Adjuk át az örömhír teljességét – Erdő Péter megáldotta az esztergomi ferences iskola új szárnyát

A jeles eseményen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter, országgyűlési képviselő, az iskola öregdiákja; Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő; Hernádi Ádám, Esztergom megyei jogú város polgármestere és Gutowski Robert Ybl Miklós-díjas építész, a projekt felelős építésze.

Dicsőült Szent Ferenc, Krisztus jó szolgája – csendült fel a bevezető ének, majd az ünnep introitusára a ferences gimnázium templomába hosszú menetben vonultak be a ferences és egyházmegyés papok, a ferences rend korábbi és jelenlegi tartományfőnöke, Dobszay Benedek OFM és Berhidai Piusz OFM; Berta Tibor tábori püspök, az iskola öregdiákja és Erdő Péter bíboros, prímás.

Berhidai Piusz a szentmise elején köszöntötte a főpásztort a rendi, az iskolai és a hívő közösség nevében, kifejezve, mekkora öröm számukra, hogy Szent Ferenc ünnepén együtt imádkozik velük, és megáldja az iskola új épületrészét, osztozik örömükben a ferences rend 800 éves jubileumán.

A bíboros megköszönve kérte, hogy a ferences közösség az egyházmegyében, az országban és az egész világegyházban ugyanúgy, mint Szent Ferenc idején, az Egyház megújítója és megerősítője legyen.

A Sirák fia könyvéből vett olvasmány annak a férfinak a dicséretéről szólt, aki megjavította és megerősítette Isten templomát. Szent Ferenc stigamatizációjának 800 éves évfordulójára emlékezve (szeptember 17-én ünnepelték) Szent Pál Galatákhoz írt leveléből hangzott el a szentlecke: az apostol nem akar mással dicsekedni, csak Jézus Krisztus keresztjével, és megvallja, hogy Jézus jegyeit viseli testében.

Szent Máté evangéliumában arról hallottunk, hogy az Atya a kicsinyeknek nyilatkoztatta ki a Fiút. Jézus mindenkit magához hív, aki megfáradt, mert az ő igája édes, és a terhe könnyű.

Az alábbiakban Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédét olvashatják teljes terjedelmében.

„Főtisztelendő Tartományfőnök úr! Kedves paptestvérek! Társadalmi és kulturális életünk igen tisztelt képviselői! Krisztusban kedves Testvérek!

1. Szent Ferenc ünnepén új létesítményt avatunk a ferences iskolában. A mostani szentmise evangéliumi szakasza mintha Szent János apostol titkokkal teli igehirdetéséből került volna a Máté evangélium közepére, annyira emelkedett, annyira sejtelmesnek érezzük a hanghordozását. Pedig nem kellett ehhez Máté apostolnak semmit kölcsön vennie, hiszen maga Jézus az, aki életével, mély értelmű szavaival olyan nyomot hagyott a tanítványokban, hogy még évtizedek múltán is küszködnek, viaskodnak ezeknek a gondolatoknak és igazságoknak az emlékével.

Mert miről is szól a mai szakasz? Bemutatja Istent mint Atyát, Jézust mint Isten egyetlen igazi Fiát, akit az Atyán kívül senki más nem ismer. És szól arról, hogy ki akarja nyilatkoztatni az Atyát, mert ő az egyetlen, aki ismeri.

Kinyilatkoztató szava pedig a mi életünket akarja megváltoztatni.

Az Atyától Krisztuson át a mi életünk megújításáig ível a mai evangélium mondanivalója.

2. Már az Ószövetségben is olvasunk pusztában imádkozó szent emberekről. Illés próféta alakjában is felvillan a zord természet magányában imádkozó és azután Isten határozott üzenetével az emberek felé forduló életszentség modellje. Keresztelő Szent János pedig az Újszövetség történetét vezeti be, amikor szigorú pusztai életet élve hirdeti a bűnbánat keresztségét. Egyiptomban pedig Alexandriai Philón számol be a terapeuták különös csoportjáról, akik Krisztus korában vonultak ki a városokon kívülre, és ott rendszeres közösségi imával, szentírásolvasással, elmélkedéssel törekedtek az életszentség felé. Isten szolgáinak és a lelkek orvosainak tekintették őket, úgy tartották, hogy mennyei ihlet ragadja el őket, mikor elhagyják javaikat és rokonságukat, és a magányba vonulnak.

A keresztény életszentség történetében nagy korszakokat különböztetünk meg. Először a legtisztább és legnemesebb keresztény életszentségnek a vértanúságot tartották. A vértanúkat követték a hitvallók, akik szintén szenvedtek hitükért, de életben maradtak. A korszakok határán, ahogyan változtak a külső körülmények, változott a hangsúly is. A belső élet dinamikája, a megszentelődés nehéz, küzdelmes, imádságos útja került a figyelem középpontjába. Ez volt a keresztény remeteség és a monasztikus szerzetesség fellendülésének kora.

Ezt követte a középkor csúcsán az a különleges kegyelmi ajándék, amit Szent Ferenc kapott saját maga, társai és az egész Egyház javára. A kolduló rendek kialakulásának és elterjedésének közvetlen hatása volt az egész keresztény társadalomra. A városi pasztoráció, a népmissziók, a gyóntatási gyakorlat elterjedése és ennek nyomán részletesebb, személyesebb erkölcsi elvek kidolgozása éppen a koldulórendek, a ferencesek és domonkosok érdeme volt. A missziókban is, Szent Ferenc eredeti lelkületét követve, igen erőteljes volt a Ferences Rend jelenléte.

Ennek kapcsán néha felmerül a rítusvita emléke, amely mélyen megosztotta a Kínában működő keresztény hithirdetőket. Sokan azt mondták az utóbbi időben, milyen kár, hogy a pápaság annak idején a jezsuitákat elmarasztalta, mert oly mértékben alkalmazkodtak az igehirdetés során fogalomkészletükben is a kínai pogánysághoz, hogy például Isten helyett csupán az égről beszéltek, és csillagászati szakértelmükkel szereztek tekintélyt maguknak a császári udvarnál. A ferencesek közül többen ezt a módszert keveselték, sőt megtévesztőnek tartották. A missziós munka során nagy mértékben alkalmazkodni kellett mindenkinek az egyes népek kultúrájához, ugyanakkor szükséges volt továbbadni a teljes keresztény üzenetet még akkor is, ha ennek érdekében az adott nyelv és az adott kultúra határait túl kellett lépni, új szavakat, új fogalmakat kellett meghonosítani. Ennek a jelenségnek még mai magyar vallási nyelvünkben is érezzük a hatását.

Ma is kérdés, hogy az úgynevezett elvilágiasodott gondolkodásmód vagy kultúra keretében hogyan és milyen erővel kell kimondani a keresztény üzenet sajátos tartalmait. A világos meghirdetés nélküli puszta tanúságtétel lehet hasznos bevezetés, de ha csak divatos témákról és az úgynevezett korrektség szabályait követve nyilatkozunk meg, aligha tudjuk átadni annak az örömhírnek a teljességét, amelynek hirdetését Krisztus a tanítványaira bízta.

3. A Ferences Rend nem tartozik az úgynevezett tanítórendek közé. Magyarországon mégis szükségessé vált, hogy államilag elismert iskolák keretében is tanítsa és nevelje a fiatalokat. Ennek gyümölcse volt az esztergomi ferences gimnázium, amely ma már szélesebb spektrumú intézménnyé bővült, most pedig nagyszerű új tornacsarnokkal és más építményekkel gazdagodott. Köszönet illeti mindazokat, akik ezt anyagi és erkölcsi támogatásukkal, munkájukkal, szakértelmükkel lehetővé tették.

Adja Isten, hogy mindez hatékonyan szolgálja Szent Ferenc szellemiségének megélését a mai viszonyok között és az evangélium hirdetésére kapott küldetésünk teljesítését! 

Assisi Szent Ferenc, könyörögj érettünk! Ámen.”

A szentmise könyörgéseiben imádkoztak azért, hogy az Anyaszentegyház örömmel hirdesse az Igét, valamint a ferences testvérekért, a klarisszákért és a ferences nővérekért, a világi rend tagjaiért és a rendalapító útján járó hívekért.

Az ünnepi szentmisén és az átadó ünnepségen a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium kórusa végzett zenei szolgálatot Varga Kapisztrán OFM vezetésével.

A szentmise után a vendégek átvonultak az új épület aulájába, ahol a Naphimnusz eléneklése, a Szentlélek hívása, könyörgések és a Miatyánk elimádkozása után Erdő Péter bíboros megáldotta az épületrészeket, melyeket a 2018 óta tartó építkezés során alakítottak ki. Ilyen az aula, az edzőterem az öltözőkkel, tetején egy egyedi és egyben páratlan hangulatú tetőterasszal, ahol a diákok kikapcsolódhatnak, beszélgethetnek. A munkálatok során modern tornacsarnokot építettek, amely magas színvonalú sportesemények megrendezésére is alkalmas.

A körüljárást követő, új tornacsarnokban tartott átadó ünnepségen Pindroch Csaba színművész, az intézmény öregdiákja konferált. A jeles eseményen beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Gutowski Robert építész, az új épületrész felelős tervezője és Szánthó Gellért, a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium igazgatója.

Pindroch Csaba megemlékezett arról, hogy Szent Ferenc, akit XVI. Benedek pápa „az életszentség óriásának” nevezett, milyen nagy hatással volt környezetére már saját korában is. Két évvel halála után szentté avatták, és letették Assisiben az épülő bazilika alapkövét. Nem véletlen talán, hogy stigmatizációjának 800 éves évfordulóján adják át a ferences iskola új épületszárnyait – tette hozzá a színművész. – Ahogy a San Damianó-i kápolna fizikai megújítása jelezte a lelki megújulást, úgy az új épület átadása is tükrözi a belső megújulást. Ezt fejezi ki az is, hogy az intézmény visszavette alapításkori nevét.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében ismertette a magyar egyházpolitikai modellt. Ez nem az ortodoxiára jellemző összefonódást valósítja meg az állam és az Egyház között, nem is a szeparatista, szekularista mintát követi, hanem egy olyan modellt, mely a külön vált állam és Egyház együttműködésén alapul. A Szent Antal-iskolát mint közfeladatot ellátó vallási intézményt az állam finanszírozza ugyanúgy, mint más iskolákat is.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: nagy az igény az egyházi oktatási intézményekre, hiszen azokban megvalósul a test, a szellem és lélek egysége, az egész ember nevelése. Ez tükröződik abban, hogy az iskolaegyüttesnek van tornacsarnoka, tanterme és temploma. Semjén Zsolt elmondta, hogy ma Magyarországon negyedmillió gyerek jár egyházi fenntartású oktatási intézménybe. A magyar állam biztosítja a jogszabályi hátteret, de élettel csak a diákok, a tanárok és az Egyház tudja megtölteni a falakat.

Hernádi Ádám polgármester hangsúlyozta: sok ferences több évtizedes álma valósult meg az iskola új épületszárnyának megépítésével. Az egykori ötletből egyszer csak terv, majd a valóság született, mint ahogy a magból kihajt a fa, létrejön az erdő. Az iskola megújítása a diákok számára a reményt, a jövőt, a jövőbe vetett hitet jelképezi. Hernádi Ádám ismertette, hogy a beruházás célja sportolási és szabadidős terek létrehozása volt. „Szent Antal vezesse óvja, vigyázza és vezesse a létesítményt, a benne szolgálókat és a tanulókat” – mondta végül.

Gutowski Robert Ybl Miklós-díjas építész, a beruházás felelős tervezője megemlékezett arról, hogy Szent II. János Pál pápa látogatása során az esztergomi bazilika előtt maga is fiatal „rendező” volt, büszkén mutatva a hallgatóságnak a pólót, melyet akkor kapott e felirattal. „Harminc évvel később komolyabb feladatot, nagyobb felelősséget adott a kezembe” – mondta, hiszen felkérést kapott a kollégiumi épület és az iskola összekapcsolására, közösségi terek, tantermek és tornacsarnok megtervezésére. A komoly feladat kapcsán elgondolkodott, mitől jó egy épület. Úgy találta, az arányosság, tagoltság, díszítettség, a szépség és az egyszerűség értékeivel a mai világ szembemegy, mégis ezek azok, melyeket képviselni szeretne. „Akkor jó egy ház, ha az átadó ünnepségen elérzékenyülünk” – tette hozzá, majd örömét fejezte ki amiatt, hogy a diákok gyorsan belakták, az otthonukká tették az új épületrészeket – ez számára a legnagyobb dicséret. A jelenlevők, köztük az iskola diáksága vastapssal köszönte meg ezután az építész munkáját.

Szánthó Gellért, az intézmény igazgatója kiemelte: a negyvenes években a szerzeteseknek nem volt lehetőségük arra, hogy valóra váltsák az iskolaépülettel kapcsolatos álmaikat, már az is hatalmas eredmény volt, hogy a rendek feloszlatása után is működhetett az esztergomi intézmény. A terv azonban tovább élt, és várták a megvalósítását.

Szánthó Gellért beszédében kiemelte Dobszay Benedek és Berhidai Piusz tartományfőnökök elkötelezettségét, megköszönte az állami döntéshozók munkáját, kiemelve Seszták Miklós és Semjén Zsolt, valamint Soltész Miklós és Hernádi Ádám támogatását. Az igazgató az építészeknek, a kivitelezőknek is köszönetet mondott, és nem utolsósorban a Gondviselésnek, valamint Páduai Szent Antal közbenjárásának, melyet az építkezés során többször megtapasztaltak, és amelyért hálából visszavette az iskola az eredeti nevét. Az igazgató végül hangsúlyozta: ma, amikor az online közösségi terek szerepe egyre nő, fontos olyan izgalmas közösségi tereket építeni, melyek meg tudják szólítani a fiatalokat.

Az átadó ünnepségen Horányi László színművész, az iskola egykori diákja a gimnázium kórusával elénekelt Katona Imre és Szarka Gyula Az Isten bolondja című zenés darabjából egy dalt: „Isten házához keresek téglát, gerendát, köveket; áldás jár érte és köszönet.”

Pindroch Csaba felhívta a figyelmet Varga Kapisztrán: Iskola a rendben – Rend az iskolában című kötetére.

A Ferences Rendtartomány nagyobb összegű önerővel járult hozzá a fejlesztéshez, melyet állami támogatással tudtak megvalósítani. 

Fotó: Lambert Attila

Videó: Kardinális/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír