Az apostoli nuncius mondott homíliát a Miskolci Egyházmegye centenáriumi ünnepén Máriapócson

Hazai – 2024. június 3., hétfő | 14:10

A Miskolci Egyházmegye centenáriumi hálaadó zarándoklatát június 1-jén, szombaton tartották Máriapócson. Az ünnepi Szent Liturgián Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius mondott homíliát.

A Miskolci Egyházmegyében „Hűségben és reménységben” mottóval ünnepségsorozatot szerveztek az egyházmegye jogelődje, a Miskolci Apostoli Exarchátus alapításának századik évfordulója alkalmából. Három nappal a századik évforduló előtt, június 1-jén hálaadó zarándoklatot tartottak Máriapócson.

A nemzeti kegyhelyen már kora reggeltől gyülekeztek a zarándokcsoportok szerte az egyházmegyéből: kisebb-nagyobb közösségek a parókiákról, filiákból, az egyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézményekből. Diósgyőrből már pénteken délután érkezett autóbusz, kora este pedig Hernádnémetiből kerékpáros zarándokok csatlakoztak.

Minden zarándok, ahogy az szokás, először az Istenszülőt köszöntötte a kegytemplomban.

Az ünnepi Szent Liturgia előtt Fedor Péter atya foglalta össze az alapítás óta eltelt száz év legfontosabb eseményeit.

Francesco Marmaggi prágai apostoli nuncius 1924. június 4-i keltezéssel írta alá azt az alapító határozatot, amely szerint a trianoni békeszerződés után az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegyéből Magyarországon maradt parókiák számára az apostoli Szentszék új apostoli kormányzóságot, adminisztratúrát (később: exarchátust) létesít. A Miskolci Apostoli Exarchátust Ferenc pápa 2015-ben emelte egyházmegyei rangra.

A centenáriumi hálaadó Szent Liturgia homíliáját Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius mondta. A Szentatya magyarországi követe és személyes képviselője Ferenc pápa üzenetét hozta a híveknek. A Szentatya arra szólít, hogy növekedjünk hitünkben – hangsúlyozta.

A nuncius a liturgián felolvasott szentírási szakaszokhoz kapcsolta tanítását.

Az első olvasmányban (Róm 3,19–26) Szent Pál megmutatta, hogy Jézus Krisztus eljövetelével új korszak kezdődött az emberi történelemben. Krisztus halála és feltámadása az élet kötelékét hozta létre mindazokban, akik egyek Krisztus Jézusban. „A hangsúly nem Krisztus halálán van, hanem az új életen, amelyet a feltámadt Krisztus önt belénk” – fogalmazott a nuncius, majd Szent Jusztinosz példájával folytatta elmélkedését, akiről ezen a napon a latin és a görög egyház együtt emlékezik meg.

A nap ünnepelt szentje, a hitvalló tanító és vértanú nem félt megvallani keresztény hitét, és életét adta érte. „És mi is, zarándokok ezen a máriapócsi kegyhelyen örömünket leljük a keresztény tanításban, igaz hittel akarjuk követni, és hirdetni akarjuk a magyar társadalomban, hogy keresztények vagyunk!” – mondta a Szentatya követe.

Az elhangzott evangéliumi szakasz (Mt 7,1–8) „a mély bizalom leckéjét adja nekünk: a mennyei Atya jó, és jó dolgokat ad nekünk, ha kérjük tőle”. Amikor Istentől kérünk, mindig rá kell hagynunk a választ; aszerint kérjük az Urat, ami szükségesnek tűnik számunkra, de bízzuk rá, hogy ő megtalálja a megoldást.

„Jézus arra tanít minket, hogy hosszan és kitartóan imádkozzunk. Szent Jusztinosz az imádságban talált rá – mintegy meglepetésként – az elhatározásra, hogy életét Krisztusnak és az evangéliumnak ajánlja fel. És mi is, zarándokok ezen a máriapócsi kegyhelyen mindig arra a megoldásra törekszünk, amelyet Isten Lelke teremt, arra a megoldásra, amely mindig új és valóban Isten munkája, amely az imádság által valósul meg” – hangzott el a homíliában.

Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius ünnepi szentbeszédét Ferenc pápa egyik Szűz Mária-imájával zárta.

A teljes homília ITT olvasható.

A Szent Liturgia végén Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök felidézte Szent Jusztinosz vértanú egyik gondolatát, mely szerint mi, keresztények nemcsak minap születtünk, hiszen a pátriárkák és próféták ősrégi tanúságtétele áll az evangélium mögött.

„Krisztustól és az előtte élt prófétáktól tanultuk meg, hogy tanításunk egyedül igaz, és minden írásba foglalt tannál ősibb. Szent Jusztinosznak ezeket a szavait megfontolva merjük mi is a most kilencéves egyházmegyénk életkorához hozzákapcsolni a múlt évszázad első harmadától, a miskolci apostoli adminisztratúra megalapításától megkezdődött további évtizedeket – fogalmazott a Miskolci Egyházmegye főpásztora. – Köszönjük a gondviselő Istennek, hogy egy évszázadon keresztül megőrzött bennünket. Biztosak vagyunk benne, hogy mi is az ősi görög egyháznak és az ősi katolikus egyháznak képviselőiként képviseljük az egy igaz hitet és tanítást.”

Orosz Atanáz püspök Michael W. Banach nunciusnak a görögkatolikus egyházról való gondoskodását egy imafüzérrel, a keleti egyház hagyománya szerinti „csotkival” köszönte meg – ahogyan 13 hónappal korábban a budapesti Rózsák terén hasonló imafüzérrel ajándékozták meg Ferenc pápát is.

Különös szeretettel köszöntötte a miskolci megyéspüspök a gyermekek egy nagyobb csoportját, akik kisebb korukban vagy idén vették először magukhoz a Szent Eucharisztiát, vagy a közeljövőben készülnek elsőáldozásra.

Az ünnepi liturgia keretében Orosz Atanáz püspök protopresbiteri címet adományozott Dobos Andrásnak, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektorának, a papnövendékek legfőbb nevelőjének.

Az ünnepi Szent Liturgián az egyházmegyei Keresztelő Szent János kórus látta el a kántori szolgálatot. Kökényessy Zoltán vezényelte a tisztelendő asszonyokból, az intézményekben dolgozókból és szolgálattevőkből álló énekkart.

*

A centenáriumi ünnepségsorozat július 24-én az eperjesi egyházmegyébe szervezett zarándoklattal, augusztusban egyházmegyei családi nappal, majd szeptemberben egy Miskolcon nyíló időszaki kiállítással folytatódik. Záróeseménye októberben Sajópálfalán lesz.

A Miskolci Egyházmegye története röviden

Az első világháború utáni békeszerződésekkel az országhatárok jelentősen átrendeződtek, így Magyarországon maradt az Eperjesi Egyházmegyéből húsz, a Munkácsi Egyházmegyéből pedig egy parókia: Abaújszántó, Abaújszolnok, Abod, Barakony, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Mikóháza, Mogyoróska, Múcsony, Rakaca, Szárazkék (ma Baktakék), Viszló és a Munkácsi Egyházmegyéből Rudabányácska. A Szentszék úgy döntött, hogy ezeket a parókiákat kiveszi az immár más országba került eddigi egyházmegyék joghatósága alól, és új egyházmegyei szervezetet létesít.

A döntést XI. Piusz pápa felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-i keltezéssel írta alá. A felállított apostoli exarchátus élére Papp Antal érseket nevezte ki. Az érsek Miskolcot szemelte ki székhelyéül, bár város nem tartozott az exarchátus területéhez. Majdnem másfél évvel kinevezése után foglalta el hivatalát Miskolcon, és vette át az exarchátus kormányzását. A székhely így bekerült Róma jóváhagyásával az elnevezésbe is: Miskolci Apostoli Adminisztratúra. Az érsek főpásztori liturgiáit a Búza téri templomban tartotta, amely ma már székesegyházi rangban van mint a Miskolci Egyházmegye központi temploma.

Ferenc pápa 2015. március 19-én emelte egyházmegyei rangra a Miskolci Apostoli Exarchátust; első megyéspüspökének Orosz Atanáz püspököt nevezte ki.

Az egyházmegye területe ma már 10887 négyzetkilométer; 65 parókia tartozik hozzá, számos filiával. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 31 ezer görögkatolikus él itt.

A Miskolci Egyházmegye részletes története IDE kattintva olvasható.

Forrás: Miskolci Egyházmegye/Varga-Juhász Bernadett

Fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria