A hallgatás és meghallgatás művésze – A 80 éves Németh László penitenciáriust köszöntötték Győrben

A szeminárium után Németh László Oroszlányba és Majkra került káplánnak 1967. augusztus 22-én, itt kezdte meg a rendszeres lelkipásztorkodását. Az egyik legszebb szolgálatot végezte – ahogy ő fogalmaz –, a gyóntatást. A napra is pontosan emlékszik, elsőpéntek volt, amikor először találkozott gróf Eszterházy Móricné Károlyi Margit grófnővel, aki ellentmondást nem tűrően kijelentette: „Szentgyónást szeretnék végezni, mától kezdve ön az én lelkiatyám.”

„Szúrós tekintetétől – akinek ura annak idején miniszterelnök volt – nem mondom, hogy nem cidrizett a lábam – elevenítette fel a pillanatot Németh László –, de hát a kegyelmes asszony gyóntatójává lenni nem volt mindennapi dolog.”

Németh László helynökként szolgált nyugdíjba vonulásáig a Győri Egyházmegye Püspöki Hivatalában. Az irodai munka elvégzése után átsétált a székesegyházba, ahol látta a tétován ácsorgó hívőket. Beült az egyik gyóntatófülkébe, és órákig hallgatta a lelki terhek súlyától megszabaduló embereket.

A hallgatás és mások meghallgatása a művészetek közé tartozik. Az emberi érintkezés elengedhetetlen formája. „Empatikusnak, együttérzőnek kell lennem a másik emberrel, beleéreznem magam a helyzetébe. Ha megtapasztalja, hogy a másik együttérez vele, az már a vigasztalás olyan formája, hogy úgy mondjam, esőcseppje, amire a természet áldást mond a Magasságbelinek, minden egyes esőcseppért... Ha meg tudjuk hallgatni a másik embert, és látják, hogy nem vagyunk nagyképűek és lekicsinylőek, akkor megnyílnak, és erre sokkal nagyobb szükségük van, mint gondolnánk” – vallja hittel Németh László.

A Győri Egyházmegye Püspöki Hivatalának munkatársai bensőséges ünnepség keretében köszöntötték születésnapja alkalmából Németh Lászlót.

Vele készült portrébeszélgetés a Magyar Katolikus Rádió Tükörkép című műsorában 2024. szeptember 16-án, amely visszahallgatható IDE kattintva.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír