A tanár személyiségét nem pótolhatják a gépek – A digitalizációról a KATTÁRS-on

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) rektorának nagy érdeklődéssel kísért szekcióelőadásán igazgatók, tanügyi szakemberek mellett Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és több pap is részt vett.

Pajtókné Tari Ilona a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében zajlott tudományos konferencia szekcióülésén a napjainkban zajló társadalmi folyamatokat vázolva a digitális oktatással kapcsolatos elvárásokról, előnyökről és kihívásokról beszélt, ehhez kapcsolódva pedig bemutatta az EKKE digitális fejlesztéseit az oktatás – különösképpen a pedagógusképzés és a köznevelés – területén.

A rektor rámutatott a digitális technológia ugrásszerű fejlődésének hatására, s legutóbbi időkben, 2023-tól a mesterséges intelligencia térnyerésére.

A gyermekek napjainkban egy technológiavezérelt társadalomba születnek bele – mutatott rá az előadó. Az oktatási környezet digitalizálódása iránti igény is természetes velejárója napjaink társadalmi folyamatainak.

A pedagógusok – s minden állampolgár – felelőssége, hogy miként állunk hozzá mindehhez. A rektor Christopher Mattheisent, a Telekom vezérigazgatóját idézte, aki 2016-ban azt mondta: a digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői leszünk e változásnak.

A digitalizáció társadalmi hatását vizsgálni azért is fontos, mert az oktatás a társadalom alrendszere, ezért komplex látásmódra van szükségünk, ami stratégiai előnyt jelent számunkra – mondta Pajtókné Tari Ilona.

A munkaerőpiaci helyzetet tekintve megjegyezte, míg az elvárt képességek között 2020-ban a kreativitás és a kritikai gondolkodás a top 3-ban volt, addig 2025-ben az várható, hogy a jó munkaerőnek az analitikus gondolkodás és az aktív tanulás képességével kell rendelkeznie. Mindezek fejlesztése a pedagógusok feladata – folytatta az előadó.

A Harvard egyetem kutatói kimutatták, hogy a pedagógus munkakör robotizálhatóságának esélye 2024-ben 23 százalék (2019-ben ez 1 százalék volt). Egyre többen használnak az oktatásban online tananyagokat, okoseszközöket, de a pedagógusszakma automatizálhatóságának veszélye alacsony mértékű más szakmákhoz képest – állapította meg a rektor, ugyanakkor hozzátette, Kínában már látott olyan robotikai labort, ahol a gép tanár mimikát, szemmozgást is produkál a kommunikációban.

A pedagógus személyes hatását azonban semmi nem pótolhatja – szögezte le az előadó, ugyanakkor rámutatott: a digitalizáció hatékonyabbá teszi az oktatást.

Az Európai Unió digitális oktatási stratégiáját figyelembe vevő, országonkénti fejlettségmérések szerint Magyarország 2022-ben a 27 tagállamból csak a 22. volt. A magyar kormányzat által kidolgozott hárompillérű stratégia ambiciózus: a mostani évtized közepére az uniós átlag meghaladását célozza, az évtized végére pedig hazánkat az első tíz ország közé kívánja emelni ezen a téren.

Pajtókné Tari Ilona vázolta az EKKE digitalizációs – az egész intézményt is érintő – fejlesztéseit, informatikusainak országos projektekben való domináns részvételét, a hallgatók, illetve pedagógusok sokrétű digitális támogatását mind a képzésekben, mind a taneszközkészlet (például http://netszkozkeszlet.ektf.hu/) biztosításában. Utóbbi a rektor saját fejlesztése, amelyet azután különféle tantárgyakra is adaptáltak.

Az előadó összefoglalójában elmondta, hogy a pedagógusoknak képeseknek kell lenniük kezelni az új eszközöket, ugyanakkor meg kell tanítani a diákokat a ChatGPT korában a kritikus gondolkodásra és a hiteles, lényeges információ megszerzésére.

Kitért arra, hogy a napokban zajlott országos köznevelési tanácsi ülésen az okoseszközök használatának idén szeptembertől bevezetett szabályozásáról pozitív visszajelzések érkeztek: a pedagógusok a diákokat újra látják a szünetekben beszélgetni, együtt játszani.

Az előadó zárszavában elmondta, a digitalizáció előnyös az oktatásban: többek között folyamatos, rugalmas elérhetőséget biztosít, elősegíti az önszabályozó és személyre szabott, ezért motiváló tanulást, a kreativitást, az együttműködést tanárok és diákok között, illetve a diákok között, az információs műveltséget fejleszti, ugyanakkor függőséget okozhat, az adatbiztonságot, a magánéletet veszélyeztetheti, megjelenhet a digitális kirekesztettség.

Kulcsfontosságú, hogy a pedagógus a digitális eszközök és tartalmak etikus használatára, a kulturált online viselkedésre neveljen. Emberképet és értékrendet kell közvetítenünk, amelyben a forráskód Jézus Krisztus – tette hozzá az EKKE rektora.

Veres András püspök a szekcióülésen kibontakozó beszélgetésben megerősítette az utóbb elmondottakat, hangsúlyozta a generációk felelősségét egymás iránt.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír