Tokiói egyetemistákkal beszélgetett a pápa

Az egyik fiatal azt tudakolta az egyházfőtől, hogy mi okozta neki a legnagyobb örömet azóta, hogy pápává választották 2013-ban. A Szentatya elmondta, sok öröme volt, de főként akkor boldog, ha emberek között lehet, és beszélgethet velük, különösen a gyerekekkel, az idősekkel, a betegekkel. Ezek a találkozások megfiatalítják és boldoggá teszik őt, sok örömet adnak neki.

A második kérdés a kompetitív társadalmat építő oktatásra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa kifejtette, hogy veszélyes csak a karrierre összpontosítani: ez a fajta nevelés ahelyett, hogy építene, kisebbé tesz, a meritokrácia szolgálatában áll. Az érdem nagyon fontos, de amikor az érdemet helyezik a középpontba, akkor a társadalomban mindent a teljesítmény határoz meg, és ez nagyon rossz dolgokhoz vezethet – ezzel szemben a mások iránti szolgálatra kell nevelnie az egyetemnek, ami nagy kincs.

Ha a fiataloknak nincsenek kulturális, történelmi, családi, emberi gyökerei, akkor nem tudnak fejlődni. Ahhoz, hogy rátaláljanak gyökereikre, a legjobb mód, ha beszélgetnek az idősekkel – buzdított a generációk közötti párbeszédre a Szentatya.

A következő kérdés a vallás jelentőségére vonatkozott. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa rámutatott: a vallás nem színházi találmány, hanem az emberi szív transzcendens utáni vágyából születik, amelyben megtalálja az Abszolútot, vagyis Istent.

Minden vallás építi az embert. Ha valaki azt mondja, hogy vallásos, de nem növekszik, nem szolgálja embertársait, akkor nem vallásos, hanem bálványimádó. Hasznot akar húzni vallásos pozíciójából. Minden igazi és hiteles vallási dimenzió építően hat és a mások iránti szolgálatra tanít. Az emberiség kiemelkedő alakjai mindig vallásosak voltak. Természetesen a keresztény kinyilatkoztatás, melyet vallok és sok keresztény vall, előírja, hogy imádjuk Istent és szolgáljuk a többi embert. Ha egy keresztény nem imádja Istent és nem szolgálja a többi embert, akkor nem keresztény, csak azt mondja magáról – hangsúlyozta a pápa. 

A tokiói egyetemi hallgatók ezután a természetvédelem és a szegénység kapcsán kérdezték a pápát. Ma az emberiség kötelező választás előtt áll: vagy komolyan veszi a környezetvédelmet, vagy önnön pusztulása felé halad. A Szentatya erre elmondta, hogy nemrég fogadott a Vatikánban egy óceániai küldöttséget, akik elpanaszolták: húsz év múlva néhány szigetet elnyel majd a tenger a globális felmelegedés következtében megemelkedő vízszint miatt.

Vállalnunk felelősségünket, és gondjainkba kell vennünk a Földet – hangsúlyozta Ferenc pápa. – Az emberiség tüdejének tartott Amazónia erdeinek kiirtása is erősen megbontja az ökoszisztéma egyensúlyát. Az önös gazdasági érdek, a pénz és a profit hajszolása megbosszulja magát. Nem lehet mindent feláldozni ennek az oltárán. Az ökológiai egyensúly megbomlása társadalmi egyenlőtlenségeket idéz elő, a szegénység pedig nő, mert a pénz mozgatja az egész világgazdasági rendszert.

A fiatalok arról is kérdezték a pápát, hogy milyen az önmagáról alkotott képe. A Szentatya szerint a tükörrel csínján kell bánni, nehogy hiúvá váljunk. Nem mindegy, hogyan ítéljük meg önmagunkat. Vigyáznunk kell, mert a tükör csalóka képet mutat rólunk – mondta Ferenc pápa, majd megvallotta, hogy ő igyekszik nem nézegetni magát a tükörben; hanem napi kétszer-háromszor megvizsgálja magában, amit napközben hallott, ami belül történt vele, hogy megítélje cselekedeteit, döntéseit, viselkedését. „Azt gondolom, hogy bűnös ember vagyok, akit Isten nagyon szeretett és még most is szeret. Ez nagyon boldoggá tesz.”

A menekültkérdést a Szentatya korunk egyik legnagyobb problémájának tartja, ami ugyanakkor az emberiség történelméhez tartozik. „Az ember migráns. A mai Európát migránsok alapították, akik évszázadokon keresztül érkeztek a kontinensre. Az európaiak nem itt születtek, migráns gyökereik vannak. Az Európába irányuló migránshullám a második világháború óta az egyik legnagyobb tragédia, olyan probléma, amivel szembe kell néznünk. A háború vagy az éhínség elől menekülő migránst nem lehet elutasítani. Ő emberi személy: be kell fogadni, és integrálni kell. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a migránsokat gettókba zárni. Az integráláshoz pedig hozzátartozik a személy befogadása, az, hogy oktatást és munkát adunk neki. Ha magukra hagyjuk őket, elszigetelten, az a békét veszélyeztetheti, mert terrorista csoportok alakulhatnak.” Ferenc pápa szerint ennek alternatívája a keveredés, a népek integrációjából születő új családok. Hangsúlyozta azt is, hogy természetesen a migránsoknak is tiszteletben kell tartaniuk a befogadó társadalom törvényeit, történelmét. Az öregedő Európára utalva a Szentatya megjegyezte: Az európaiak nem szülnek gyerekeket. Ezt a teret előbb-utóbb a beérkezők fogják kitölteni. Az integrálás ahhoz segít hozzá, hogy ez a jelenség ne traumatikusan történjen.

A tokiói Sophia Egyetem diákjainak utolsó kérdése az volt, hogyan tekint a pápa Japánra, szándékában áll-e meglátogatni őket. A Szentatya elmondta, hogy egyszer járt Japánban, egy hetet töltött Tokióban. A japán nép hisz az eszmékben, mély vallásos érzés jellemzi, dolgos, és sokat szenvedett történelme során. Ami a gondokat illeti, a pápa szerint a túlzott versengés és a fogyasztói társadalom túltengése ártalmas lehet és elveheti az emberek erejét.

De Japán nagyszerű ország, csodálom. Persze, hogy szeretnék elmenni oda. Már kaptam hivatalos meghívást. Nem tudom, hogy hamar eljöhetek-e, mert sok utazás áll még előttem. De nagyon szeretem a japán népet, és örülök ezeknek a párbeszédre irányuló kezdeményezéseknek… Legyetek továbbra is nyugtalanok, így megőrzitek évezredes kultúrátokat – búcsúzott a videobeszélgetés végén Ferenc pápa a japán fiataloktól.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír