„A csengeri esperesi kerület egyik kicsiny falvában, a Rozsályhoz tartozó Túrricsén alig két esztendő alatt valóra vált sokat dédelgetett álmunk. Tervünk az volt, hogy az alig 70 főt számláló katolikus közösségnek is legyen egy helye, ahol összegyűlnek imádkozni, hogy legyen egy helye, ahol tud az Úrnak szolgálni.” Így kezdődik a tudósítás a Görögkatolikus Szemle X. évfolyamának 11. számában (azaz az 1999. novemberi lapszámban) arról az örömteli eseményről, amely egy pici erdőháti településen történő templom felépüléséről és felszenteléséről számol be.
A negyedszázados jubileumon a főpásztor mellett a helyiekkel ünnepelt a templom építtetője, az 1995–2001 között Rozsályban szolgáló Orosz István, jelenleg kállósemjéni parókus, esperes; Halinda Gyula ökonómus atya, aki korábban Kölcséről rendszeresen járt Túrricsére is szolgálni; a csengeri esperesi kerületet pedig a szomszéd egyházközség lelkipásztora, Gajdos László csegöldi parókus képviselte. Szolgált Gánicz Tamás diakónus és Magyar Richárd alszerpap is.
A Szent Liturgia elején Szocska A. Ábel püspök megáldotta és megszentelte a közelmúltban felújított templombelsőt.
A templom védőszentje Szent Tamás apostol. A főpásztor is róla beszélt szentbeszédében, és rámutatott arra, Tamás apostol kételkedését milyen könnyű félreértelmezni.
„Hajlamosak vagyunk Tamás apostolt megítélni. Milyen Krisztus-követő volt ő, hiszen ott élt Jézus mellett, mégis kételkedett az ő szavaiban? Nem Tamás volt az egyetlen Jézus környezetében, aki jelet vagy valami csodás eseményt kért az Istentől. De Isten nem adott mindenkinek jelet. Nem mutatta meg mindenkinek isteni hatalmát. Nem tett mindenhol csodát. Jézus életében olyan sok embernek, akik csodát vagy jelet kértek tőle, nem adott jelet, de Tamásnak igen, aki hitében megerősödve leborul: Én Uram, Én Istenem!”
Szocska A. Ábel személyes életéből vett példával hívta fel a figyelmet arra, hogy mi mindannyian kicsit Tamások vagyunk. „Mi is sokszor kérünk jelet, és próbára akarjuk tenni az Istent. Vajon az Úristen megerősít engem? Megmutatja az Ő csodás hatalmát? Egyszer-egyszer az életünkben ez megadatik. Az életünkben kell, hogy legyenek ilyen pillanatok. És ez nem a hitetlenségünknek a jele. A kételkedés, amely időnként a szívünkben felüti a fejét, sokszor képes a hitünket megerősíteni. Mert ha nem kérnénk jelet, akkor nem tapasztalnánk meg az Úristennek a segítő kegyelmét. Ez nem vakmerőség. És ez nem is azt jelenti, hogy az Úristen mindig mindenkinek megadja azt, amit kérünk tőle.”
„Biztos vagyok abban, ahogy Tamás apostolnak az Úristen megmutatta az Ő kegyelmét, ugyanúgy mindannyiunknak, akik ebben a templomban, kápolnában az Úr Jézus Krisztussal találkozunk, képes megmutatni az ő hatalmát. Adja Isten, hogy ez a 25 éves jubileum mindannyiunkat megerősítsen hitünkben, és hogyha az élet minden napjaiban nehézségeink, kérdéseink vannak, jöjjünk el ebbe a kápolnába, s érintsük meg az Úr Jézusnak a sebeit, hogy általa megmutathassa az ő kegyelmét” – tette hozzá a püspök.
A Szent Liturgia végén Túrricse fiatal polgármestere, Lengyel Marcell köszöntötte Szocska A. Ábelt, aki a meghívott papokkal együtt, csupa túrricsei termékekből álló, díszes ajándékkosarat kapott, ami lekvárt, mézet, pálinkát és kétféle befőttet tartalmazott.
Az egész falu érdeme, hogy az elmúlt egy évben több felújítási munkálat is történt a templomban: külső és belső festés, a csatorna és a kerítés javítása, festése, új előtető, térkő kialakítása.
A záróáldás előtt Orosz István atya mesélt a templom építésének körülményeiről, az akkori lehetőségekről.
A himnuszok eléneklése és az olajkenet (miroválás) után a polgármesteri hivatal házasságkötő termében folytatódott az ünneplés.
Szöveg: ifj. Obbágy László
Fotó: Rozsályi Görögkatolikus Parókia Facebook-oldala
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria