Turai János hitközségi elnök üdvözlő szavai után beszédet mondott mások mellett Marton Zsolt váci megyéspüspök; Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök; Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető-igazgatója; Surjányi Csaba, a Hit Gyülekezete váci és miskolci közösségének vezető lelkésze, valamint Rétvári Bence országgyűlési képviselő.
Marton Zsolt püspök megemlékezésében úgy fogalmazott: Auschwitz-Birkenauban az emberiség a „sötétség völgyében” járt, ezért a bizalom imájára hívta a jelenlévőket, Dávid zsoltárával, amelyet a keresztények is imádkoznak: „Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, zöldellő réteken legeltet. A nyugalom vizéhez terel, és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad. (…) Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át.” (Zsolt 23,1–4.6)
A főpásztor arról is beszélt, hogy Ferenc pápa és két elődje hogyan viszonyult az eseményekhez. Fontos történelmi tényként szólt arról, hogy II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa is személyesen átélték a II. világháború sötét időszakát, családjukon, barátaikon keresztül is tapasztalatot szereztek az üldöztetésekről, és pápaként mindketten ellátogattak az egykori haláltáborba. Ferenc pápa is fontosnak tartotta, hogy felkeresse Auschwitzot: 2016-os látogatásakor csendben imádkozott azon a téren, ahol a névsorolvasást tartották, és a foglyokat felakasztották. Távozása előtt ezt írta be a „Tisztelet Könyvébe”:
Uram, könyörülj népeden, Uram, bocsásd meg ezt a sok kegyetlenséget.”
A váci megyéspüspök Szent Maximilian Kolbe történetét is felidézte, aki katolikus papként került fogságba. Ha egy fogoly megszökött valamelyik blokkból vagy munkáscsapatból, foglyokat választottak ki ugyanonnan, és lassú éhhalálra ítélték őket az erre szolgáló cellákban. Szent Maximilian Kolbe felajánlotta életét egy másik fogoly életéért cserébe, aki sokgyermekes családapa volt. Éhhalálra ítélve halt meg a börtönben; áldozatáért a Katolikus Egyház 1982-ben szentté avatta. Cellájában emléktáblát helyeztek el, és gyertya ég Szent II. János Pál pápa jóvoltából – mondta a váci zsinagógában tartott megemlékezésen Marton Zsolt püspök.
A beszédek elhangzása után megemlékező istentiszteleten imádkoztak a holokauszt áldozatainak lelki üdvéért.
Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel. Január 27-én ezért minden évben megemlékeznek a holokausztról. 2024. április 3-án vette kezdetét a Holokauszt 80 emlékév, amelynek megnyitóját Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában tartották.
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: Antonio Spadaro SJ; vaconline.hu; Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria