Átadták a felújított váci Nagyboldogasszony-székesegyházat

Hazai – 2024. október 7., hétfő | 13:41

Október 6-án ünnepi szentmise keretében Marton Zsolt váci megyéspüspök megáldotta és átadta a 2021–24 között belülről felújított váci Nagyboldogasszony-székesegyházat, valamint felszentelte annak új oltárát. A szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Ternyák Csaba egri érsek és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) több tagja.

Jelen volt továbbá Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, miniszterhelyettes, Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője és Matkovich Ilona, Vác polgármestere.

Az átadás után visszatér a liturgikus élet a székesegyházba, és a látogatók előtt is teljes szépségében tárulhat fel a Magyarországon ritka klasszicista architekturális díszítőfestés, valamint a különleges késő barokk freskóegyüttes.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius nevében a pápai követség képviselője köszöntötte az ünneplő híveket. „Jézus Krisztus az a forrás, amelyből folyamatosan friss és élő vizet meríthetünk, amely új élettel tölt el, és bátorít, amikor a kifáradás veszélye fenyeget bennünket.

Azoknak, akik vissza akarnak térni a forráshoz, készen kell állniuk, hogy az ár ellen ússzanak. Az Egyház és ez a gyönyörű székesegyház is az az »edzőterem«, ahova pontosan azért jöhetünk, hogy Isten igéjének a hallgatása és a szentségek vétele által felkészítsük magunkat, hogy az árral szemben ússzunk.”

A Szentszék képviselője arra is buzdította a jelenlévőket, hogy Máriát követve váljanak az élő kövek egyházává.

A szentmise elején Marton Zsolt emlékeztetett, hogy a váci székesegyház átadását a dunai árvíz miatt kellett két héttel elhalasztani, és egyben köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik akkor a város védelme érdekében sokat tettek. Ezt követően felidézte a székesegyház történetét, amelyet 1772-ben szentelt fel Migazzi Kristóf akkori váci püspök, és rövid betekintést engedett a 2021–24 között megvalósult felújítás munkálataiba, majd megáldotta a templomot és a híveket.

Szentbeszédben Marton Zsolt arról elmélkedett, hogy mit jelent nekünk, katolikus keresztényeknek ma a templom és az Egyház. A szentleckére utalva (1Pét 2,4–9) mondta, hogy a keresztény templom nem egyszerű épület, nem csak egy csodálatos műalkotás.

A templom az imádság szent helye, Krisztus szentségi otthona, és a templom magát az Egyházat mint imádkozó közösséget is jelenti.

A főpásztor felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, püspökké szentelését követően új lelkipásztori tervezést indított el munkatársaival, célja volt az egység megvalósítása és az, hogy ebbe be tudják vonni az egyházmegye valamennyi papját, híveit és közösségeit. Megszületett az egyházmegye új jelmondata – „Együtt építjük!” –, amely kifejezi, hogy együtt szeretnének építkezni Istennel és egymással.

Ennek a „építkezésnek” fontos állomása, hogy 2023-ban elkezdődött a felkészülés az egyházmegye alapítása 1000. évfordulójának megünneplésére, hiszen a hagyomány szerint a Váci Egyházmegye is egyike a Szent István által alapított első tíz egyházmegyének. A felkészülési időszak célja az egyházmegye evangéliumi hitben való megújulása. A felújított székesegyház megáldása ennek a megújulási folyamatnak egyik mérföldköve – emelte ki a főpásztor, majd hozzátette: „A mai ünnepen szeretnénk kifejezni hálánkat és hűségünket Istennek. Nagyra becsült eleink lelki-szellemi kincseire »élő kövekként« akarjuk továbbépíteni Isten országát a Váci Egyházmegyében.”

Az oltárszentelést előkészítendő, Marton Zsolt utalt arra, hogy az oltárkő mindig magát Jézus Krisztust szimbolizálja:

Az oltár a legszentebb cselekmény helye, amely köré minden szentmisében összegyűlünk Krisztus meghívásának eleget téve, azért, hogy ünnepélyesen kifejezzük: nekünk Krisztus az első és a legfontosabb az életünkben!”

A szentbeszédet követően került sor az oltárszentelés ritka és szép szertartására. A felszentelő ima után, a Mindenszentek litániája alatt elhelyezték az oltárban Szent Jusztinusz filozófus-tanító és hitvalló ereklyéjét, aki 165 körül szenvedett vértanúhalált hat társával együtt. Az oltárt először krizmával kenték meg. A krizma, azaz a nagycsütörtökön szentelt olaj és balzsam keveréke Krisztust jelképezi. A krizmával történő megkenés annak a jele, hogy az oltár Krisztus látható jelévé válik. Ezt követően Krisztus öt sebére emlékezve öt tömjénégető edényt helyeztek az oltárra, amelyből a hála jeleként szállt fel a tömjénfüst. A felszentelt oltár feldíszítése után a szentmise a szokott rendben folytatódott.

A szertartás után Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, miniszterhelyettes mondott köszöntőt; elismerő szavakkal illette Marton Zsolt püspököt – nemcsak a székesegyház felújításában vállalt szerepéért, hanem az árvízvédelemben való segédkezéséért is. Az államtitkár október 6. lévén az emléknapon megemlékezett az aradi vértanúk bátorságáról, hitéről és a hazáért tett áldozatukról is, példaként állítva őket a jelenlévők elé.

„Megtanulhatjuk a tábornokoktól, a hívő keresztény lelkektől az Istenben való bizodalmat. Minden helyzetben van vigasztalás. Bármilyen gond, fájdalom tornyosodik, van remény, van mibe és van kibe kapaszkodnunk. A templomok, a hit, a kereszténység ezt nyújtja, ezt adja nekünk. Templomokat, székesegyházakat újítunk fel egyházainkkal közösen, de nem csak azért, hogy szép legyen egy településnek, vagy hogy munkát adjunk a szakembereknek, hanem leginkább azért, hogy a lelki épülést szolgáljuk, közösséget, települést, nemzetet egyaránt.”

A szentmise végén Marton Zsolt váci megyéspüspök megköszönte mindazok munkáját, akik bármilyen módon hozzájárultak tervezőként vagy kivitelezőként a székesegyház belső felújításának megvalósításához, és azoknak is köszönetet mondott, akik imádságaikkal kísérték a folyamatot.

A zenei szolgálatban közreműködtek: Komlóssy Gábor, Kecskés Rudolf és Végh Tamás trombitaművészek, B. Nagy Tünde ütőhangszeres művész, Bednarik Anasztázia és Papp Szilvia orgonaművész; Acsainé Dávid Ágnes főigazgató vezényletével énekelt a Váci Székesegyházi Kórusiskola (művészeti vezetője Varga László), valamint a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa.

*

A váci székesegyház 2021–2024 közötti felújításáról

A 2021–2024 között megvalósult felújítás során elvégezték a leromlott állagú épület rekonstrukcióját és modernizálását annak érdekében, hogy az alkalmas legyen liturgikus és turisztikai szempontból a 21. századi követelményeknek megfelelő használatra. A székesegyház felújítására 2 milliárd forint támogatást biztosított a magyar kormány. A munkálatok több fázisban valósultak meg 2021 májusa és 2024 augusztusa között.

A rekonstrukciós feladatok közé tartozott a tető és a héjazat felülvizsgálata, a beázások javítása, valamint a lanterna felújítása. A belső felújítás legtöbb előkészítést igénylő és legfontosabb eleme a székesegyház freskóegyüttesének restaurálása volt, amelynek során közel 5 ezer négyzetméter falfelület újult meg, beleértve a díszítőfestés 18. századi, eredeti állapotának megfelelő helyreállítását is.

A felújítási munkák megkezdése előtt értékleltár készült, falkutatást végeztek. Ezek eredményei és az archív képi dokumentáció elemzése alapján a művészeti bizottság azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a templom díszítését az eredeti, 18. századi állapotnak megfelelően kell helyreállítani. A javaslatot az Örökségvédelmi Hivatal elfogadta, a felújítás e szerint a koncepció szerint valósult meg.

A teljes templomtérben helyreállították az eredeti architekturális díszítőfestést. A hevederíveken és boltozatokon restaurálást végeztek, míg a szentélyben teljes helyreállítási munkára volt szükség. Ennek során elfedték az apszis félkupolájában az 1940-es években készült freskót. A letisztított és konzervált freskóra speciális elválasztó réteg került, amelyen – a korábbival teljesen egyező módon – tudták helyreállítani a 18. századi díszítőfestést. Restaurálták Franz Anton Maulbertsch A Mennyország dicsősége című kupolafreskóját és a vele szoros tematikus kapcsolatban álló Mária látogatása Erzsébetnél című főoltárképet. Megtörtént a mellékoltárképek tisztítása, a műmárvány és a kőelemek javítása, valamint az oltárfelépítmények restaurálása is.

A székesegyház belsőépítészetileg is megújult, melynek célja az volt, hogy a szentély tere jobban igazodjon a II. Vatikáni Zsinat előírásaihoz, amely előírja a mozdíthatatlan kőoltárt. Az új oltárra és a szentély bútorzatára meghívásos pályázatot hirdetett a Váci Egyházmegye. Egy modern, de formavilágában a székesegyház 18. századi díszítésére reflektáló oltár és ambó (felolvasóállvány) született meg. A márványtömb, amelyből az oltárt és az ambót faragták, a törökországi Epheszoszból származik, arról a helyről, ahol a keresztény hagyomány szerint Szűz Mária elszenderült és ahonnan egyenesen a Mennyországba vétetett. Ez a tény külön jelentéstartalommal bír a váci Nagyboldogasszony-székesegyház esetében, amely a Mennybe felvett Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére lett felszentelve. A szentélybe új, egységes stílusú, ugyanakkor a használati szempontokat maximálisan figyelembe vevő fabútorzat készült.

A belső felújítás részeként cserélték a gépészeti és elektromos rendszereket, megújították a belső világítást, a hangosítást és a vetítést. Az energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve átépítették a teljes fűtési rendszert, és kicserélték a belső kőpadlózatot. A templom padjai nagyon rossz állapotban voltak: mivel nem volt alattuk korábban kőburkolat, az altemplom felől elérte őket a vizesedés. Ezeket most szintén felújították, ahogy az orgona is teljes egészében megújult. Az úgynevezett kanonoki kápolna – ahol a hétköznapi szentmiséket fogják bemutatni – szentségi kápolnává alakult, restaurálták a stallumokat, a falfestést. Kilátóterasz létesült, valamint folyamatban van a toronykilátó és a hozzá kapcsolódó kiállítótér kialakítása, amely a tervek szerint 2025 tavaszára valósul meg.

Az építészeti terveket a 3H Építésziroda és az Optisol Kft. készítette. A restaurátori munkákat a Nova Restaurátor Stúdió Kft. végezte Erdei Gábor és Szűcs Hajnalka vezető restaurátorok irányításával, a falkutatásban és a restaurálás első szakaszában Velledits Lajos restaurátor működött közre. A szentély belsőépítészeti megújítását, az oltár, ambó és a szentélybútorok terveit Kovács Zoltán Pro Architectura díjas építész és a Kollektív Építészműhely készítette, az oltár és ambó kivitelezésben a Stone Park Kft. működött közre.

*

Liturgikus élet és látogatófogadás

Október 10-től a székesegyházban hétköznap (hétfőtől péntekig) 18.00 órakor lesz szentmise a Kanonoki kápolnában, vasárnaponként 10.00, 11.30 és 18.00 órakor a templomban tartják a szertartásokat. Az esetleges változásokat a vác-alsóvárosi plébánia honlapján lehet követni.

Hétköznap és vasárnap a liturgikus eseményeken kívül a székesegyház előtere nyitva lesz a korábbi gyakorlatnak megfelelően, oda bárki beléphet jegyvásárlás nélkül. Szombaton az egész templomtér szabadon, jegyvásárlás nélkül bejárható lesz. Csoportos és idegenvezetővel történő látogatás jegyvásárlást követően lesz lehetséges. Aktuális információk a Váci Egyházmegye turisztikai portálján érhetők el.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria