A szeretet nem marad visszhang nélkül – Lisieux-i Szent Terézt ünnepelték Budapest-Rákoshegyen

„Isten dicsőségére és Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére születésének 150. évében készült e harang a rákoshegyi római katolikus templom részére az Úrnak 2023. esztendejében” – hirdette a szentmise előtt a templom elé kihelyezett harang felirata, amely két fő adakozó, Hunyadi Gábor és Benkó László, valamint a rákoshegyi hívek és a XVII. kerületi önkormányzat adományából készült Gombos Miklós és Ferenc műhelyében.

A harangszóval a békére és Isten jelenlétére hívjuk fel a figyelmet. A harang összehívja a közöséget örömben, bánatban, amikor hálát adunk, vagy éppen könyörgünk valamiért – fogalmazott Martos Levente Balázs püspök a szentelési szertartás bevezetőjében, majd azt kérte a jelenlévőktől:

Csatlakozzatok szívetekkel ehhez a hanghoz, hogy amikor ez a harang megszólal, a közösség áldását is közvetítse a környék számára.

A könyörgés elhangzása után a püspök szenteltvízzel meghintette, olajjal megkente, valamint tömjénezte a harangot, amelyet ezután rögtön be is emeltek a toronyba.

Ezt követően vonultak be a hívek a templomba, ahol a szentmise elején Erdődi Ferenc plébániai kormányzó köszöntötte a püspököt, az adományozókat, Horváth Tamást, a kerület polgármesterét és az egybegyűlt híveket.

Martos Levente Balázs homíliájában Szent Pál Filippieknek írt levelének a szentleckében hallott (Fil 2,1–11) tanítására irányította a figyelmet.

A nemzetek apostola majdnem mindegyik közösségben valamilyen nehézséget tapasztalt; de ez természetes, hiszen életünket egyénként és közösségként is a feltámadt Krisztushoz igazítani nem megy könnyen, egyik napról a másikra – mondta a püspök. – A filippi bizonyos értelemben kivételes közösség volt Szent Pál számára. Azt írta róluk: „testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám”. Mégis buzdítással fordult hozzájuk: egyetértést, alázatot, a másik iránti elfogadó szeretetet kért tőlük. Mi is sokszor megtapasztaljuk, hogy szinte semmiben sincs egyetértés, nincs közös út. Pál apostol tapasztalatból tudta: nincsen emberi közösség az egyetértés és együttérzés melletti tudatos elköteleződés, alázat, az összetartozás melletti döntés nélkül.

„Ne keresse senki csak a maga javát, hanem a másét is!” – írta az apostol.

Az igazi szeretet hídépítés, aminek nem elég, ha egy pillére van, hanem kettő kell hogy legyen: az önmagunk szeretete, a magunkról való gondoskodás mellett a másik szeretete, a másik titkára való megnyílás.

Szent Pál eljut ebben a szeretetkapcsolatban Jézushoz, aki úgy tudta magához ölelni a teljes embert, hogy közben a mennyei Atyával békében és egységben volt. Az igazi találkozás feltétele, hogy én is és a másik is egészen önmaga lehessen.

Isten nem kevesebbet kínál, mint önmagát, és ezzel egészen önmagunkká tesz minket, embereket is, akik a képmására lettünk teremtve

– mutatott rá Martos Levente Balázs, majd hozzátette: Ezen a búcsún azt szeretnénk kérni a Jóistentől, hogy olyan közösség lehessünk, amelyet Istennek ez a titka – egészen vele lenni és egészen önmagunkká válni – átjár és éltet.

Ezt látjuk Lisieux-i Szent Teréz életében: a kis utat, a mindennapi önátadás útját. Ő éppen Szent Pál szavain elmélkedve jutott el arra a felismerésre, hogy mi az ő helye az Egyházban: „anyámnak, az Egyháznak a szívében én akarok lenni a szeretet”, mert „megértettem, hogy az Egyháznak szíve van, és hogy ez a szív csupa lángoló szeretet”. Így lett ő a kolostorba zárkózva, mégis mindenki felé megnyílva a missziók védőszentje.

A püspök szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban Rómában püspöki szinódus zajlik. Ferenc pápa arra hívta az Egyházat, hogy térjen meg, a szó missziós értelmében, hogy engedje, hogy a mások felé fordulás egészen átjárja. A pápa nem mindent elsöprő reformot akar, hanem azt, hogy a jézusi küldetés kiteljesedjen az Egyházban. Most ennek a missziós megnyílásnak az új útját keresik a püspökök – és mi itt ünnepelve csatlakozhatunk ehhez a szándékhoz.

Martos Levente Balázs a 2022-es népszámlálás nemrég közzétett adataival, a vallási hovatartozást megvallók számával kapcsolatban megjegyezte: ez is arra hív minket, hogy kérjük Szent Teréz, a missziók védőszentjének közbenjárását. Nem arról van szó, hogy a számokat szeretnénk növelni, hanem arról, hogy megértsük, az ember ma is, mint mindig, szeretetre vágyik.

Ha mi Krisztust akarjuk követni, akkor azt kell megmutatni: Isten a szeretet. Kérnünk kell, hogy az ő szeretete formáljon miket, és akkor hitelesek leszünk.

Miközben bevonultunk, még nem az új harang szólt, de bennem felidéződött a zsoltár: „Minden földre elhat szózatuk, a földkerekség végéig eljut igéjük.” (Zsolt 19,5) Az Egyház hiszi, hogy az a szeretet, amely a szívünkben felcsendül, nem marad visszhang nélkül – mutatott rá a püspök. – „Imádkozom, hogy ez a megújulás a mi szívünket is átjárja, és rajtunk keresztül a világot is.”

A szentmise végén Erdődi Ferenc köszönetet mondott a püspöknek a szolgálatáért, kifejezte az egész közösség háláját az adományozóknak, Gombos Miklósnak és Ferencnek, Szabó Tiborné önkormányzati képviselőnek, aki az ünnep főszervezője volt, és mindenkinek, aki áldozatvállalással, munkával hozzájárult a harang elkészüléséhez és a búcsú megvalósulásához.

A szertartás végén a templomban őrzött Lisieux-i Szent Teréz-ereklyével az ünneplő közösség – immár az új harang hangjával kísérve – kiment a templomkertben található lourdes-i barlanghoz, ahol rövid imádság után a püspök áldást osztott az ereklyével.

A plébániaközösség ünnepe az idén immár huszonötödik alkalommal megrendezett – a templom búcsújához kapcsolódó – rákoshegyi napok keretében, kulturális és családi programokkal folytatódott: többek között zenekari koncert, táncház, gyerekek előadásai, közben népi játékok, gokart, légvár várta a kicsiket és nagyobbakat.

Délután a templom adott otthont az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara ünnepi hangversenyének, amelyet Lisieux-i Szent Teréz születésének 150. évfordulója és a rákoshegyi templom új harangjának felszentelése tiszteletére szerveztek.

A templomtoronyba beemelt harangot ezután már csak kevesen láthatják, de a hangja mindennap emlékeztet a rákoshegyi közösség hitére, Szent Teréz iránti tiszteletére, és hirdeti „a kis út szentjének” – a harangra is felírt – üzenetét:

Csak egy dolgot kell megtenni idelenn: szórják Jézus elé a kis áldozatok virágait.”

Szerző: Szalontai Anikó

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír