztus szíve szerinti lelkipásztor, az evangélium hűséges szolgája, Krisztus szegények iránti szeretetének tanúja”. Két kézzel hintette el a jó magvait hazája földjében. Életszentségét mindenki elismerte, már földi élete során. Olyan pap volt, aki maradéktalanul hívei megszentelését szolgálta életével, különös tekintettel a szükséget szenvedőkre. A córdobai egyetemen filozófiatanári képesítést szerzett, ám a beszédeiben egyszerű nyelvezetet használt, hogy mindenki jól megértse mondanivalóját. Mélyen áthatotta Loyolai Szent Ignác spiritualitása; evangelizálását a Lelkigyakorlatok stílusa jellemezte.
A szegények közötti apostolkodása mindenekelőtt azt tanítja, hogy az életszentség minden megkeresztelt feladata. Angelo Amato bíboros a boldoggá avatáskor a következő három elköteleződést ajánlotta paptestvérei figyelmébe: tartsanak ki a szent tanítás szolgálatában, nagylelkűen hirdetve Isten Szavát; soha ne fáradjanak bele az irgalmasságba, az imába, a szertartások bemutatásába, a szentségimádásba és a megbocsátásba; örömmel gyakorolják a papi hivatást.
Az örömben virágzik ki a szolgáló szeretet és az életszentség
– hangsúlyozta az interjúban.
A Colegio Argentino növendékeihez és elöljáróihoz intézett szavaiban Ferenc pápa leszögezte: „A mi hivatásunk nem kiegészítés vagy eszköz más célok eléréséhez”, hanem „Isten terve az életünkre, amit Isten lát bennünk, ami felkelti az ő szerető tekintetét”. „Ki merném jelenteni, hogy ez bizonyos értelemben az irántunk érzett szeretete” – fogalmazott a Szentatya.
Annak érdekében, hogy a papok megtalálják önmaguk igazi lényegét, arra buzdítja őket a pápa, hogy
mások javára munkálkodjanak, önmaguk teljes odaajándékozásával annak érdekében, hogy szolgálatukkal felajánlást tegyenek Istennek.
Ferenc pápa kiemelte azt is, mennyire fontos, hogy a papok törődjenek lelki életükkel, nagy alázattal „életben tartva belső tüzüket”, és hogy vállalják a papi testvériséget. „A paptestvérekkel együtt vágyniuk kell arra, hogy megosszák mindazt, amijük van, és hogy elfogadják, ha mások kijavítják őket.” A Szentatya mélyen vallásos életre buzdítja a papokat, gyakori gyónással. Beszéde végén rámutatott az Eucharisztia nélkülözhetetlen helyére a papi életben, emlékeztetve arra, hogy Szent Brochero ezt soha nem hanyagolta el.
Végül a Szentatya Jézus és a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta az egybegyűlteket.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria