Palánki Ferenc homíliájának elején arról beszélt: azért jöttünk erre a kicsiny dombra, a templomba és a közösségéhez, hogy szívből-lélekből imádkozunk, odaforduljunk Istenhez. Megköszönni a megváltás kegyelmét, az evangélium jó hírét, hogy ő áldozatot hozott értünk, és hogy nekünk adja saját magát a kenyérben és a borban.
„Az ő vére hathatósabban kiált Istenhez, mint Ábel kiontott vére” (Zsid 12,24) – folytatta a püspök. Ábel kiontott vére, az igazságtalanul kiontott vér bosszúért, Isten büntetéséért kiált. Jézus kiontott vére viszont nem bosszúért, hanem irgalomért kiált. Ő szeretetből hozta meg értünk ezt az áldozatot, hogy az Isten, a Mennyei Atya megbocsásson nekünk.
A főpásztor kiemelte, nem mondhatjuk azt, hogy mi biztos nem követtük volna el ezt a bűnt, mi biztos nem feszítettük volna keresztre, hiszen nap mint nap keresztre feszítjük a bűneinkkel. Nap mint nap elfordulunk tőle, megtagadjuk őt, Isten nélkül éljük az életünket.
Bizony, a nekünk is szükségük van erre az irgalmasságra, hogy megbocsásson, befogadjon minket az Egyház szeretetközösségébe, azok közé, akiknek a neve föl van jegyezve a mennyben. Jézus ezt az örömhírt hozta el, és erre tanította a tanítványokat – mondta Palánki Ferenc.
Az evangéliumi szakasszal (Mk 6,7–13) kapcsolatban elmondta, a Szent Márk szerinti evangélium mai részlete a tegnapi folytatása, vagyis, hogy Jézus elment Názáretbe a hazájába és tanítani kezdett, miközben a falubéliek megbotránkoztak; majd így folytatódik a történet: a tizenkét tanítványt kettesével elküldi.
Látható volt a tizenkettő számára, hogy Jézus küldetése – bár irgalmas szeretetet hozott erre a világra – emberi számítások szerint nem egy sikertörténet. A megyéspüspök hangsúlyozta, ha valaki papságra, Isten szolgálatára vállalkozik, nagyon sok visszautasítással találkozik, úgy is, hogy jó szándékkal fordul mindenkihez. Akkor eszükbe kell jusson Jézus mondása, hogy senki nem lehet nagyobb a szolga az uránál. Ha így bántak az Úrral, vajon hogy fognak bánni a szolgákkal? Ugyanakkor mindig lesznek olyanok, akik meghallják és felfogják az üzenet lényegét: Isten végtelenül szeret. Ezért nagy bizalommal és örömmel kell folytatni a szeretet evangéliumának hirdetését.
„Sokszor lehetne jobban is végezni szolgálatunkat. Amikor szóba kerül, hogy bizony, az Egyházban is vannak bűnök, eszembe jutnak egy idős paptestvér szavai: »a rozsdás csövön keresztül is jön életadó víz, hogy szomjan ne haljunk, és közben megtisztítja a rozsdás csöveket« – idézte fel Palánki Ferenc. – Végezzük azt a szolgálatot, amire meghívást kaptunk, és adjuk tovább azt az üzenetet, hogy Isten irgalmas hozzánk. Mert elküldte Szent Fiát, aki nekünk ajándékozta saját magát, aki azt nézi, hogy vannak olyanok, akik válaszolnak a hívására, és az életüket is odaadják érte.
Nemcsak papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk, hanem azért a keresztény hivatásért, amit a keresztségben kaptunk. Hogy mindenki a megszentelt életet élje, és ahogyan megéli a házasságában, a családban vagy a papságban, a szerzetességben, akár az egyedülálló életében, az meghívó erejű legyen a keresztény életre mások számára is” – zárta elmélkedését Palánki Ferenc.
A szentmise végén Kiss Tibor plébános tett tanúságot.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria