A cselekedet Krisztusból forrásozik – Karitászönkénteseknek tartottak továbbképzést Székesfehérváron

A lelkinap az Isten szeretetétől megajándékozott emberről szólt, aki továbbadva azt másokat szolgál vele. Külön figyelmet szenteltek az idősgondozásnak, de az önkéntesek széleskörű tájékoztatást kaptak a katasztrófahelyzeti feladatokról, illetve a gyakorlati és lelki segítségnyújtás lehetőségeiről is.

Lelki útravalójában Spányi Antal püspök, a Katolikus Karitász elnöke arról az alázatról beszélt, amelyet a szentek életpéldáján keresztül láthatunk, és amit Szűz Mária is egész életével megélt. Ez az alázat elengedhetetlen mindazok számára, akik Krisztus küldetésében járnak, az Isten és az emberek szolgálatában. „A karitászmunkatárs Krisztus hiteles tanúságtevője. Az ő szeretetével a szívünkben megyünk a betegekhez, Jézust látjuk meg azokban, akiket látogatunk.

Azzal a keresztényi alázattal kell végeznünk munkánkat, hogy csak eszközök vagyunk Isten kezében, aki küld minket.

Ahogy Jézus mondta apostolainak: aki nagyobb akar lenni a többinél, legyen mindenkinek a szolgája, legyen alázatos (vö. Mt 20,25–27 és Mk 10,42–44). Adja az Úr kegyelmét, hogy alázatban, szeretetben, hitben tudjuk végezni azt a feladatot, amelyre Ő hívott meg minket” – hangzott el a főpásztor buzdításában.

A találkozó szakmai programmal folytatódott a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Spányi Antal megköszönte, hogy az önkéntesek meghallották és elvállalták a meghívást, majd Tornyai Gábor székesfehérvári plébános előadásában az Isten ajándékozó szeretetéről beszélt, amelyet befogadva az a szeretet továbbadására készteti az embert.

Mint mondta, a karitász az Egyházhoz tartozásunkról szól, és egyedül akkor van értelme, hogyha több mint humanitárius szervezet: Isten szeretetéből kell fakadnia. Sokan vannak a világban, akik szociális érzékenységgel rendelkeznek és segítenek a rászorulókon, éhezőkön, vagy olyanokon, akik nem iskolázottak. Ezt emberbaráti szeretetből teszik.

Ám a karitász lényege éppen az, amit XVI. Benedek pápa is megfogalmazott első enciklikájában: Deus caritas est, azaz Isten szeretet. Mindennek, ami keresztényi, ebből kell forrásoznia. Az élő szeretet forrása ajándékoz meg engem, ami cselekvésre, továbbadásra késztet.

Ahol a cselekedet Krisztusból forrásozik, ott kezdődik a karitász

– zárta beszédét Tornyai Gábor.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese az önkéntesek katasztrófahelyzeti segítésnyújtás lehetőségeit mutatta be, ami a professzionális segítésen túl a legtöbb esetben lelki támogatást is jelent.

Az irgalmas szeretet, amiben többek tudunk lenni mi, karitászosok.

Ferenc pápa szerint maga az evangélium, amikor ott vagyunk a másikkal és reményt tudunk nyújtani” – hangsúlyozta az előadó, majd arról beszélt, mit is jelent a katasztrófa, milyen eszközök állnak rendelkezésre ilyen helyzetekben, amelyeket az önkéntesek segítségével tudnak a terepen használni. Beszélt a Katolikus Karitász katasztrófastratégiájáról, amelynek fontos része a gyorsssegélyezés, a kármentesítés, a védekezés, és újjáépítésen túl az utógondozás. Bemutatta a katasztrófariasztás hazai és nemzetközi módjait és a katasztrófaprotokoll előírásait.

A találkozón Megulesz Gabriella, a dunaújvárosi karitászcsoport vezetője az idősgondozásról beszélt. Személyes tapasztalatait is megosztotta a segítségnyújtás helyes és lehetséges módjairól. Bemutatta, hogyan működik csoportjukban az idősek segítése, milyen korlátokkal, akadályokkal találkoznak, és hogy milyen örömöket rejt a szolgálatuk. Beszélt az idősek küldetéséről, arról a szemléletváltásról, amelyre szüksége van a mai társdalomnak és az Egyháznak, például a demencia, a rokkantság, a szenvedélybetegség területén.

Minden időskori élethelyzetre érvényes, hogy nagy érzékenységgel, melléjük szegődve, a szenvedő Krisztus szemlélése által kell végezni ezt a szolgálatot, hálózatot alkotva, körülvéve öregjeinket

– emelte ki a csoportvezető.

A lelkinap végén műhelymunka keretén belül osztották meg egymással tapasztalataikat a jelenlevők és gyakorlati példákon keresztül vizsgálták meg az időskor örömeit a családban, a közösségben, a társadalomban és az Egyházban.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír