A béke napján Częstochowában – A Fekete Madonna-zarándoklat harmadik napja

Hagyományosan reggelente nyitják fel a Fekete Madonna kegyképét fanfárok hangja és dobszó kíséretében. A zarándokok számára is ezzel kezdődött a nap, az ősi ikon ismét teljes egészében láthatóvá vált: az élő tekintetű Mária, karján Jézusával.

A magyar hívők e „napindító” után szentségimádáson, majd a békéért bemutatott szentmisén vettek részt a Szent II. János Pál pápáról nevezett kápolnában, ahol Csató Béla tiszteletbeli kanonok, csíkszentkirályi plébános volt a szónok.

Az erdélyi lelkipásztor hangsúlyozta, az egész zarándoknap a béke jegyében zajlik; remény szerint Krisztus békéjében, melynek alapja az értelmével, akaratával, érzelmeivel élő teljes ember Isten felé fordulása. A szívben létrejövő harmónia ajándék, s az igazságból születik – fejtette ki Csató Béla.

A béke napja a kegyhellyel való ismerkedéssel telt a zarándokok számára, akik a szálláshelyen elfogyasztott reggeli után zászlós menetben vonultak be a magyar pálosok által alapított szent helyre, a lengyel nép lelki fővárosába, Częstochowába, a menet élén 19 marosvásárhelyi iskolással, Balla Imre atya zászlóvivő ministránsaival.

Az egykor erődként szolgáló, jelenleg – a bazilika mellett – számos kápolnát magába foglaló kegyhely épületegyüttesében található hatalmas Kordecki teremben a több mint kétszáz magyar zarándokot a volt częstochowai pálos perjel, Marian Waligóra köszöntötte.

Ezen a helyen találkozhatunk a Szűzanyával, aki elvezet bennünket Krisztushoz – mondta a szerzetes, és örömét fejezte ki, hogy a pandémia karanténidőszaka után ismét magyar zarándokokhoz szólhat.

Röviden felidézte a magyar pálosok és Częstochowa történelmi kapcsolatait és a Fekete Madonna-ikon idehozatalának körülményeit.

Ezek után Gelencsér Tibor krakkói főkonzul szólt a jelenlévőkhöz, majd Aranka Małkiewicz turisztikai referens ismertette részletesen a tudnivalókat a kegyhelyről.

Többek közt elmondta, hogy az itteni kolostor  – Jasna Gora, azaz Fényes hegy – a nevét a budaszentlőrinci pálos kolostorközpont ugyanezen elnevezéséről kapta.

Lelki útravalóként Tamás József gyulafehérvári nyugalmazott segédpüspök elmélkedését hallhatták a jelenlévők a követendő keresztény magatartásról, amelynek legfontosabb eleme a tenni akarás, a cselekvés „azokkal együtt, akiket mellénk állított az élet”, a remény, a nyitottság a jövő felé, hiszen az Egyház nem válhat múzeummá, és a szolidaritás a közösségben, valamint a szegények, árvák, a szenvedélyek rabjainak felkarolása.

A Kordecki teremből a zarándokok a közeli lovagterembe mentek át, ahol láthatták többek közt a Szent Hedviget ábrázoló impozáns festmény mellett magyar királyaink alakjait is. A kegyhely múzeumában pedig megtekinthették Báthory István kardját.

A béke napja Boldog Özséb szobrának koszorúzásával folytatódott. A Hargitafürdőről érkezett Bátor Botond pálos szerzetes, a Fekete Madonna-zarándoklat kegyhelyen belüli szervezési teendőinek jelentős részét körültekintő határozottsággal intéző, ugyanakkor mindig mosolygós, a humorra fogékony pálos szerzetes ez alkalommal beszélt hosszabban a zarándokokhoz.

Mint mondta, a szobron Boldog Özséb alakja fáklyaként tart a kezében egy lángocskákból összeálló fénycsóvát, jelképezve azt, hogy annak idején egybegyűjtötte a remeteközösségeket, megalapítva a pálos rendet.

Bátor Botond hozzátette, hogy Özséb, a tanult kanonok nem éppen úgy tervezte az életét, hogy egyházi elöljárókkal tárgyalva magára vegye egy szerzetesi közösség megalapításának gondját, de mégis megtette Isten akaratát, engedelmeskedett, s így jött létre a magyarságot védelmező pálos rend.

Mindannyian megtapasztalhattuk, hogy van, amikor nem akarunk valamit, ami mégiscsak Isten adta feladatunk, ebben az esetben is tudnunk kell azt mondani: „Uram, ha te akarod, megteszem” – folytatta Bátor Botond.

A szobron látható kereszt pedig azt jelképezi, hogy nem szabad félnünk a nehézségektől, Isten útján a kereszt által adatik a feltámadás – mondta a szerzetes.

Felidézte a pálos rendet ért török pusztítás, a II. József rendelete, valamint a kommunisták üldözése idején kialakult helyzetet, majd a rend újraindulását.

Bátor Botond éppen a pálos generálissal való tárgyalásról érkezett a szobor koszorúzására, és kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a pálos rendért, amelynek jelenleg vannak kameruni, illetve osztrák hivatásai, így napjainkban inkább nemzetközi téren gyarapodik.

A béke jegyében zajló zarándoknap keresztútjárással folytatódott a częstochowai erőd falain haladva, az erődöt körülvevő zöld területen felállított művészi stációszobrokkal egy magasságban meg-megállva. A keresztúton a zarándoklat papi lelkivezetői felváltva mondtak elmélkedéseket.

A nap hátralévő részében a magyar zarándokok meghallgathatták Pálmai Árpád orgonahangversenyét a kegyhely bazilikájában, Soltész Miklós államtitkár jelenlétében részt vehettek a katyńi és a szmolenszki áldozatok emlékművének koszorúzásán.

Este a zarándoklat lelki vezetői Tamás József püspök főcelebrálásával tartottak szentmisét, amely után a magyar hívők a lengyelek Apel-imádságába kapcsolódtak be. Ez az ima a hitben való kiállásról, az abban való megmaradásról szól.

A częstochowai pálos szerzetesek a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet ’Apel’-nek (sorakozónak) neveztek. Az imádság konkrétan Wyszyński bíborosért szólt, de az egész népért is. Az ima a hitet és az összetartozást kifejező énekekből, egy szentírási részből és annak magyarázatából, egy tized rózsafüzérből és egy záró áldásból áll.

(Folytatjuk a Fekete Madonna zarándoklatról szóló beszámolót.)

Szerző: Körössy László

Fotó: Gieszer Richárd

Magyar Kurír