A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült soroksári templomban bemutatták Szilas Imre Pünkösdi miséjét

A szentmisét Király Attila, a templom plébánosa mutatta be. Az evangélium Jézus búcsúbeszédének azon versrészlete volt, amelyben figyelmezteti tanítványait: „Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad.” (14,13)

Homíliájában a plébános emlékeztetett: húsvétkor a megváltást ünnepeltük, egy héttel ezelőtt pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását, most pedig a Szentháromságot, az Isten misztériumát, ember és az Isten kapcsolatát.

Mit gondolunk Istenről, milyennek látjuk? A Szentháromság titkát Jézus nyilatkoztatta ki az Újszövetségben. Isten megismerése tulajdonképpen önmagunk megismerése is, hiszen Isten önmaga képére és hasonlatosságára teremtett minket. Isten a legtökéletesebb szeretetközösség; a közösség eszménye valósul meg a Szentháromságos Istenben – fogalmazott Király Attila. – A szeretet Istennek nem a tulajdonsága, hanem a lényege. Isten a szeretet, olvashatjuk János evangéliumában.

A szónok megvilágította: a szeretet kilépés önmagunkból, mindig a másik felé fordulás, a másik ember befogadása. A Szentháromságot a szeretet teszi eggyé. Az Atya kilép önmagából, tökéletesen odaadja magát, és ebből lesz az én. Ekkor az Atya a Fiúban van. A Fiú ugyanezt teszi, tökéletesen visszasugározza az Atyát és önmagát az Atyának, és akkor a Fiú az Atyában van. Ez dinamizmus, nem statikus állapot, folyamatosan történik.

Sem az Atya, sem a Fiú soha nincsen önmagában, folytonos köztük a szeretetcsere, a szeretet izzása. Az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetéből származik a Szentlélek, akiben minden pillanatban jelen van az Atya és a Fiú.

A Szentháromság személyei egymásban vannak, de ez nem statikus helyzet, hanem

dinamikus történés. Folytonosan kilépnek önmagukból, szétsugározzák a szeretetet, és ez Isten boldogsága.

A másoknak való odaadottság mindig boldogság. Szerelmesek, barátok, művészek boldogsága, és ezek mind bizonyítékok Isten boldogságára, amely nem áll meg a három isteni személynél, a Szentlélekben kiárad a teremtő Isten szeretete az emberek felé, bevonva őket ebbe a szeretetbe. Az ember arra van teremtve, hogy részt vegyen ebben a szeretetcserében.

A Szentháromságos Isten Jézus Krisztusban eljött hozzánk. Az egyházatyák úgy fogalmaztak: az Isten emberré lett, hogy az ember Istenné lehessen. Szentháromságos értelemben: közösség Istennel, mindennel és mindenkivel. Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, és örökké éljen. Jézus Krisztusban Isten önmagát adja az embernek, bekapcsolva a szeretetközösségbe. Isten a Fiúban, Jézusban ma is odaadja magát nekünk. Jézus kilépett önmagából, önmagát adta oda a mi bűneinkért, megváltásunkért, és elküldte nekünk a Szentlelket.

A Szentháromság csodálatos titok, amelyben feltárul az ember és az Isten titka. A Szentháromsággal ma is találkozhatunk, úgy mint teremtő Atyával, aztán a mindig mellettünk lévő, földi utunkon bennünket végigkísérő, sőt vezető Fiúval, és úgy is, mint a mindent és mindenkit átjáró Szentlélekkel. Adja Isten, hogy mindennapi tapasztalat legyen számunkra a Szentháromság titka, ne csak tanítás, hanem maga az élet! – fohászkodott homíliája végén Király Attila plébános.

Szilas Imre Pünkösdi miséje a hagyományos beatzene dallamára épül, de megjelennek benne a kemény rock motívumai, sőt, a gregorián elemei is, időnként pedig himnuszi magasságokig emelkedik a zenemű, így a zárótétel, a Szentlélek jöjj!, amelynek Rózsásné Kubányi Andrea állította össze a szövegét, különböző egyházi énekek alapján:

„Szentlélek, jöjj, isteni Láng,
a Mennyből szállj le reánk! (…)
Töltsd be a szívünk, maradj velünk,
Szentlélek Istenünk! (…)
Óvj meg a bűntől,
Ó Istenünk,
Békédet add nekünk (…)
Úristen, az első pünkösd
Lángolását add meg népednek!
Ujjongjon minden élő!”

A szentmise végén lapunk kérdésére Szilas Imre elmondta: 2021-ben írta a Pünkösdi misét, egykori zenésztársa, Bardóczi Gyula kérésére, aki a mostani bemutatón is ott ült a dobnál, egy másik volt zenésztársuk, Ullmann Ottó pedig basszusgitáron játszott. Bardóczi Gyula 2019-ben a kanadai Torontóban tartózkodott, ahol éppen új templomot építettek. A tervek szerint pünkösdkor szentelték volna fel. Amikor hazajött, felhívta a Los Angelesben élő Szilas Imrét, hogy szeretné, ha írna egy pünkösdi misét.

Szilas Imre korában már komponált Húsvéti misét, Karácsonyi misét és az Abonyi misét. A templom végül nem épült fel, Szilas Imre viszont megírta a Pünkösdi misét. Kifejtette: a pünkösd rendkívül felemelő, fontos egyházi ünnep, de sajnálatos módon még a hívők között is vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget; háttérbe szorul a karácsony, a születés és a húsvét, a keresztre feszítés, Krisztus megváltó halála, majd feltámadásának ünnepe mögött. Sokan nem is értik és nem is érzik át a jelentőségét. Szilas Imre ugyanakkor gyönyörű ünnepnek tartja, amikor a Szentlélek kiáradása folytán kommunikálunk az Istennel, pünkösd az Egyház megszületése. Évtizedek óta tervezte, hogy ír egy pünkösdi misét, Bardóczi Gyula felkérése pedig megerősítette abban, hogy megvalósítsa évtizedek óta dédelgetett álmát.

A Pünkösdi mise zenei sokrétűségével kapcsolatban Szilas Imre elmondta: megjelennek benne kedvenc műfajai; az ő generációjának természetes a beat-, a rockzene szeretete, hiszen tinédzser volt, amikor ez a műfaj megszületett, majd begyűrűzött Magyarországra. Óriási erővel hatott rájuk ez a zene. Sokan még ma is csodálkoznak, hogyan fér meg egy emberben egymás mellett a rock és a klasszikus zene szeretete, de ez neki semmiféle gondot nem okoz. A gregorián gyönyörű dallamai állandóan ott vannak a fejében, a lelkében. Ötvözi ezeket a stílus- és műfaji elemeket, ösztönösen születnek meg benne a különböző hangnemű dalok, igazodva a szövegek tartalmához.

Szilas Imre reméli, hogy zenéje felemeli az embereket az ég felé, és aki meghallgatja a Pünkösdi misét, közelebb jut Istenhez.

Rózsásné Kubányi Andrea szerkesztésében megjelent a Pünkösdi mise kottáskönyve. Remélhetőleg a közeljövőben CD-n is megjelenik a zenemű.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír